4p

Mindenképpen biztató és megnyugtató az, hogy a miniszterelnök a múlt héten kiállt a jövő évi hiánycél és a további államadósság-csökkentés mellett - emelte ki keddi sajtótájékoztatóján Simor András. Az MNB elnöke szerint csak annak érdemes most igénybe vennie az árfolyamrögzítés lehetőségét, aki komoly fizetési nehézségekkel küzd. Mfor.hu-háttér.

Nehéz helyzetben a kormány

A nemzeti bank is azt látja, hogy a konjunkturális kilátások világszerte romlanak, ennek hatása van a magyar növekedési lehetőségekre is - mondta a keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András. A lassulás nyilván kedvezőtlenül hat a költségvetésre, de a pontos hatások nagyban függnek a lassulás szerkezetétől, a második negyedéves GDP-adatokat illetően azonban egyelőre nem állnak rendelkezésre részletes adatok - tette hozzá.

"Azt mindenképpen biztatónak és megnyugtatónak tartom, hogy a miniszterelnök a múlt héten nyilvánosan kiállt a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél és a további államadósság-csökkentés mellett. Arról, hogy ezt a célt hogyan akarják elérni egy romló világgazdasági környezetben, legkorábban alig egy hónap múlva hallhatunk, amikor benyújtásra kerül a jövő évi költségvetési törvény tervezete" - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Hozzátette: az biztos, hogy nem könnyű feladat előtt áll a kormány.

Simor a sajtótájékoztatón kiemelte: az elmúlt egy hónapban az eurózóna válsága, az Egyesült Államok leminősítése és a romló konjunkturális kilátások rontották Magyarország megítélését is, de ebben nem láttak országspecifikus tényezőt.

A kormány és a kereskedelmi bankok által kidolgozott otthonvédő megoldásokkal kapcsolatban a jegybank első embere kiemelte: azok tompíthatják a frank erősödésének hatásait, ugyanakkor nagy kérdés, hányan fognak élni ezekkel a lehetőségekkel. "Mi továbbra is azoknak ajánljuk a programokban való részvételt, akik komoly fizetési nehézségekkel küzdenek. Azokat, akik most élnek a könnyítéssel, nagyon kellemetlenül érintheti majd 2014 után az emelkedő törlesztőrészlet. Mi úgy látjuk, hogy ennek a kockázatnak a tudatában van a lakosság, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a törlesztőrészleteken megtakarított összeget elköltik, lehet, hogy inkább megtakarítási célokat fog majd szolgálni" - mondta Simor.

Marad 3 százalék az inflációs cél

A keddi kamatdöntéssel kapcsolatban Simor András kiemelte: az utóbbi hónapokhoz hasonlóan ezúttal is egyhangú döntést hozott a Monetáris Tanács, csak egy javaslat volt a döntéshozók előtt. Hozzátette: az utóbbi időszak inflációs adatai megfeleltek a júniusi jelentésben meghatározott alappályának, továbbra is arra számítanak, hogy az idén a 3 százalékos cél felett marad a pénzromlás üteme, jövőre viszont az év végére a cél közelébe süllyedhet az infláció, de ehhez tartósan magas kamatszintre lesz szükség.

Mai ülésén egyébként a kamatdöntés mellett a Monetáris Tanács határozott a 2013-2015 közötti inflációs célról is. A célt mindig három évente kell meghatározni, a mostani döntés értelmében 2012 után is a jelenlegi szinten, 3 százalékon marad a jegybank hivatalos inflációs célja. "Az MNB az árstabilitás elérésével és fenntartásával tud hozzájárulni a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez. Az árstabilitás feltételei akkor adottak, ha a gazdasági szereplők hosszabb távon előretekintve biztonsággal számíthatnak arra, hogy az infláció alacsony és stabil marad. Az árstabilitás nem jelent zérus közeli inflációt, a gazdaság működése szempontjából a túlzottan alacsony inflációnak is vannak kockázatai" - olvasható a döntésről kiadott közleményben.

Az inflációs cél meghatározásakor a Monetáris Tanács figyelembe vette, hogy Magyarország csatlakozni fog az eurózónához. A csatlakozás számos előnnyel jár, ugyanakkor a periférikus országok tapasztalatai néhány lehetséges kockázatra is felhívták a figyelmet. Ha a csatlakozás előtt az inflációs várakozások nem kerülnek összhangba az eurózóna inflációs céljával, akkor a csatlakozás után nagyobb a valószínűsége a reálárfolyam túlzott felértékelődésnek, a versenyképesség romlásának, a hitelezés indokolatlan mértékű megugrásának. A kockázatok akkor mérsékelhetőek, ha a nominális konvergencia már az eurózónához való csatlakozás előtt nagyobb részt megvalósul - állapították meg a Monetáris Tanács tagjai.

"A most kitűzött inflációs cél következő felülvizsgálatára legkésőbb 3 év múlva, vagy a közös európai árfolyamrendszerbe (ERM II) történő belépéskor kerül sor. A cél csökkentésére ezt megelőzően is sor kerülhet, amennyiben a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy ezzel segíti a gazdaság konvergenciáját az eurózónához" szögezi le a közlemény.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!