Eközben a teljes tagság alig 0,05 százalékánál, azaz alig 1500 embernél tárt fel a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete (PSZÁF) hibát a reálhozam kiszámításánál. A megjelent híradásokkal ellentétben csak ezekben az esetekben rendelt el kifizetési tilalmat a hatóság, a fennmaradó 99,95 százaléknál a reálhozam kifizetése rendben zajlik.
Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a pénztárakat tömörítő érdekképviseleti szervezet értetlenül áll az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai előtt, amelyek sok esetben nélkülözik a tényeket, vagy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben. Mindez súlyosan aláássa nemcsak a pénztárak, hanem általában a pénzügyi közvetítőrendszer iránti állampolgári bizalmat, amelynek komoly hatása lehet az elkövetkező években remélt gazdasági növekedésre.
A szövetség indítványozza, hogy a miniszterelnöki megbízott hozza nyilvánosságra mai kijelentéseinek alapját képező számítások metodikáját és az annak alapját képző adatsorokat. A szövetség ugyanis az elmúlt időszakban már többször jelezte a kormányhoz közelálló kutatóintézeteknek, hogy hibás számítási metodikát alkalmaznak, amikor a magánpénztári rendszer államháztartásra gyakorolt hatását próbálják megbecsülni. Ha ugyanis megvizsgálták volna a PSZÁF 1998 és 2010 közötti idősorait, látható, hogy ebben az időszakban közel 160 ezren visszaléptek az állami rendszerbe, ami jelentős torzulásokat eredményez a kormányzati számításokban. A tévedés mértékét azonban a Stabilitás a számítás alapját képező tényleges adatsorok nélkül sajnálatos módon nem tudja megbecsülni.
A megbízott állítása szerint a "vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magán-nyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3.160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3.860 milliárd forint lenne a vagyon." Ez a számítás csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cashflow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt vagy nem csökkent volna) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. Ebben az esetben lehetne csak azt mondani, hogy a piaci értéknek meg kellett volna duplázódnia.
mfor.hu