<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A válságadók maradása tovább ronthatja a magyarországi befektetési klímát: kérdés, hogy ezek tényleg átmeneti adók, vagy csak átmenetinek mondjuk őket – mondta Simor András a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján. "Nem akarok viccelődni az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok példájával" – mondta a válságadókkal kapcsolatban Simor. Mfor.hu-tudósítás.

Elérhető a 2010-es és 2011-es hiánycél, azonban a kormány egyszeri bevételekből fedezi a tartós adócsökkentést – vélik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei. A jegybank szerint óvatosságra ad okot például az, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon átcsoportosítása növeli a hosszútávú implicit államadósságot.

Romlik a fenntarthatóság

A jegybank szakemberei szerint a benyújtott költségvetési törvényjavaslat rossz, nem hatékony kiadási struktúrát és magas újraelosztást konzervál. „Az elmúlt években több olyan strukturális lépés történt, melyek csökkentették a hiányt, ennek köszönhetően a strukturális deficit idén 2,5 százalék körül alakulhat. Ez azért marad el a ténylegesen várható hiánytól, mert a magyar gazdaság növekedése messze elmarad a potenciálistól” – mondta a sajtótájékoztatón Simor András.

„A benyújtott költségvetési javaslat szerint a kormány jövőre két százalékos gazdaságélénkítést hajt végre, de nem a hiány, hanem az implicit államadósság terhére” – szögezte le az MNB elnöke. Simor szerint a hiánycél elérhető lesz jövőre is, de a strukturális hiány az idei 2,5 százalékról 4,5 százalékra növekszik az egyszeri bevételek miatt.

A jegybank szakértői szerint a jövő évi költségvetés tervezete rendkívül konzervatívan számol a bevételekkel és a kiadásokkal is, ezért arra számítanak, hogy 2011-ben 2,5 százalék körül lesz a költségvetés hiánya. Simor szerint azonban a fenntarthatóság szempontjából legalább ilyen fontos a költségvetés szerkezete.

Nem tudni, hány visszalépő nyugdíjassal számolnak

Simor András kiemelte: a jövő évi költségvetés egyik fontos bizonytalansági tényezője az, hogy nem tudni, mekkora visszalépési aránnyal számol a kormány a magánnyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe. A benyújtott költségvetés alapján ugyanis nagyjából 20 százalékos visszalépési arány következne az 500 milliárdos bevételek miatt, azonban a kormány kommunikációja 90 százalékos visszalépési arányról szól.

"A ténylegesen visszalépők száma jelentősen befolyásolhatja majd jövőre a költségvetés helyzetét. A nyugdíjpénztáraktól befolyó vagyont ugyanis csak abban az évben lehet elszámolni, amikor az átlépés történt, nincs lehetősége a kormánynak arra, hogy több évre szétterítse” – hangsúlyozta Simor.

Káros különadók

A jegybank szerint veszélyezteti az államháztartás hosszútávú fenntarthatóságát az, hogy a kormány most átmeneti bevételekből fedezi a tartós kiadásokat. Ha 2013-tól eltűnnének a különadók, akkor nagyjából 500 milliárdos lyuk lenne a büdzsében.

"Az elemzésben egyelőre nem számoltunk a különadók maradásával. Ha ezek valóban tartós terhek lesznek, akkor az tovább ronthatja a magyar befektetési klímát” - szögezte le Simor.

A jegybank első embere szerint a válságadók áthárítása szektoronként különböző lehet, összességében ezek az adók mintegy 0,3 százalékos hatással lehetnek az inflációra. Emellett a jövedéki adók már bejelentett emelése további 0,1 százalékkal emelheti a fogyasztói árakat, illetve az szja-csökkentés is áremelkedést hozhat, mivel fogyasztásra ösztönöz. Az MNB elemzői nem számítanak arra, hogy az Orbán-csomag összességében jelentősen javítaná hazánk potenciális növekedését. A kormány optimista, 5 százalék feletti előrejelzése azon alapul, hogy 2015-ig 400 ezer új munkahellyel számolnak, a jegybank szerint azonban ennek legfeljebb a negyede jöhet össze.

Nemkívánatos a Pénzügyi Stabilitási Tanács jogkörének megnyírbálása

"Az MNB számára kiemelten fontos a makrogazdasági stabilitás, ehhez az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás megteremtésével tud hozzájárulni. A jegybank különösen nemkívánatosnak tartja a kormány részéről a Pénzügyi Stabilitási tanács jogkörének szűkítését, ez hátrányos a válságok kezelése és megelőzése szempontjából” – emelte ki Király Júlia.

Az MNB alelnöke szerint a kormány lépése csökkenti az átláthatóságot, a válság legfontosabb tanulságát negligálja, hiszen az utóbbi években kiderült, hogy csak a hatóságok szoros együttműködésével lehet eredményeket elérni.

A jegybank ugyanakkor üdvözli, hogy a PSZÁF alkotmányosan is a kormánytól független szerv lett és a pénzügyi szektor felügyeletében rendeletalkotási jogkört kapott.

BK

mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.