Az EKB vegyes döntése, illetve az, hogy csak részben hozta a tőle várt minimumot, érdemben nem változtat a Raiffeisen azon elképzelésén, hogy a nagyobb likviditás (amely igaz, hogy csak időben elnyújtva jelentkezik) továbbra is magában hordozza a hazai alapkamat további csökkentésének esélyét.
Persze erre csak akkor kerülne sor, ha a nagyobb likviditást a piac ismét megpróbálná beelőzni, mint ahogyan ezt tavaly ilyenkor is láthattuk a QE bejelentését megelőző hónapokban, és ez megjelenne ismét a forintos állampapírok piacán, egyben felértékelődési nyomás alá helyezve magát a forintot is.
Az elemzők a Raiffeisennél továbbra is tartják azt az elképzelésüket, hogy amennyiben ismét egy gyors hozamgörbe csökkenés jönni az eurós hozamokban, úgy az magával hozhatja a hazai jegybank további forintgyengítő intézkedéseit. Ennek megfelelően a 310-315 közötti sáv gyengébbik (felső) széle felé tendálhat a forint árfolyama, vagy akár fölé is mehet tartósabban 2016 során, jóllehet nagyobb kilengésekkel sem rövid, sem pedig hosszabb távon nem lesznek. Úgy vélik, hogy a Fed lehetséges kamatemelése is már be van árazva a forint jelenlegi szintjébe, valamint a dolláros magyar államkötvények hozamába.
Hitelességi csorbát szenvedett el az EKB
Ahogy arról az mfor.hu-n mi is beszámoltunk az EKB a vártnak megfelelően 10 bázisponttal -0,3 százalékra csökkentette betéti kamatát, míg az irányadót 0,05, a hitelt pedig 0,3 százalékon hagyta. A QE időtartamát fél évvel meghosszabbította, és nagyjából ennyi az, ami többé-kevésbé teljesült abból, amit a piac várt tőle, és a befektetők az euró árfolyamába és a hozamokba beáraztak.
A QE havi kerete ugyanis nem változott! A piac legalább 10 milliárd eurós emelést remélt, és azt gondolta, hogy mint korábban, a központi bank most is állja a szavát és eleget tesz azon ígéreteinek és célzásainak, amelyeket kommunikációjában tett az elmúlt jó pár hét során. A Raiffeisen szerint ebből a szempontból az EKB most néminemű csorbát szenvedett hitelességét illetően, jóllehet az év eleji svájci jegybanki fordulat után ezen nem szabadna csodálkozni.
Skandalumok, melyek megrázták a cégvilágot
Az persze összességében jó hír, hogy a bank a QE alatt tartott lejáró papírok összegét újra befekteti, ez pedig még egy paraméter, amellyel a kivonulást is majd el tudja tolni, ha arra kerül a sor. Összességében: a vásárolható eszközök köre némileg változott azzal, hogy európai intézményi papírokat is vásárol majd a bank, amellyel együtt így havi 60 milliárd euró mellett 2017 márciusáig nem 1100, hanem 1500 milliárd euró mérlegnövekedést lesz képes elérni. Persze, feltéve, ha a hozamok nem esnek gyorsabban, mint amivel eddig számoltak. Piaci szempontból a csalódottságot az okozta, hogy ezt a növekedést nem ennyire időben elnyújtva szerették volna látni a befektetők, hanem inkább a havi keret emelésében, mivel az EKB a többi jegybankhoz képest még mindig nincs sehol, ha a GDP arányában nézzük a végösszegeket. Az EKB mostani kommentárja egyébként utalt arra, hogy azért még nem került le teljesen a napirendről a vásárlások fokozása, csupán kivárnak még vele.
Minimálisan módosuló várakozások
A GDP előrejelzések egyébként javultak is kicsit az EKB prognózisában: idénre és 2017-re 0,1 százalékponttal magasabb növekedési rátával számolnak, jövőre pedig változatlan a becslés az őszi számokhoz képest (így idén 1,5%, 2016-ban 1,7%, 2017-ben 1,9% lehet az éves növekedés üteme). Az inflációs prognózisok romlottak jövőre és 2017-re vonatkozóan: idénre 0,1%, 2016-ra 1,1 helyett 1%, 2017-re 1,7 helyett 1,6% lehet az éves mutató. Ezek minimális változások, összességében azonban az elmúlt két hónapban már jobb adatok jöttek az övezetből, így elképzelhető, hogy ez is befolyásolhatta a tanács döntését a QE kapcsán, vélekednek a Raiffeisennél.
