Pénteken elkezdődött a G-20 kétnapos ülése Washingtonban, a tagállamok eltérő álláspontot képviselnek a válsággal kapcsolatban, akár a világgazdaság jövője is múlhat azon, sikerül-e bármiről is megállapodniuk. Az európai országok például azt szeretnék, ha az államok nagyobb befolyást kapnának a pénzügyi piacok felett, George Bush amerikai elnök viszont a kisebb mértékű beavatkozás mellett érvelhet.
A fejlett országok többsége az állami kiadások emelésével, élénkítőprogramokkal akar kilábalni a válságból, egyre több államban döntenek hasonló csomagokról. Az első lépések tehát már megtörténtek, de ezek nem voltak összehangolva.
Sok szakember szerint a G-20 országok már a következő ülés időpontját tervezik, januártól ugyanis új elnöke lesz Amerikának, Barack Obama beiktatása után újabb ülés lehet, ezért a szakértők szerint most már nem várható jelentős lépések elfogadása.
"A legvalószínűbb, hogy a hétvégi ülésen elkezdik majd kidolgozni a reformok alapelveit, illetve megállapodnak a következő tanácskozás időpontjáról" - nyilatkozta a Bloombergnek Brad Setser, az amerikai pénzügyminisztérium korábbi munkatársa.
A világ legfejlettebb országai, melyek a világgazdaság 90 százalékát képviselik, szintén érzik a nyomást a tőzsdék zuhanásán és az egyre romló előrejelzéseken keresztül.
Az utóbbi napokban megjelent makroadatok sötét képet festenek a világgazdaságról. Pénteken például kiderült, hogy az eurozóna gazdasága 15 év után először recesszióba csúszott. Amerikában a munkanélküliség 14 éves csúcsra emelkedett októberben, míg a kínai ipari termelés az utóbbi hét évben nem volt ilyen alacsony, mint most. Az OPEC csütörtökön közölte legújabb előrejelzését, mely szerint a szervezet 30 tagországának gazdaságai 2009-ben átlagosan 0,3 százalékos csökkenést fognak mutatni.
A G-20 mostani ülését George Bush amerikai elnök kezdeményezte, a legfontosabb cél, hogy megtalálják a világgazdasági válság okait és a lehetséges gyógymódokat. Az európai államok azt szeretnék elérni, hogy egy a mostaninál sokkal szigorúbb szabályozást fogadjanak el a piacra nézve, ez tartalmazná többek között a hedge fundok és a bankok határokon átívelő ellenőrzését.
Angela Merkel német kancellár például arról beszélt csütörtökön, hogy el kell tüntetni a pénzügyi rendszer vakfoltjait, melyek nincsenek szabályozva jelenleg, az új piaci szabályok alá ezeket is be kell vonni. Nicolas Sarkozy francia elnök egy interjúban arról beszélt, hogy azt a korábbi nézetet el kell felejteni, mely szerint a piac majd megoldja a problémákat.
Gordon Brown brit miniszterelnök a hírek szerint azért fog lobbizni, hogy sokkal szorosabb ellenőrzés alá vonják a világ pénzügyi rendszerét, a harminc legnagyobb bank kerüljön állami irányítás és szabályozás alá. Bush amerikai elnök ugyanakkor továbbra is ódzkodik a túlzott állami beavatkozástól azok után is, hogy az amerikai kormány már megmentette az AIG biztosítót és a Bear Stearns pénzügyi céget, valamint elfogadott a Kongresszus egy 700 milliárd dolláros mentőcsomagot az ország bankjai számára.
"A történelem azt mutatja, hogy a nagy válságok idején a kormányok túl nagy mértékben avatkoznak be a piacon. A mi célunk pedig nem az, hogy több kormányzati beavatkozás legyen, hanem, hogy okosabbak legyenek a lépések" - mondta el Bush csütörtökön New Yorkban.
Egy elemző szerint a mostani ülés nem egy jelentős esemény, hanem egy jelentős folyamat része. éppen ezért nem lehet arra számítani, hogy a hétvégén rögtön szenzációs bejelentések jönnek, megállapodásokat kötnek. Ez inkább csak az első lépés lehet egy tárgyalássorozatban.
A G-20 tagországai: Argentina, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Törökország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió. Mellettük Spanyolország és Hollandia is képviselteti magát a szervezetben.
