Mik lehetnek a tárgyalási étlapon?
"A tárgyalások előtt az egyes szereplők, az IMF, az EU és a magyar kormány motivációját és tárgyalási stratégiáját érdemes megvizsgálni, azonban komoly nehézséget okoz, hogy nem csak nyílt lapokkal játszanak" - olvasható a Raiffeisen Bank hétfő este kiadott harmadik negyedéves elemzésében. Az elemzők szerint igaz ugyan, hogy a magyar gazdaságpolitika az utóbbi években számos olyan intézkedést meghozott, melyek összhangban vannak azokkal az igényekkel, melyeket a nemzetközi szervezetek Magyarországgal szemben korábban megfogalmaztak. Ezek közé tartozik a válságadók kivezetése, illetve a bankadó megfelezése; a jövedéki adó megemelése; az alacsony képzettségűek, a fiatalok és idősebbek, valamint a gyerekes anyák foglalkoztatásának könnyítése. "Mindazonáltal az éremnek két oldala van, és még ha vannak is üdvözölt változtatások a hazai gazdaságpolitikában, meglátásunk szerint nem teljesen elégedettek Washingtonban és Brüsszelben a magyar kormány tevékenységével" - olvasható a dokumentumban.
Az IMF és az EU lehetséges kívánságlistáját megvizsgálva a Raiffeisen elemzői szerint alig találni olyan pontot, melyet a magyar kormány kapásból elutasítana, ezek közé talán az energiaszektor részleges privatizálása és az ingatlanadó bevezetése tartozhatnak. Ennek ellenére szerintük számos probléma áll a megegyezés útjába, például a nemzetközi szervezetek vélhetően nem lesznek elégedettek maradéktalanul a Költségvetési Tanács megerősítésére tett intézkedésekkel. Emellett a kormány behozott olyan új adókat, mint például a pénzügyi tranzakciós illeték vagy a telefonadó, melyekkel lényegében tartóssá teszi a korábbi különadókat - hangsúlyozzák a Raiffeisen szakemberei. A fentiek mellett szerintük problémás lehet, hogy hiányzik a látszata annak, hogy a magyar gazdaságpolitika hosszútávon megnyugtató válaszokat adna a költségvetési kihívásokra, bizonytalanság van a tartósan alacsony hiánypálya biztosítását illetően.
Költség/haszon elemzés a kormány asztalán
"Egyértelmű üzenet, hogy a kormány nem kér olyan programból, amelyet Washingtonból vagy Brüsszelből diktálnak, a saját gazdaságpolitikai programját akarja továbbvinni, amire szüksége van, az kizárólag a készenléti hitelkeretet. Márpedig egyelőre erre a típusú együttműködésre nem mutatkozik hajlandóság a nemzetközi szervezetek részéről" - vázolják fel a helyzetet az elemzők.
A bank szakemberei szerint az már látszik, hogy a kormányt is zavarja, hogy csak drágán tud pénzt szerezni a piacokról, és ráadásul a kiszámíthatatlan európai helyzet miatt fel kell készülni a piaci források ideiglenes elakadására, további drágulására is. Jobban szeretne a kormány egy olyan helyzetet, amikor olcsóbban és biztosabban juthat pénzhez, és ha problémák adódnának a piacokon, akkor sem kerülne bajba. Továbbá azt is szeretné a kormány, ha a gazdaságpolitikáját nem kellene változtatni, de ha mégis, akkor éppen csak egy kicsit, amit még politikailag könnyebben el tud adni a választóknak.
Az elemzők szerint ha mégis eljön a pénzügyi Armageddon, komolyan veszélybe sodródik a magyar állam fizetőképessége a piaci források elapadása miatt, akkor már akár a kormány is hajlandó lenne arra, hogy a hitelmegállapodás érdekében belemenjen gazdaságpolitikai kompromisszumokba. "A kormányzati politikusok fejében egy politikai költség/haszon elemzés zajlik. Ameddig nagyobb a politikai költsége (gazdaságpolitika áldozatok, a szuverenitás feladása) a hitel-megállapodásnak, mint a haszna (stabilizálódó pénzügyi piacok, olcsóbb adósságmegújítás), addig nincs szükség rá. Ha ez megváltozik, és a megállapodásnak nagyobb lesz a politikai haszna (mert nélküle a csőd szélére sodródnánk), mint a költsége, akkor pedig meg kell egyezni" - vélik a Raiffeisen elemzői.
A bank szakemberei szerint az elmúlt nyolc hónap egyik tanulsága, hogy a forintban történő adósságmegújításra folyamatosan lehetőség van, igaz, meglehetősen drágán. Az IMF-tárgyalások hiányában meg sem próbáltunk kilépni a piacra devizakötvénnyel, most az egyeztetések megindulásával viszont ismét előtérbe kerülhet ez a téma. Szerintük van arra esély, hogy a tárgyalások alatt a piacról devizahitelt szerezzünk.
"A tárgyalások elhúzódnak. A gyors megállapodás tehát kizárt, sőt valójában a politikai költség/haszon elemzés alapján valószínűbb az, hogy egyáltalán nem kerül sor rá" - összegzik elemzésükben a Raiffeisen Bank szakértői.
mfor.hu
