A javaslatot önálló képviselői indítványként beterjesztő Selmeczi Gabriella (Fidesz) nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott a bizottsági ülésen elmondta, hogy a törvényjavaslat visszaadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságát, lehetővé teszi az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést, és eltörli a pályakezdők kötelező belépését a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe. Mint kiemelte, azok, akik már a vegyes rendszerből mentek nyugdíjba, és ezáltal rosszabbul jártak, úgy térhetnek vissza az állami rendszerbe, mint ha ki sem léptek volna.
A kormány támogatja a javaslatot - mondta a kormány képviseletében Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
Kovács Tibor (MSZP) kifejtette: a egész nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos konstrukció elfogadhatatlan. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 14 havi felfüggesztésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a benyújtott jogszabály alkotmányellenes, "egyszerű lopásról van szó", ugyanis semmilyen garancia nincs arra, hogy a tagok valaha visszakapják a pénzüket. Hozzátette: "ha a kormány a nyilatkozataival megrendíti a bizalmat, nincs az a rendszer, ami stabilan tudna működni". A szocialista képviselő hangsúlyozta: a magánkasszákban a megtakarításoknak a válság ellenére reálhozamuk volt, ami az állami rendszerről nem mondható el. A kasszák nem eltőzsdézik a pénzt, törvény rendelkezik arról, hogy mibe fektethetnek. Arról pedig a kormányzati képviselők nem beszélnek, hogy a magánpénztári megtakarítást örökölni lehet - tette hozzá.
Scheiring Gábor (LMP) úgy vélekedett, hogy a "szabadság illúziójával próbálják elvonni a figyelmet a 14 havi einstandolásról". Az átlépés lehetővé tétele szerinte anélkül, hogy megmondanák, ki lesz a kezelő szerv, és milyen rendszerben kezelik majd az átlépők pénzét, "szemfényvesztés". "Mérhetetlenül felelőtlen és igazságtalan adóreformra próbálnak einstandolni, ami a jóléti rendszer erodálásával jár"; a felelőtlen adóversenybe nem kellene belépni - mondta.
Hegedűs Tamás (Jobbik) ismertette: pártja egyetért az iránnyal. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy további lépésekre volna szükség, mert ezekben a hónapokban veszélyben látják a pénztárakban lévő megtakarításokat. Hangsúlyozta: a magánnyugdíjpénztárakban lévő mintegy 3 ezer milliárd forintos vagyon biztonsága alapvető kérdés. Pősze Lajos (Jobbik) hozzátette: "a magánpénztárak el szoktak tünni", és abban az értelemben tőzsdéznek, hogy kötelezővé tették a portfólióválasztást.
Wintermantel Zsolt (Fidesz) személyes példával előhozakodva ismertette: 200 ezer forintot "lopott el" tőle az elmúlt két évben a magánpénztári rendszer.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke az elhangzottakra reagálva egyebek között elmondta: a tagdíjak 14 havi felfüggesztésére alapvetően kétféle kompenzáció volt azokban az országokban, ahol ezt eddig alkalmazták: vagy teljes értékűként ismerték el az adott időszakot az állami nyugdíjrendszerben, vagy több járulékot utaltak át a kasszákba. Mi jobb - kérdezte -, befizetni az egész járulékot az állami rendszerbe, és kevesebb adót fizetni, vagy a járulékfizetés mellett adófizetéssel is finanszírozni a nyugdíjrendszert?
Szatmáry Kristóf (Fidesz), a bizottság alelnöke kijelentette: aki azt mondja, hogy a rendszer úgy jó, ahogy van, az a magánpénztári menedzsment érdekeit támogatja.
A kormány képviselője a vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: a javaslat teljes önkéntességen alapuló döntést tesz lehetővé, ezért nem alkotmányellenes. Arra a felvetésre, hogy a tagok nem tudják, hová lépnek vissza, azt válaszolta: a felosztó-kirovó rendszer szabályai ismertek. Emlékeztetett: a korábbi visszalépés során állampapírban, készpénzben lehetett visszavinni a vagyont, amit az ÁKK kezelt. A visszalépők most a teljes értékpapír portfóliójukat viszik magukkal, különben jelentősen megnőne a magánpénztárakban a részvények és más értékpapírok aránya; az azt kezelő szervezetet a kormány jogosult kijelölni.
Selmeczi Gabriella szerint van örökölhető elem az állami nyugdíjrendszerben is, mégpedig az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás. Azon szabályokat, hogy a magánpénztárakból milyen szabályok szerint fognak járadékot kapni a tagok, a szocialisták nyolc év alatt elfelejtették megalkotni - mondta. Úgy vélekedett, hogy az MSZP nem a magyar állampolgárok érdekeit védi, hanem a vagyonkezelőkét. A pénztárak működési és vagyonkezelési költsége 2009-ben közel 40 milliárd forint volt; a törvény garantálja, mennyit tudnak ilyen címen elszámolni, függetlenül attól, hogyan gazdálkodnak - mondta.
MTI
