6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A tegnapi napon 2001. szeptember 11. óta a legnagyobb mértékben estek az amerikai részvénypiacok, ma reggel pedig Ázsia mutat hasonló teljesítményt.

Ezek a mozgások már hasonlítanak ahhoz, amit kapitulációnak nevezünk: kétségbeeseett, pánikszerű eladás, óriási bizalomhiány. Ugyanakkor a folyamatok mélyére nézve még korántsem gondolhatjuk azt, hogy a gazdasági fellendülés már közel van. De először nézzünk körül a pénzügyi szektorban.

A Lehman csődjét meglepően ellenállóan viselték volna a világ tőzsdéi, de már itt van az újabb, sokkal nagyobb probléma: az AIG tőkehelyzetével kapcsolatos gondok. A világ legnagyobb biztosítójáról van szó, amely mintegy 580 milliárd (!) dollár értékben írt ki úgynevezett CDS-eket (Credit Default Swap - lényegében egy hitel v. kötvénybiztosítás), amelyek a befektetőket egy kötvény, vagy vállalati hitel esetleges nemfizetésével kapcsolatban védi. Az AIG áll a kontraktusok másik oldalán, és mivel az általa eladott CDS-ek jelentős része subprime és egyéb ingatlanhiteleket garantált, így hihetetlen ütemben nőnek a veszteségek. Elemzői várakozások szerint csak ebben a negyedévben 20-30 milliárd dollár között lehet a leírás mértéke.

Ennek következtében az AIG-nek tőkére van szüksége, a részvényárfolyam viszont esik és a piacok befagytak, senki nem akar pénzt adni. Megkezdődtek a hitelminősítők részéről a leminősítések, ami viszont tovább nehezíti a tőkegyűjtést. További probléma, hogy egy esetleges leminősítés miatt további letéteket kellene képeznie a kiírt CDS kontraktusokra. Az AIG esetleges csődje, mely ma már egyre többet említett lehetőség, óriási viharral járna a pénzpiacokon, hiszen szinte minden nagybanknak jelentős nyitott pozíciói vannak vele szemben, így további hatalmas leírások és elképesztő pénzpiaci pénzszűke lenne az eredmény, melynek a tőzsdei hatásait is el tudjuk képzelni.

Mindezek következtében tegnap már napközben 6%-ra emelkedett az overnight bankközi kamatláb az USA-ban, ilyet 10 éve nem láthattunk (normálisan ez az alapkamatnál, a Federal Funds Rate-nél egy picivel magasabb). Ez mutatja, hogy a bankok szorítják magukhoz még meglévő pénzüket, és nem merik egy napra sem kölcsönadni. Mindezek miatt a délután folyamán a Fed újabb jelentős likviditást pumpált a rendszerbe, így sikerült helyreállítani a stabilitást, de az idegesség nem múlt el.

Sokan már tegnap egy 50 bázispontos kamatcsökkentés vártak, a mai Fed ülésen pedig szinte biztos egy kamatcsökkentés. Ne feledjük azonban, hogy nem az alapkamat szintje a kérdés, az egyébként is alacsony, hanem az, hogy a bankrendszer tőkehiányos és nem mer és akar hitelezni. Ez pedig a kamatszinttől független probléma.

A megoldás: valószínűleg állami beavatkozás és konszolidáció jön majd - a gazdasági kilátások azonban így sem rózsásak

A jó hír: van a világban, sőt még az amerikai költségvetésben is annyi pénz, amellyel lehet stabilizálni ezeket a folyamatokat. A nagy kérdés azonban az, hogy ki és milyen formában tegye be azt a rendszerbe. Teljesen jogosan az amerikai kormány nem akarja megsegíteni a pénzügyi szektort, elvégre komoly morális problémát jelentene, ha gond esetén rögtön jön állam bácsi és segít, hiszen így nem tudná racionális működésre, a kockázat megfelelő kezelésére kényszeríteni a pénzügyi szereplőket. Ugyanakkor ha egy komoly pénzügyi összeomlás veszélye fenyeget, szinte biztos, hogy jönnek az állami hitelek és garanciák, amelyek viszont nem lesznek olcsók.

Sok egyéb szereplő van, akik jelentős tőkével rendelkeznek és nem túlzottan érdekeltek egy összeomlásban, gondoljunk itt például az állami vagyonalapokra a fejlődő világban. Egyetlen nyersanyagtermelő sem akar 50 dolláros olajárat, pedig egy durva lassulás ezt eredményezné, azonban nehéz megtalálniuk azt a jogi és üzleti konstrukciót, amellyel a pénzügyi szektor erózióját megállíthatják.

Nem lehet kétségünk afelől sem, hogy a mostani pénzszűke komoly hatásokkal lesz a reálgazdasági folyamatokra is, hiszen emiatt tovább csökken a hitelezés, a beruházások és a lakossági fogyasztás is, miközben már most is jelentős lassulást látunk a világ minden táján. Tegnap kevés figyelmet kapott a legújabb makroadat: a vártnál jóval rosszabbul alakult, több mint 1%-kal csökkent az amerikai ipari termelés.

Érdekes viszont a dollár mozgása, egy ilyen csőd és pénzpiaci válság esetén inkább a gyengülést várnák sokan, ugyanakkor a fejlődő piacokról hazavitt pénzek egy nagy része éppen dollárba menekül, ami tompítja ezt a hatást. Ráadásul az európai GDP és lakossági fogyasztás helyzete még az USA-nál is gyorsabban romlik, ami pedig a magasabb kamat ellenére az eurót nem teszi vonzóvá. Mindezek eredőjeként a következő időszakban inkább egy sávos kereskedés valószínű, egyelőre a további dollárerősödés váratni fog magára.

Mit tegyünk? Továbbra is óvatosan a részvénypiaccal - bár a hírektől függően gyorsan fordulhat a hangulat

A részvénypiacokat tekintve továbbra is az óvatosság javasolt. A túladott szektorokban és régiókban , (pl. pénzügy) bármely nap jöhet egy felpattanás, de trendforduló még aligha, amíg a bankrendszer tőkehelyzete nem rendeződik és nem nő a pénzkínálat, nem várunk általános piaci emelkedést. A negatív hírektől függően újabb mélypontok sem zárhatók ki. Ezzel együtt a mostani alacsony árazás meg fogja hozni a fúziós aktivitás erősödését is a szakmai vevők oldaláról, amely viszont középtávon támaszt adhat a piacnak.

Előfordulhat az is, hogy a Lehman csődje, valamint a Merrill felvásárlása mind a banki saját számlás pozíciók, mind pedig a hedge-fundok esetén jelentős likvidálási hullámot indít majd el ( a Merrill többek között igen jelentős kelet-európai saját számlás könyvvel rendelkezik), és ehhez még a hagyományos befektetési alapokból történő pénzkivonás hatását is hozzászámíthatjuk.

Egyes piacokon viszont már jöhet az állami segítség: egyrészt Oroszországban - ahol az RTS index a csúcsához képest felezett - komolyan fontolgatják az állami megtakarítások egy részének a részvénypiacon történő befektetését, főként azért, mert árazását tekintve tényleg nagyon olcsó piacról van szó, de talán még fontosabb, hogy a tőzsdei esés a vállalati szektor likviditását is negatívan érinti, ez pedig komoly reálgazdasági növekedési problémákhoz vezethet.

Kínában pedig tegnap 6 év óta először volt kamatcsökkentés (a "szokásos" 27 bázispont volt a lépésköz), valamint a kisebb bankok számára a kötelező tartalékráta is csökkent 1 százalékponttal. Ez mutatja, hogy a gazdaságirányítás számára a növekedési problémák egyre fontosabbak, természetesen ehhez az is kellett, hogy augusztusban jelentősen, 5% alá csökkent az éves infláció. Ez persze a ma reggeli kínai piacon nem látszik, jelenleg a medvék tombolnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!