Egyetlen magyarországi ingatlanalap sem jelezte, hogy likviditási problémái lennének, a Felügyelet felfüggesztése csak megelőző lépés volt, hogy elkerüljük a még nagyobb bajt - mondta el Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke egy hétfői sajtótájékoztatón.
A PSZÁF pénteken tíz napra felfüggesztette az ingatlanalapok befektetési jegyeinek értékesítését és visszaváltását, miután az utóbbi hetekben 114 milliárd forintnyi tőkét vontak ki, ami az alapok teljes vagyonának közel harmada volt - hangzott el a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) és a PSZÁF-nak közös sajtótájékoztatóján. A szakemberek szerint az átmeneti problémát az okozta, hogy a befektetők többsége nincs tisztában az ingatlanalapok jellegével, ezt akarják most megváltoztatni.
"Ez a tíz napos felfüggesztés leginkább arra szolgál, hogy az alapkezelők informálni tudják a befektetőket, illetve kisebb változtatást hajtsanak végre a kezelési szabályzatukban. Akik ezt megteszik, akár már a tíz nap letelte előtt visszatérhetnek a piacra" - mondta el Farkas István, a PSZÁF elnöke. A változtatásokhoz a Felügyelet egy mintaszöveget dolgoz ki, amit az alapkezelők rendelkezésére bocsát, ezzel segíti őket, hogy minél előbb helyreálljon a működésük. Farkas István hozzátette: az ingatlan egy sajátos eszköz, hosszútávú befektetés, ezzel pedig sok ügyfél nem volt tisztában.
A szervezet elnöke szerint a piac fegyelmezetten vette tudomásul a döntést. "Korábban nem volt egyeztetés, csak konzultáció. A Felügyelet egyedül hozta meg ezt a határozatot, nem is kellett kikérni a piac szereplőinek beleegyezését" - magyarázta a döntés körülményeit Farkas István.
A PSZÁF elnöke szerint a döntés továbbra is a befektetőké lesz, a Felügyelet szerepe csak annyi, hogy minden lehetséges információt megadjon, ezzel megkönnyítse a döntéshozást. Hozzátette azt is: nem volt egyetértés a szakmán belül a határozat meghozatala előtt, de kommunikáltak a BAMOSZ-szal. „A döntés oka nem a lividitáshiány volt, a piac még mindig likvid, ezzel a lépéssel csak a nagyobb bajt akartuk megakadályozni, nem lenne jó, ha az alapoknak kényszerből kellene eladniuk ingatlanjaikat” – vázolta a döntés hátterét Farkas István.
A hazai ingatlanbefektetési alapokban mintegy 400 milliárd forintnyi befektetés volt, ennek közel harmadát vonták ki októberben a befektetők - emelte ki Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke a sajtótájékoztatón. Véleménye szerint a tőkekivonás egyik oka az volt, hogy az MNB kamatemelése után a kereskedelmi bankok is agresszív kamatversenybe kezdtek, így sok ügyfelet csábítottak el az ingatlanalapoktól. Hozzátette: más országokban bevett gyakorlat, hogy hosszabb-rövidebb időre felfüggesztik az ingatlanalapok befektetési jegyeinek kereskedelmét, Németországban például jelenleg is erre láthatunk példát.
"Eddig az volt a jellemző, hogy a befektetők három-négy nap alatt a pénzükhöz jutottak az ingatlanalapokból, holott a törvény szerint a kifizetésre kilencven napjuk lenne a szolgáltatóknak" - mondta el Szalai Sándor. Farkas István szerint éppen ezen szeretnének változtatni, a jövőben az a céljuk, hogy a kilencven napos határidő legyen az alap, és a kezelő csak akkor fizetne hamarabb, ha megteheti.
A problémát az okozta, hogy az ingatlanalapok pénzük csak egy részét (mintegy 40-50 százalékát) tartják ingatlanban, a többit valamilyen likvid eszköz formájában fektetik be. Ez azért van, mert az ingatlanokat csak hosszú idő alatt tudják értékesíteni, így a likvid állományból fizetik ki azokat, akik gyorsan a pénzükhöz akarnak jutni. Ha viszont tömeges tőkekivonás indul el, mint most, akkor az alapkezelők nem mindig tudnak eleget tenni a fizetési kötelezettségüknek.
A probléma megoldásán a kormány is dolgozik, a Pénzügyminisztérium hétfőn nyújtott be egy törvénymódosítást, melyben a nyíltvégű (bármikor kiváltható) ingatlanalapok számára lehetővé teszi, hogy zártvégűvé alakuljanak, azaz a befektetők csak egy előre meghatározott időpontban jussanak a pénzükhöz. Emellett a tervezet azt is megengedné, hogy az alapkezelők kérhessék a PSZÁF-tól, hogy 180 napra függessze fel a befektetési jegyek visszaváltását. Farkas István ezzel kapcsolatban elmondta: a Felügyeletet egyetlen piaci szereplő sem kereste meg ilyen kéréssel egyelőre.
A PSZÁF elnöke azt is elmondta: dolgoznak azon, hogy hosszútávon megoldják a problémát, de ez nagy munkát fog igényelni. Farkas István hozzátette: folyamatosan figyelik a piacot, azért pénteken került sor a felfüggesztésre, mert az utolsó öt napban gyorsult fel a tőkekivonás. "Semmilyen körülmény nem kényszerítette a Felügyeletet a felfüggesztésre, egyetlen ingatlanalapnak sem voltak likviditási problémái" - jelentette ki az elnök.
Szalai Sándor szerint a mostani változásokkal megváltoznak majd az ingatlanalapok jellemzői és a befektetési szokások is. Szerinte a változások azt eredményezhetik, hogy a befektetők jobban megértik az ingatlanalapok lényegét, így átláthatóbbá válik ez a befektetési forma.
