A magyar gazdaság élénkülése ismételten meghaladta az előzetes várakozásokat, ez minden az elmúlt héten megjelent adatnál tetten érhető volt, kezdi eheti összefoglalóját a Raiffeisen. A kiskereskedelem növekedése majdnem 6 százalékot tett ki 2014 márciusát az előző évhez hasonlítva (még úgy is, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmének változását kiszűrjük az adatokból, lásd: Összehasonlíthatatlan KSH-adatok), ilyen mértékű fogyasztásbővülésre 2006 első hónapjaiban volt utoljára példa az akkori ÁFA-csökkentés hatásaként.
Az idei első három hónapban összességében 4,7 százalékkal nőttek a lakosság vásárlásai. Ezt érdemes abban a kontextusban is nézni, hogy a jövedelem is hasonló mértékben bővült az év első két hónapjában a magánszektorban (lényegében nulla infláció mellett).
Mindezek pedig nagyjából összecsengenek a külkereskedelmi adatokkal is: az import márciusban közel 9 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit, ilyen erős import-tevékenységre három éve nem volt példa, főként, hogy a behozatal növekedése meghaladta a kivitelét is. Egy éledező belső gazdaság képét kapjuk az eddigiek alapján.
A termelési oldalon pedig azt látjuk, hogy az ipar kibocsátása 8,1 százalékkal bővült márciusra, ez év első három hónapjában így összességében 8,4 százalékos növekedést látunk.
A fentiek tükrében nem lepődnének meg a Raiffeisen elemzői, ha az első negyedéves GDP-növekedés (amely adat csütörtökön fog megjelenni) kissé felülmúlja majd a konszenzusos várakozásokat, és 3 százalékos körüli éves növekedést mutat (markánsan gyorsabbat, mint a várható átlagos EU növekedés). A jó hír pedig az, hogy az állami segítség súlya vélhetően csökkent a tavalyi évhez képest - azaz a növekedést húzó tényezők közé egyre inkább becsatlakoznak a privát szektorok is.
A BUX-é a világ negyedik legjobb heti teljesítménye
Háromheti csökkenést követően óriási emelkedéssel február vége óta nem látott szinteken, heti maximumon zárta a hetet a pesti tőzsde hivatalos indexe. A BUX a világ negyedik legjobb teljesítményét nyújtotta az orosz, dubai, laosi tőzsdék után. Sikerült az 18000 pont fölé kapaszkodni
Ahogy az előkelő teljesítményből is látható továbbra is az orosz piac nemzetközi megítélése rángatja a hazai tőzsdén. A gyorsjelentéseknek kevés hatásuk volt a részvénypiaci árfolyamokra pedig az OTP kívül a 3 nagy cég közzétette számait.
A Mol eredménye 25 százalékkal esett éves szinten, míg az árbevétel 12-vel. A kitermelési részleg 22 százalékkal kevesebb bevételt termelt a csökkenő földgáz kibocsátás és az alacsonyabb földgáz árak miatt. A finomítói üzletág árbevétele 11 százalékkal alacsonyabb a "külső környezet jelentős romlása miatt". Azonban a költségek gyorsabb mértékben csökkentek, 11 százalékkal, így összességében jobb számokat kaptunk a várakozásoknál, de a működési eredmény így is 31 százalékkal zsugorodott. A cég felvásárlási célpontokat keres a régióban. Május végén folytatják a tárgyalásokat az INA-val kapcsolatban. A vállalat felvásárolta az Eni (Agip) régiós érdekeltségeit (benzinkutak, finomítói részesedés).
A Richter a pesszimista várakozásoknál jobb számokat publikált. A cég 6 százalékos árbevétel csökkenést vár idén euró alapon, míg idehaza változatlan lesz az értékesítés volumene. Idénre már csak 11 százalékos működési árrést tervez a Richter. Bogsch szerint "valószínűtlen", hogy újabb klinikai kísérletekre legyen szükség a Cariprazine esetében. (lásd még: Így alkalmazkodik a "háborús helyzethez" a magyar multi)
A Magyar Telekom eredményei várakozásokat meghaladó mértékben (284 százalékkal) nőttek, míg az árbevétel 3-mal csökkent. Nehéz a leányvállalati környezet, de az éves terveken nem változtattak. EBITDA szinten 3-6 százalékos csökkenés lehetséges.
Az OTP eredményét 14-én publikálja, de már most 6 hete nem látott erősödést produkált.
Draghi erős üzenetei
A héten tartotta e havi kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a széleskörű várakozásoknak megfelelően ismét változatlanul hagyta a monetáris politikai eszközeit. Ez úgy igazából nem nagyon lehetett meglepetés annak ellenére sem, hogy az infláció egyértelműen alacsonyabb, mint ahogy az EKB azt tervezi, az euró pedig erősebb annál, mint amint azt szeretnék. Mario Draghi pedig minden tőle telhetőt megtett azért, hogy megpróbálja feltartóztatni az eurót ismét a szavaival. A döntést követő közleményben is már erős üzenetek szerepeltek (például, hogy "az euró erősödése az alacsony infláció és a gyenge gazdasági aktivitás tükrében komoly aggodalmakra ad okot").
Az igazán nagy durranás Mario Draghi egy sajtókérdésre adott válasza volt, amikor az elnök azt mondta, kész a tanács júniusban további lépésről tárgyalni. A Raiffeisen elemzői szerint a júniusra vonatkozó ígéret nem feltétlenül a Kormányzótanács egyöntetű véleménye, hiszen akkor a közleményben szerepelt volna. A bizonytalanság tehát továbbra is megmaradt, csak egy fokkal valószínűbbé vált, hogy az alapkamatot kis mértékben csökkentik (vélhetően 0,1 százalékra).
mfor.hu
