Május végén két éves az Orbán-kormány. Hatalmas lendülettel vitte végig ezt a két évet a gazdaságpolitika, igazán aktivista időszak áll mögöttünk. Nagy mértékben átrendeződött az adópolitika és több jelentős szerkezeti reformot hirdetett meg a kormány, ezeknek a többségébe már bele is kezdett (pl. szociális rendszer átszabása; felsőoktatási reform; önkormányzati rendszer átalakítása stb.). Mindeközben 2010 nyarán szakított az IMF-fel, majd 2011 novembere óta igyekszik újabb pénzügyi védőhálót kérni tőle - idézik fel a Raiffeisen heti elemzésében.
"Ez utóbbi kétarcúság jelképesen a gazdaságpolitika egészét áthatja: miközben ugyanis a kormányzás indulásában a növekedés élénkítése volt a középpontban a fiskális fegyelem pedig egészen a háttérbe szorult, addig mostanra éppen az utóbbira terelődött a hangsúly. Nagy erőkkel rángatják tehát a gazdaságot a kormányzati cikk-cakkok. Aminek következtében előre nagyon nem jutottunk, viszont némileg beleszédültünk a rángatásba" - vélik az elemzők.
A kormányzatnak sok hangzatos szlogenje volt, mint pl. a gazdasági növekedés felpörgetése, a munkahelyteremtés, az adósság elleni háború. Nézzük csak mint mondanak a statisztikák: 2010 harmadik negyedével kezdődő és az idei év első negyedével záródó időszakban a kumulált gazdasági növekedés 0,5 százalék volt. Több, mint a semmi. De nem sokkal. Ugyanebben az időszakban az euróövezeti kumulált gazdasági növekedés 1,3 százalék volt. (A valósághoz hozzátartozik, hogy ha nem vennénk figyelembe az idei első negyedévet, akkor hazai növekedési előnyt mutatnának a számok) - vonnak mérleget a növekedéssel kapcsolatban a szakemberek.
A nagyjából 80 százalék körüli GDP-arányos államadósság stabilizálódott. A jó hír az, hogy nem emelkedett tovább, és ezt nagyon kevés európai ország tudja elmondani magáról. Azt is hozzá kell tenni, hogy a mutató csökkenését az utóbbi időben a gyenge forintárfolyam akadályozta.
Nagyjából 50 ezerrel többen dolgoznak ma, mint két évvel ezelőtt. De két év alatt a munkanélküliek száma is emelkedett, ezért a munkanélküliségi ráta gyakorlatilag változatlan maradt. Ráadásul az új munkahelyek alapvetően a közmunkaprogramok újraindulásának köszönhetőek. Ránézve tehát a fő célkitűzésekre, azt láthatjuk, hogy sok sikerről nemigen lehet beszámolni egyelőre. Viszont hozzá kell tennünk nagyon gyorsan azt is, hogy a külső környezet rendkívül barátságtalan fordulatot vett.
Valójában talán már az is eredmény, hogy a magyar gazdaság egyelőre képes így tartani magát. Ráadásul a költségvetési fegyelmezettség ügyében valóban vannak eredmények: mind idén, mind pedig jövőre elérhető közelségbe került a 3 százalékos államháztartási hiány teljesítése a két Széll Kálmán Tervnek köszönhetően. Erre pedig mióta Magyarország tagja az EU-nak még nem került sor. Így jó esélyünk van arra, hogy a 2004 nyarán indított túlzott deficit eljárás hazánkkal szemben jövőre feloldásra kerüljön. A gazdaságpolitika minősége abban a tekintetben csapnivaló volt, hogy mennyire teremt kiszámítható gazdasági környezetet a vállalatok és a munkavállalók számára.
"Amennyiben a következő két évben kevesebb a kormányzati meglepetés, akkor az időszak végére kedvezőbb egyenleget lehet talán vonni. Mindazonáltal ehhez arra is szükség volna, hogy a külső környezetben a legrosszabb forgatókönyv (Görögország kilépése az eurózónából) ne váljék valóra, illetve a kormányzati szándékot az IMF hitelszerződés aláírására a tettek is kövessék" - vélik a Raiffeisen elemzői.
Ma azonban mindkettő tekintetében óriási a bizonytalanság. "Ha egy optimista forgatókönyvben gondolkodunk, akkor sem számítunk idén gazdasági növekedésre és a jövő évi növekedési prognózisunkat is rontottuk (1,5 százalékról 1 százalékra), miközben a pesszimista verzióban az idei recessziót követően jövőre sem tud növekedés felmutatni a magyar gazdaság. Várakozásunk szerint az EUR/HUF árfolyam a nyári hónapokban 300 körül fog mozogni, és csak az optimista forgatókönyv mellett válik lehetségessé a jegybanki alapkamat kismértékű (25 bázispontos) csökkentése idén" - olvasható az elemzésben.
mfor.hu
