4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

2013 első féléve nem hozta el a fordulatot a lakáspiacon. Az árak és tranzakciók száma feltartóztathatatlanul csökken.

Az idei év első felében 4,1 százalékkal alacsonyabb áron cseréltek gazdát a használt lakások, mint 2012-ben. Pedig tavaly is csökkenést jegyzett fel az előző évhez képest a statisztikai hivatal, akkor 3,8 százalékosat. 2008 óta így összesen már 17,6 százalékkal lett alacsonyabb a használt lakások árszínvonala – áll a KSH "Lakáspiaci árak, lakásárindex 2013" első féléves elemzésében. 

Az árak csökkenése a tranzakciószám mérséklődésével is együtt járt, hiszen az első félévben mindössze 32 400 ingatlan cserélt gazdát. Ez az érték körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb, mint a Duna House által közölt Tranzakciós Értékbecslés. A két mutató közötti viszonylag nagy eltérést az magyarázhatja, hogy miközben az ingatlanközvetítő valamennyi lakóingatlan-cserét feljegyez, addig a KSH csak a magánszemélyek által eszközölt vásárlásokat.

Tavaly egyébként egész évben összesen 86 ezer ingatlan cserélt gazdát, így az idei első félévi 32,4 ezer darabszám időarányosan elmaradást mutat. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 2012 elején a devizahitelek végtörlesztésének lehetősége többlet tranzakciókat hozott a használt ingatlanok piacára.

Negyedéves lakáspiaci forgalom (Forrás:KSH)

Az ingatlanpiacon belül – értelemszerűen párhuzamosan az építési, illetve használatbavételi engedélyek számának zuhanásával – az új lakások piaca még inkább összeszűkült, hiszen az első félévben mindössze 652 darabot értékesítettek, ami az összes darabszámnak mindössze a 2,2 százaléka. Az első félévben egyébként mindössze 1095 lakás épült meg értékesítési céllal. A statisztikai hivatal által múlt héten közölt építési, illetve használatbavételi engedélyek alapján a harmadik félévben biztosan nem tört meg ez a tendencia, már ami az újonnan épült lakásszámot illeti.

Az új építésű lakások értékesítésének száma azonban elképzelhető, hogy valamelyest növekedett. A nagyon alacsony banki betétkamatok, illetve a kamatjövedelmekre augusztusban bevezetett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás eredményeként ugyanis év eleje óta közel 700 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás hagyta el a kereskedelmi bankokat. Ennek a hatalmas összegnek egy része ingatlanvásárlásokban is lecsapódhatott. A már idézett Duna House által publikált tranzakcióbecslés szeptemberre például 23 százalékos bővülést mutatott éves összevetésben. Igaz, októberben a DH szerint már csak stagnált a piac 2012-höz képest.

Lakáspiaci árak alakulása – tiszta árváltozás (2010 =100%) (Forrás: KSH)

Visszatérve az árakhoz, a használt lakások árindexe az első negyedévben 0,7, a másodikban 0,8 százalékkal csökkent, míg ugyanezek a számok az új lakások körében rendre 0,8, illetve 1,6 százalékot tett ki. Vagyis az első félévben a használt lakások ára 4,1, a újaké pedig 2,1 százalékkal esett vissza. 2010-hez képest a kumulált csökkenés így már 11, illetve 5,3 százalék.
Ráadásul az ingatlanvásárlók a kisebb lakásokat preferálják, vagyis az alacsonyabb négyzetméterárú lakásokból a kisebbet vásárolják. Így persze az ingatlanpiaci tranzakciók értéke még kisebb lesz.

Budapesten 223, országosan 141 ezer forint egy négyzetméternyi lakóingatlan

A statisztikai hivatal szerint Budapesten a használt lakások négyzetméterára 236-ról 223 ezer forintra csökkent 2012 óta. Az országos átlag 9 ezer forinttal lett kevesebb, így értéke 2013 első félévében 141 ezer forint/négyzetméter volt. Mivel a kisebb településeken az értékesített lakások általában nagyobbak (a városokban 69, a községekben átlagosan 75 m2-esek), a fajlagos lakásárakban nőnek a területi különbségek, ennek következtében a községek négyzetméterára kevesebb mint negyede a budapestinek (58 ezer forint/m2). Az agglomerációkon kívül eső községekben a fajlagos lakásár 44 ezer forint/m2.

És a végére egy érdekes statisztika az üres lakások számáról. 2011-ben az üres lakások országos aránya 10,9 százalék volt, ennél magasabb arányokat a lakáspiaci érték-skála két szélén, vagyis az 5 milliós árszint alatti és a 14 millió forint fölötti kategóriákban találunk. Az összesen 478 ezer üres lakásból mintegy 60 ezer található olyan településen, ahol a jellemző lakásár a 3 millió forintot sem éri el, további 63 ezer üres lakás esik a 3–5 milliós kategóriába, míg a 14 millió forint feletti kategóriákban összesen közel százezer üres lakást írtak össze a 2011-es népszámláláskor.

Üres lakások aránya a települési átlagos lakásár kategóriáiban, 2011 (Forrás: KSH)

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!