A vártnál jobban elszaladhat az infláció, de a kamat egyelőre marad
Mint ismert, keddi ülésén változatlanul 7 százalékon hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így már december vége óta nem történt változtatás. "A mai ülésen három javaslat volt a tanács előtt: egy 25 bázispontos emelés, egy 25 bázispontos csökkentés és egy tartás. Végül túlnyomó többség a tartásra voksolt" - vázolta fel a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András, a jegybank elnöke.
A részletesen csütörtökön bemutatásra kerülő friss inflációs jelentéssel kapcsolatban hozzátette: az idei évre 5,6 százalékos inflációra számít az MNB előrejelzése, decemberben még "csak" 5 százalékos pénzromlást vártak, míg 2013-ban 3 százalékos lehet az árnövekedés üteme a korábban várt 2,6 százalék helyett. A növekedéssel kapcsolatban nem módosult érdemben a nemzeti bank prognózisa: idén 0,1, jövőre pedig 1,5 százalékos GDP-bővülésre számítanak.
"Az idei évre a növekedés szerkezetére vonatkozó előrejelzésünk változott meg, sokkal inkább a nettó exporttól várjuk a növekedést, mint decemberben, a belföldi felhasználás a prognózis szerint visszafogottabban alakul a korábban vártnál" - emelte ki Simor. Az inflációval kapcsolatban hozzátette: a tanács tagjai úgy látják, hogy az indirekt adóemelések, a forint gyengülése és a magas olajár miatt huzamosabb ideig a 3 százalékos cél felett maradhat, azonban 2013-ra elérhetőnek tartják a célt. A januári és a februári adatok a vártnál magasabban alakultak részben az indirekt adóemelések jósoltnál nagyobb hatása miatt, de az alapfolyamatokban is lát várt feletti emelkedést a tanács, Simor szerint ezek a kedvezőtlen adatok némileg növelték az inflációs kockázatokat.
A munkaerőpiacon a nemzeti bank arra számít, hogy a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően emelkedik majd az aktivitási ráta, a foglalkoztatás viszont nem nő érdemben, ezért a munkaerőpiac továbbra is laza maradhat, huzamosabb ideig magas maradhat a munkanélküliség.
Szintén az inflációs jelentés kapcsán a sajtótájékoztatón elhangzott: a 3 százalékos cél eléréséhez a jegybank elemzése szerint arra van szükség, hogy több negyedéven keresztül a jelenlegi szinten maradjon a kamat. Csökkentésre akkor van lehetőség, ha hazánk kockázati megítélése érdemben javul, és az inflációs kockázatok nem növekednek a következő időszakban.
Jönnie kellene az IMF-nek
"Összességében hazánk kockázati megítélése az elmúlt egy hónapban nem változott érdemben. A nemzetközi helyzet javult, Magyarország relatív megítélése viszont romlott, a kettő eredője a változatlan helyzet" - emelte ki Simor. Hozzátette: az államadósság, azon belül a devizaadósság továbbra is magas, ezért az ország érzékenyen reagál a pénzpiaci sokkokra. "A finanszírozhatóság szempontjából a jelenlegi hozamszintek nehezen fenntarthatóvá teszik az államadósság finanszírozását, ahhoz, hogy ezen a téren javulás következzen be, szükségesnek látjuk az IMF-fel való megállapodást" - hangsúlyozta Simor András.
Az IMF/EU-megállapodással kapcsolatban a múlt hónaphoz hasonlóan ma is óvatosan nyilatkozott Simor. "A Monetáris Tanács elég világosan kommunikálta az utóbbi hónapokban, hogy a kockázati megítélésünk monetáris politikai tényező, az IMF-megállapodás pedig a kockázati megítélést befolyásoló tényező, ezekből következik, hogy a megállapodás és annak időpontja a monetáris politikát befolyásoló tényező" - vezette le újságírói kérdésre az elnök.
Az MNB elnöke szerint ha a kormány belátható időn belül számít megállapodásra a Valutaalappal, akkor logikus, ésszerű és üzletileg alátámasztott vélemény, hogy nem akarunk az egyezség előtt devizakötvényt kibocsátani, hiszen a megállapodás után várhatóan javul majd kockázati megítélésünk, ezért előtte nem éri meg drágábban a piacra kimenni.
A nemzeti bank most bevezetésre kerülő új kétéves eszközével kapcsolatban kérdésre válaszolva Simor elmondta: nincs limitösszeg, elvileg korlátlan mennyiségben áll a bankok rendelkezésére az új eszköz, de ha a likviditási helyzet indokolja, akkor van lehetőség ennek korlátozására. Az elnök hozzátette: folyamatosan vizsgálták új típusú eszközök bevezetésének lehetőségét, azért most döntöttek mellette, mert az utóbbi negyedévben érzékelték, hogy a hitelezési hajlandóság mellett már a hitelezési képesség is gátolja a bankok hitelkihelyezését.
Beke Károly
mfor.hu
