4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A válságadók maradása tovább ronthatja a magyarországi befektetési klímát: kérdés, hogy ezek tényleg átmeneti adók, vagy csak átmenetinek mondjuk őket – mondta Simor András a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján. "Nem akarok viccelődni az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok példájával" – mondta a válságadókkal kapcsolatban Simor. Mfor.hu-tudósítás.

Elérhető a 2010-es és 2011-es hiánycél, azonban a kormány egyszeri bevételekből fedezi a tartós adócsökkentést – vélik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei. A jegybank szerint óvatosságra ad okot például az, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon átcsoportosítása növeli a hosszútávú implicit államadósságot.

Romlik a fenntarthatóság

A jegybank szakemberei szerint a benyújtott költségvetési törvényjavaslat rossz, nem hatékony kiadási struktúrát és magas újraelosztást konzervál. „Az elmúlt években több olyan strukturális lépés történt, melyek csökkentették a hiányt, ennek köszönhetően a strukturális deficit idén 2,5 százalék körül alakulhat. Ez azért marad el a ténylegesen várható hiánytól, mert a magyar gazdaság növekedése messze elmarad a potenciálistól” – mondta a sajtótájékoztatón Simor András.

„A benyújtott költségvetési javaslat szerint a kormány jövőre két százalékos gazdaságélénkítést hajt végre, de nem a hiány, hanem az implicit államadósság terhére” – szögezte le az MNB elnöke. Simor szerint a hiánycél elérhető lesz jövőre is, de a strukturális hiány az idei 2,5 százalékról 4,5 százalékra növekszik az egyszeri bevételek miatt.

A jegybank szakértői szerint a jövő évi költségvetés tervezete rendkívül konzervatívan számol a bevételekkel és a kiadásokkal is, ezért arra számítanak, hogy 2011-ben 2,5 százalék körül lesz a költségvetés hiánya. Simor szerint azonban a fenntarthatóság szempontjából legalább ilyen fontos a költségvetés szerkezete.

Nem tudni, hány visszalépő nyugdíjassal számolnak

Simor András kiemelte: a jövő évi költségvetés egyik fontos bizonytalansági tényezője az, hogy nem tudni, mekkora visszalépési aránnyal számol a kormány a magánnyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe. A benyújtott költségvetés alapján ugyanis nagyjából 20 százalékos visszalépési arány következne az 500 milliárdos bevételek miatt, azonban a kormány kommunikációja 90 százalékos visszalépési arányról szól.

"A ténylegesen visszalépők száma jelentősen befolyásolhatja majd jövőre a költségvetés helyzetét. A nyugdíjpénztáraktól befolyó vagyont ugyanis csak abban az évben lehet elszámolni, amikor az átlépés történt, nincs lehetősége a kormánynak arra, hogy több évre szétterítse” – hangsúlyozta Simor.

Káros különadók

A jegybank szerint veszélyezteti az államháztartás hosszútávú fenntarthatóságát az, hogy a kormány most átmeneti bevételekből fedezi a tartós kiadásokat. Ha 2013-tól eltűnnének a különadók, akkor nagyjából 500 milliárdos lyuk lenne a büdzsében.

"Az elemzésben egyelőre nem számoltunk a különadók maradásával. Ha ezek valóban tartós terhek lesznek, akkor az tovább ronthatja a magyar befektetési klímát” - szögezte le Simor.

A jegybank első embere szerint a válságadók áthárítása szektoronként különböző lehet, összességében ezek az adók mintegy 0,3 százalékos hatással lehetnek az inflációra. Emellett a jövedéki adók már bejelentett emelése további 0,1 százalékkal emelheti a fogyasztói árakat, illetve az szja-csökkentés is áremelkedést hozhat, mivel fogyasztásra ösztönöz. Az MNB elemzői nem számítanak arra, hogy az Orbán-csomag összességében jelentősen javítaná hazánk potenciális növekedését. A kormány optimista, 5 százalék feletti előrejelzése azon alapul, hogy 2015-ig 400 ezer új munkahellyel számolnak, a jegybank szerint azonban ennek legfeljebb a negyede jöhet össze.

Nemkívánatos a Pénzügyi Stabilitási Tanács jogkörének megnyírbálása

"Az MNB számára kiemelten fontos a makrogazdasági stabilitás, ehhez az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás megteremtésével tud hozzájárulni. A jegybank különösen nemkívánatosnak tartja a kormány részéről a Pénzügyi Stabilitási tanács jogkörének szűkítését, ez hátrányos a válságok kezelése és megelőzése szempontjából” – emelte ki Király Júlia.

Az MNB alelnöke szerint a kormány lépése csökkenti az átláthatóságot, a válság legfontosabb tanulságát negligálja, hiszen az utóbbi években kiderült, hogy csak a hatóságok szoros együttműködésével lehet eredményeket elérni.

A jegybank ugyanakkor üdvözli, hogy a PSZÁF alkotmányosan is a kormánytól független szerv lett és a pénzügyi szektor felügyeletében rendeletalkotási jogkört kapott.

BK

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!