Rekordméretű értékpapír kibocsátás várható a megújulóenergetikában

2016. május 11. 19:43

A nemzetközi szakértők közel 70 milliárd dollárra becsülik az év végéig a zöld kötvények kibocsátásának mértékét globális szinten – 2016 első negyedévének végig 16,9 milliárd dollárnyi kibocsátás történt, emiatt az előző évhez képest becsült 60 százalékos növekedés korántsem tűnik túlzásnak. A legaktívabb időszakok a második- és a negyedik negyedév lehetnek, előbbinél az első negyedéves időszak bevételeinek statisztikáira alapozhatnak a vállalatok, utóbbinál pedig az egész éves teljesítmény alapján történhet nagyarányú kötvénykibocsátás. A szektorban zajló beruházási hullám amellett, hogy a részvény- és kötvénykibocsátások növekedését hozhatja, befektetési lehetőséget biztosít a magánszemélyeknek, hogy megtakarításukat egy folyamatosan fejlődő iparágba fektessék.

Habár a közel 17 milliárd dollár értékű zöld kötvénypiac a legfrissebb statisztikák szerint globális szinten visszaesést mutatott az előző év hasonló negyedévéhez képest, nincs ok az aggodalomra. A visszaesés oka, hogy a kínai vállalatok az előző év teljes időszakában nem várt befektetési aktivitást mutattak. Kelet-Ázsia legnagyobb országához köthető megújulóenergetikai beruházás 2015-ben összesen elérték a 101,2 milliárd dollárt. Habár az összértéket nem húzta fel jelentősen, de az ázsiai övezethez képest az európai régióban növekedés történt a 2016-os első negyedév során a megújuló energiatermelés iparát érintő befektetéseket tekintve. Ezek az adatok a 2015-ös első negyedév értékeihez képest 70 százalékos növekedést mutatnak. Az európai térség friss statisztikájának javulásáért az összesen 17 milliárd dolláros összértékű szélerőmű projektek nagy mértékben hozzájárultak.

A szakértői előrejelzések szerint az úgynevezett zöld kötvények (green bonds) éve lehet 2016 a befektetési és tőkepiacokon – vallják a Smartinvest energetikai befektetésekkel foglalkozó portál szakértői nemzetközi statisztikákra hivatkozva. Habár az alternatív- és megújulóenergetikai technológiák fejlődése mentén zuhanó beruházási költségek miatt csökkent ugyan 2016 első három hónapjában a zöld kötvények kibocsátásnak volumene, az még mindig jelentős – globális szinten közel 17 milliárd dollár. A létesítési és üzemeltetési költségek csökkenése miatt kevesebb ráfordítást igényel a létesítmények felépítésére és működtetése. Példának okáért 2007 és 2016 között 65 százalékkal zuhant a napenergia alapú áramtermelés költsége. A kiaknázás olcsósága tovább növeli a befektetési kedvet, ami viszont kedvez a zöld értékpapírok kibocsátásának, így azok volumene idővel stabilizálódik, sőt növekedés is várható.

Az elmúlt tíz év a befektetések ugrásszerű növekedéséről szólt a megújulóenergetikában, ami a technológia fejlődéséhez és a fenntartható energiatermelés hatékonyságához járult hozzá. Ez a folyamat egyfajta láncreakciót indított el az energetikai befektetések esetében, a hatékonyság növekedése, a létesítési költségek csökkenése további beruházásokat eredményezett. A megújuló energiaforrásokat felhasználó vállalatok a fokozott piaci érdeklődést a tőzsdén is kamatoztatják, részvény- és kötvénykibocsátások formájában. A nyereséggel záró cégek esetében egyre gyakoribb, hogy osztalék formájában fizetik ki a megtermelt nyereséget. Ezáltal a green chipek, tehát az azon társaságok részvényei, amelyek környezettudatos és fenntartható elven működnek, egyre közkedveltebb befektetést jelentenek a kisbefektetők számára is, ráadásul ma már biztos hozammal kecsegtetnek.

A megújulóenergetikai befektetések egyik mozgatórugója a 2015-ös párizsi klímacsúcson kitűzött célok elérése adja. A Föld Napján 195 nemzet vezetője írta alá a klímamegállapodás alapján készült jegyzőkönyvet. A globális támogatási rendszer folyamatos bővülését jelzi, hogy, a Világbank szakosított pénzintézete, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 2,2 milliárd dollárról 3,5 milliárd dollárra emelte éves keretét a privát szektor megújulóenergetikai támogatásának.

A megállapodás hazánkat is érintheti, Magyarország ugyanis 14,65 százalékra kívánja növelni a megújuló energiaforrások részarányát – ez jelenleg körülbelül 9 százalék körül mozog – a teljes energiafelhasználáson belül 2020-ig. Ez a magyar befektetők számára is lehetőséget kínál majd, hiszen a célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükség lesz a magánvállalatok teljesítményére is, amelyek a fejlesztésekhez szükséges források bevonását elsősorban a tőkepiacokon remélhetik.

A fenntartható fejlődés nem csak az Európai Unió keretein belül minősül létkérdésnek. Az olajban gazdag nemzetek felkészültek az energetikai iparág átalakulására, ami amennyire negatívan hat a fosszilis energiaiparra, annyira eredményez pozitív változásokat a megújuló energiatermelés iparára nézve. Az globális energetika átalakulásához nem kizárólag az olaj árának jelentős csökkenése járult hozzá, hanem a fenntartható fejlődés és a megújuló energia felhasználásának előnyei is. A fosszilis energiahordozók utáni korszakra az olajban gazdag államok fenntarthatósági programot készítenek; például az Egyesült Arab Emirátusokban rekordméretű napenergiaparkok épülnek, de a korábbi nagy szénfelhasználók közül az Egyesült Királyság energetikaipara is változások elé néz, ugyanis az egységállam 2025-ig bezárja összes szénerőművét.

(X)