Az IMF-megállapodással is maradnak problémák
"A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy EU-IMF megállapodás is csak átmenetileg oldotta meg egy-egy ország finanszírozását, a kockázati felár tartós csökkenéséhez ennél több kell" - mondta szerdai sajtóbeszélgetésén Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. A szakember szerint a fentiek Magyarországról is elmondhatók: a régóta várt megállapodás szükséges, de nem elégséges feltétele a kockázati felárunk tartós csökkenésének.
"Ahhoz, hogy tartósan javuljon a megítélésünk, vagy az adóssággal kellene valami váratlan dolognak történni, vagy pedig a növekedési kilátásainknak kellene jelentősen javulni, de ez utóbbira most vajmi kevés az esély" - magyarázza Háda.
A szakember szerint ha sikerül megállapodni a Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, akkor rövid távon csökkenhet a magyar kockázati felár, azonban továbbra is erőteljesen ki lennénk téve a nemzetközi hangulatnak, a görög válság kedvezőtlen kimenetele például ismét érzékenyen érintene. "A megállapodás megkötésével továbbra is előttünk állna a feladat, hogy befektetői szempontból vonzóvá tegyük az országot" - összegezte.
"A megállapodás hatásaitól függ majd a kormány további stratégiája, az, hogy lehívunk-e az összegből. Amíg a kormány azt látja majd, hogy a megállapodás önmagában csökkenti a magyar kockázati felárat, addig nem feltétlenül érdemes hozzányúlni az összeghez" - emelte ki Háda.
A Quaestor elemzői szerint ha még ebben a hónapban megkezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel, akkor őszre születhet megállapodás egy 15 milliárd euró közeli hároméves hitelcsomagról. A friss elemzés szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 lehetővé teszi, hogy idén és jövőre is 3 százalék alatt legyen a költségvetési hiány, de vannak kockázatok, mivel "minden csomag annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle".
"A befektetők a stabil befektetői környezetet részesítik előnyben, így az évről évre módosuló adózási szabályok bizonytalanságot szülnek, és ezáltal kevesebb tőke érkezhet az országba. A telekom adón felül a pénzügyi tranzakciós adó, amennyiben nem történik változás – csak nagyobb növekedési áldozatot jelent, s utóbbi a feketegazdaságot is erősítheti" - olvasható az elemzésben.
Molt kell venni?
A hazai részvénypiaccal kapcsolatban Háda Bálint elmondta: továbbra is a Molt tartják a legvonzóbb vételnek, mivel szerintük az utóbbi időszak esése a külső hangulat romlásának volt köszönhető, érdemben nem változtak a társaság kilátásai. A Quaestor 22 500 forintos célárfolyamot fogalmazott meg az olajcég papírjaival kapcsolatban.
"Az adóteher érdemben csökken 2013-ban az idei értékekhez képest, ezért a Mol jár legkevésbé rosszul az új adórendszerben. A kedvező folyamatok fenntartása érdekében jelentős hatékonyságnövelést tervez a Mol a finomítás-kereskedelem szegmensben, a következő három évben összesen 500-550 millió dollárt szeretnének megtakarítani az EBITDA szintjén. Ez annyit jelent, hogy a jelenleg kedvezőtlen környezeti hatások miatt alacsony eredményszint 86 százalékkal növekedne, ami megközelítené a 2006-2007-es években elért eredményeket. A jelenlegi árazási szintek alapján ez a Mol árfolyamára vetítve 8-10 százalékos emelkedési potenciált jelenthet, amit egyelőre a rossz nemzetközi hangulat ellensúlyoz" - olvasható az elemzésben.
A görög kilépés "öngyilkosság" lenne
A Quaestor szakemberei szerint Görögország kilépése az eurózónából nem lehetetlen, de kevésbé valószínű. "Ez gyakorlatilag egy öngyilkossággal érne fel a görögök számára, és jó eséllyel a spanyolok és a portugálok is követnék őket" - emelte ki Háda Bálint.
Az elemzők szerint az EU-nak és azon belül a vezető szerepet játszó Németországnak sem érdeke a görög távozás. Az egyik legfontosabb baj vele, hogy rossz példa lenne a továbbiakra nézve. Hiszen akkor a befektetők a többi problémás déli állam esetében is hasonló várakozással élnének. Emellett egy újra bevezetett drachma, háta mögött a görög gazdasági helyzettel, igen rövid idő alatt kb. 50 százalékkal értékelődne le. Az adósság viszont euróban maradna fenn, így ha a visszafizetés jelenleg is kétséges, akkor egy erősen leértékelődött drachmával biztosan az.
A görögök esetleges kilépése mellett az európai bankrendszer rejt komoly problémákat, a forrásköltségek emelkedése és a bankközi bizalom alakulása arra utal, hogy továbbra is komoly kockázatok vannak. A tendenciák azt mutatják, hogy a pénzintézetek egyre nehezebben finanszírozzák egymást.
"Az európai bankoknak az idén mintegy 610 milliárd eurónyi lejáró adósságuk van, az Európai Központi Bank (EKB) eddigi két hosszútávú finanszírozási tendere (LTRO) pedig eddig 513 milliárdot pumpált a rendszerbe, amiből mintegy 115 milliárdból állampapírokat vettek a bankok. Maradt tehát 398 milliárd euró, még az idén további mintegy 200 milliárdot kellene előteremteni a bankoknak. Ezt pedig csak az EKB segítségével vagy valamilyen állami program keretében oldhatják meg" - vázolta fel Háda.
Az elemző szerint, ha a június 17-i választásokon a kedvező forgatókönyv valósul meg, akkor is csak ideig-óráig tarthat majd a jó hangulat, a problémák továbbra is fennmaradnak majd.
"Az előttünk álló hónapokban rengeteg a lefelé mutató kockázat, így kivárást és a pozíciók csökkentését tartjuk ésszerűnek a következő időszakra. Az egyik legnagyobb kihívást a gazdasági növekedési dinamika visszaesése jelentheti, amellyel szinte mindegyik régióban szembesülhetünk" - foglalja össze a Quaestor elemzése.
BK
mfor.hu
