A Nemzetközi Valutaalap hitelei a várt hatás ellenkezőjét váltják ki, és ahelyett hogy lábra állítanák a bajba jutott országok gazdaságát, csődbe sodorják azokat. Ez a sors vár többek között Izlandra, Pakisztánra és Ukrajnára is - véli Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász.
Stiglitz a Nyemeckaja Volna rádiónak adott interjújában beszélt az IMF hitelekről.
Forrás: Kárpátinfo
"Véleménye szerint az IMF egy sor hatalmas hibát követett el. És az 1997-es ázsiai válságból sem tanulva, esik ugyanabba a csapdába.
A szakértő hosszan sorolta a délkelet-ázsiai, oroszországi, dél-amerikai és számos afrikai ország esetét, ahol a valutaalap beavatkozása szinte új időszámítás kezdetét jelentette. Elmondása szerint nem véletlen, hogy éppen a valutaalap előírásainak ellenkezőjét végrehajtó országok bizonyulnak a legsikeresebbnek egy-egy válságból való kilábaláskor. Míg az "IMF-receptet" követő országok sora évekig elbajlódik a kilábalással.
Az IMF korábbi gazdasági szakértője szerint az IMF hitel kiutalásához feltételként szabott monetáris politika ellenkezik az ésszerű pénzügyi politikával." - folytatódott az interjú.
"A sorrendben 39. davosi fórum öt napján a világpolitika és -gazdaság mintegy 2500 vezető személyisége, köztük 40 állam- és kormányfő abban jutott csupán egyetértésre, hogy a globális válság csak globális összefogással oldható meg. A résztvevők egy része kudarcként értékelte a tanácskozást, mások - köztük a fórum alapítója, Klaus Schwab - viszont úgy vélik, hogy a világgazdaság globális újratervezésének munkálatai ezután kezdődhetnek, és ehhez a találkozó jó kiindulópontot jelentett.
Egyes megfigyelők szerint viszont a fórum a tanácstalanság tanácskozása volt: a régi davosi receptek már nem működnek, miközben a "régi fejeknek is nehéz megbirkózniuk az új gondolatokkal". A fórum munkájának bírálói szerint Davos egyebek között elmulasztotta feltárni a kapcsolatot a globális válság és a geopolitikai konfliktusok alakulása, illetve ezek megoldása között. Mások a pénzügyi intézmények és a politika hibáit elemezve az egymásra mutogatástól óvtak.
A fórum mindenesetre egy új gazdasági pénzügyi rendre történő felhívással ért véget." - tudósított az MTI Eco.
A TANÁCSKOZÁSON MAGYARORSZÁG NEM KÉPVISELTETTE MAGÁT.
Elhangzottak viszont nyilatkozatok neves politikusoktól:
Klaus Schwab "Globális Újratervezési Kezdeményezését" (Global Redesign Initiative) a vezető gazdasági hatalmak, a G20 csoport is következő, április elején esedékes londoni tanácskozásának napirendjére tűzi.
Schwab szerint "most kezdődhet az igazi munka". A londoni tanácskozás majdani házigazdája, Gordon Brown brit miniszterelnök leszögezte: a G20-ak vezetőinek nem csak azt kell kidolgozniuk, hogy mi legyen a válságból való kivezető út, hanem azt is, hogy merre haladjon tovább a világ. Brown az áprilisi csúcs kapcsán úgy vélte, hogy azon szó lesz egy globális szabályozó mechanizmus kidolgozásáról is. A brit politikus azt mondta, hogy erről már többekkel egyeztetett, köztük Angela Merkel német kancellárral.
A szombati felszólalók közül többen elhibázott lépésnek értékelték az amerikai kormány 825 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagjának azt a részletét, hogy az infrastrukturális tervek megvalósításakor kizárólag amerikai acél- és vastermékeket lehet felhasználni.
A TANÁCSKOZÁSON OPTIMISTÁN NYILATKOZÓ "Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója szerint "a dohai forduló lezárása hozzájárul a válságból kivezető úthoz, a nemzetközi partnerek közötti bizalom helyreállításához". Lamy reményét fejezte ki, hogy Oroszország hamarosan csatlakozhat a WTO-hoz."
Szóval "Business as usual "...
Nyilatkozatok, a történésekre még várni kell!
