Az erősödést az váltotta ki, hogy az EKB elnöke a sajtótájékoztató alatt három pontból álló intézkedési csomagot jelentett be az eurózóna bankrendszerében tapasztalható feszültségek enyhítése érdekében (a) hároméves likviditási eszköz rögzített kamatszintek mellett és egy év utáni visszafizetési opcióval b) a hitelezés ellenében tartott tartalékok minőségi kritériumának enyhítése c) két százalékról egy százalékra csökkentett kötelező tartalékráta). Ekkor az euró egészen 1,3458-ig szaladt el.
Aztán Draghi újságírói kérdésre bejelentette, az EKB tudomásul veszi, hogy pénzügyileg nem támogathatja a tagállamok kormányait. Ez viszont lejtőre tette az eurót, amely 1,3312-ig esett vissza. (Ez utóbbi kijelentése azonban nem csak az eurót, de az európai bankrészvényeket is lejtőre tette, valamint megugrottak az állampapír hozamok, különösen az olasz.)
Természetesen önmagában az EKB kamatvágása sem erősíti az eurót "normál" körülmények között. Továbbá a dollárt erősítette, hogy az USA-ban február óta nem látott kedvező munkaerőpiaci adat jött ki.
Draghi azt is elárulta, hogy a az EKB kamatdöntése nem volt egyhangú, ugyanakkor nem a vágással kapcsolatban voltak eltérő véleményen a tagok, hanem annak időzítésével.
Az EKB egyébként 1,5-1,7 százalékos idei GDP-növekedésre, -0,4-1,0 százalékos jövő évi, míg 0,3-2,3 százalékos 2013. évi euróövezeti bővülési ütemre számít.
Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan Draghi elmondta: az euróövezeti infláció 2012-ben a központi bank céljának számító 2 százalékos szint alá csökkenhet, az erre irányuló kockázatok kiegyensúlyozottak. A frankfurti székhelyű szervezet 2,6-2,8 százalékos 2011. évi, 1,5-2,5 százalékos 2012. évi és 0,8-2,2 százalékos 2013. évi harmonizált euróövezeti inflációra számít (HICP).
mfor.hu
