A brit pénzügyminisztérium ma délelőtt bejelentette, hogy újabb, mintegy 31,3 milliárd fontos (51 milliárd dolláros) tőkeinjekcióhoz juttatja a Royal Bank of Scotland Group Plc-t (RBS) és a szigetország legnagyobb jelzálog hitelezőjét, a Lloyd’s Banking Group Plc-t (Lloyds).
A RBS részére juttatott 25,5 milliárd fontos állami tőkeerősítés fejében 70 százalékról 84,4 százalékra nő a kormányzati tulajdonhányad az edinburghi hitelintézetben, amiért cserébe az állam „B” típusú részvényeket kap. A brit kormány 2008-ban, első ízben 37 milliárd fontos tőkéhez juttatta a két hitelintézetet.
A mostani második keretből a Lloyds 5,8 milliárd fontot hív le, míg a maradék tőkét - mintegy 21 milliárd fontot – intézményi befektetőktől szerzi be. A kormány 43 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik a Lloydsban, amely igyekszik elkerülni az állami kontroll erősödését, ezért a 21 milliárdos tőkebeemelési tervét a piacról hajtja végre: 7,5 milliárd fontnyi részvénycserével, és 13,5 milliárd fontos új részvény kibocsátással, amely a legjelentősebb IPO (tőzsdei kibocsátás) lehet az Egyesült Királyság történetében.
Erősödik viszont az állami kontroll az RBS üzletpolitikája fölött: várhatóan eladásra kerül az RBS biztosítási üzletága és néhány bankfiókja, valamint - az Európai Bizottság engedélyéhez kötött bankmentő csomag keretében - 282 milliárd fontnyi eszközállományt a kormányzati ”Eszköz Védelmi Programba” (Asset Protection Scheme) kell áthelyeznie. Mindemellett a megállapodás szerint az RBS nem fizethet idén bónuszjuttatást felsővezetőinek (39 ezer fontos éves jövedelem szint fölött). A hitelintézet vezérigazgatója, Stephen Hester szerint a Bizottsággal kötött megállapodás elfogadható következményekkel jár a bank számára. AZ RBS árfolyama másfél százalékkal csökkent, 38 pennyre a Londoni Tőzsdén kedd délelőtt.
"A piacot némileg meglepte az újabb bankmentő csomag bejelentése, ugyanis a pénzügyi szektort idén az egyik legjobban teljesítő iparágak közé várták" - olvasható az Equilor elemzőinek véleményében. Emiatt a bankok jellemzően az állami kölcsön visszafizetését igyekeznek előrehozni (SocGen, BNP Paribas) vagy a piacról próbálnak tőkét beemelni (Erste, UniCredit, Intesa, de a Lloyds is), hogy kerüljék a szigorú feltételekkel járó állami hitelcsomagot.
Ezzel szemben az RBS szorosabbra vonja az állami kontrollt, amit a piac negatívan értékelhet, de egyelőre visszafogott a reakció, az RBS árfolyama 2 százalék körüli mínuszban mozog a délelőtti kereskedésben. Az egész iparág szempontjából fontos, hogy az RBS a második legnagyobb európai nagybankként eladni kényszerül biztosítási üzletágát (mint ismeretes két hete az ING Csoport jelentette be az üzletágtól történő megválást). Akkor a hír elrontotta a nemzetközi befektetői hangulatot, amely negatív korrekciót idézett elő a piacokon.
