"Sűrű volt a hét a gazdaságpolitikai eseményektől", indítják heti hírlevelüket a Raiffeisen elemzői. Kedden a monetáris tanács újabb 10 bázisponttal alapkamatot csökkentett, immár 2,3 százalékra. Lényegesebb, hogy a tanács visszaemelte a kommunikációba azt az üzenetet, hogy további óvatos csökkentésre lát teret, illetve megkezdte a hosszú-távú várakozások menedzselését is, amikor azt üzente, tartósan laza monetáris kondíciókra kell készülni.
Ezt követően az MNB közzétette legfrissebb inflációs jelentésének kulcs előrejelzéseit, melyek idén 0%-os inflációról és 2,9%-os növekedésről szólnak, jövőre pedig mind az infláció, mind a növekedés 2,5%-os lehet. (A legoptimistábbak lettek Matolcsyék)
Ezt követően csütörtökön megtartotta a jegybank az első kamatcsere aukciót. Ez ahhoz szükséges, hogy az augusztus 1-től végbemenő monetáris politika technikai változtatása olajozottan menjen végbe. Az aukción hatalmas kereslet volt a kereskedelmi bankok részéről, ami arra utal, hogy az intézkedések a tekintetben sikeresek lehetnek, hogy nagy mennyiségű likviditást kitereljenek a jegybank mérlegéből. (1 hónappal a rajt előtt célba értek Matolcsyék) Ennek azonban piaci hatásai is lesznekaz elemzők szerint: alacsony állampapír hozamok egyik oldalt (hiszen ide próbálja az MNB terelni a likviditást), gyengülő forint a másik oldalon. Az elkövetkező hetekben több ilyen aukciót fog még tartani a jegybank.
Végezetül pénteken benyújtotta a kormány a parlament elé azon csomag első pillérjét, melyet a devizahiteles témában született Kúria döntés nyomán állított össze. (Itt a törvény: a forinthiteleseket is megsegítik Orbánék) A most benyújtott tervezetről egy hét múlva, július 4-én szavaz a parlament, és több érdekessége is van. Már nem csak devizahitelekről szól, hanem forinthitelekről is, valamint pénzügyi lízing szerződésekről, ugyanakkor a végtörlesztésben részt vettek nem kerülnek a mostani csomag hatálya alá. Az árfolyamrés semmis, a bankoknak 90 napjuk van az újraszámolásra. Az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében a Főváros Törvényszéken 30 napig van lehetőség a bankoknak a változtatások tisztességét bizonyítani, ellenkező esetben automatikusan semmisek.
A második pillért pedig őszre ígérik a kormányból, ami egyelőre homályosan csak a "devizahitelek végleges rendezéséről" szól továbbra sem nevesítve a gyereket. Ez ugyanakkor legnagyobb valószínűséggel egy forintosításról szól majd, aminek kapcsán Orbán Gábor, az NGM államtitkára azt mondta, további segítséget már nem fog adni (tehát aktuális árfolyamon történhet a forintosítás).
Zuhanó hozamok Európában
Az elmúlt héten több ország esetében is új mélypontra süllyedtek az állampapír-hozamok, többek közt a francia és belga piacon is láthattunk erre példát. A német bund hozamok utoljára akkor voltak ilyen alacsonyak, amikor az euró-zóna szétesése miatt aggodalom a menekülő tőkét erre a piacra terelte (a kötvények esetében az emelkedő árfolyam csökkenő hozammal jár).
Ezúttal azonban az aggodalom okát a túl alacsony infláció okozza, mely a pénteki adatok szerint Németországban 1%-os volt júniusban, és a Raiffeisen várakozásai szerint az euró-zóna egészében 0,6%-os (ezt az adatot jövő hétfőn publikálják). Mindez persze nem kell komoly változást okozzon a csütörtöki Európai Központi Bank ülésén, ahol ezúttal nem várható semmilyen bejelentésre.
A június elején meghirdetett program több lépcsőben hosszasan fog végbemenni, és fokozatosan élénkíti a gazdaságot, így előreláthatólag az elkövetkező egy évben igazából semmilyen új nagy bejelentésre nem számítunk a monetáris politikát illetően. Amit talán érdekes lehet, hogy a Kormányzótanács árul-e el újat az eszközfedezett értékpapírok (ABS) programjával kapcsolatosan, hiszen erről még mindig nem tudunk többet, mint hogy az EKB szeretne vásárolni majd valamikor ilyeneket annak érdekében, hogy ezzel ezt a piacot stimulálja, olvasható a Raiffeisen heti hírlevelében.
mfor.hu
