Egyre többen arra számítanak, hogy az ukrán állam fizetésképtelenné válik - állapítja meg csütörtökön kiadott elemzésében a Concorde. Kovács Krisztián, a brókercég elemzője szerint megvan az esély arra, hogy csak a gázvita miatt ilyen pesszimista a hangulat, azonban a felelősségi viszonyok elmosódása, az igazgatás szétesése, a helyenként polgárháborús hangulat a legrosszabb esetben valóban előidézheti a csődöt.
Az idén augusztusban lejáró, előtte februárban még kamatot fizető, teljes névértékét és az utolsó kamatot a lejáratkor kifizető, egyébiránt változó, LIBOR+337,5 bázispont kamatozású, amerikai dollárban denominált, a Moody’s-nál B1, az S&P-nél B, a Fitch-nél B+ besorolású ukrán államkötvények jelenleg a névérték hetvenegynéhány százalékán, 50 százalék körüli lejáratig számított hozamon forognak - olvasható a Concorde elemzésében.
A papírral kereskedők szinte biztosan egy remek lehetőséget használnak ki - vagy a vevők azért, mert nem lesz ezzel a kötvénnyel semmi baj, vagy az eladók azért, mert még aránylag jó áron meg tudnak szabadulni tőle a fizetésképtelenség bejelentése előtt. Egy biztos, ez a hozamszint egy dolláros kötvénynél azt jelenti, hogy a piac igen jó esélyt ad a kibocsátó rövidesen bekövetkező csődjének.
A kötvénypiacnak sajnos fájdalmasan gyakran lesz igaza, amikor egy adós fizetésképtelenségét kezdi el árazni, ezt mostanában túlontúl gyakran van alkalmunk megtapasztalni. Az ukrán állam esetében azonban a gázválság kellős közepén sokakban felmerülhet a gondolat, hogy ezúttal egyszerű pánikról van szó.
Ennek mindenesetre ellentmond, hogy a fenti kötvények árfolyama nem most, hanem a véres őszi hónapokban omlott össze, és azóta sem tudott talpra állni. Ha pedig egy kicsit is alaposabban szemügyre vesszük Ukrajna gazdasági és politikai helyzetét, akkor azt kell mondanunk, hogy legnagyobb lélekszámú szomszédunk állapota még a mai gyenge mezőnyben is kirívóan kétségbeejtő, és az állam esetleges fizetésképtelenségénél nagyságrendekkel nagyobb veszélyeket is rejt magában.
Ha egy pillanatra el is tekintenénk a permanens politikai válságtól, és csak a gazdaság kilátásaira fókuszálnánk, akkor is egy olyan országot látnánk magunk előtt, amelynek 2009-es növekedése nagy valószínűséggel az egyik legrosszabb lesz a világon. Már decemberben forgalomban voltak mértékadó, -9 százalékos GDP „növekedéssel” számoló prognózisok, de korántsem biztos, hogy megússzák ennyivel.
A jórészt az acélkivitelre épülő export már tavaly gyakorlatilag összeomlott, ennek köszönhetően a külkereskedelmi mérleg hiánya egy év alatt a másfélszeresére nőtt, a folyó fizetési mérleg hiánya értékben megduplázódott, és immár a GDP több mint 8 százalékára rúg. A 2000-2007-ig tartó erőteljes növekedési periódus látványosan egybeesett a külföldi adósságállomány megnövekedésével, ennél nagyobb, és számunkra nem ismeretlen baj, hogy a háztartások fogyasztásának bővülése 2002-től – a külföldi adósságállomány igazi elszállásától – kezdve súlyosan meghaladta a gazdaság növekedési ütemét, a lakosság tehát hitelből fogyasztott. Az így kialakult – nem állami – adósságállomány az a tényező, ami miatt Ukrajna megrendülése a gázszállítási problémák mellett az egész régiót fenyegeti.
Miközben a külső államadósság jelenleg mindössze 11 milliárd dollár környékén járhat, – ennél még a tavaly október végén Ukrajna rendelkezésére bocsátott IMF hitelkeret is több – a teljes külső adósságállomány mintegy 130 milliárd dollárra rúg, ez utóbbi szám a GDP 85 százaléka. Döbbenetes, hogy a külső adósságállomány 2005 végén még mindössze 33 milliárd dollár volt, az azóta eltelt három év mindegyikében több mint 50 százalékkal emelkedett.
Ez tehát a háztartások és a vállalatok külső adóssága, melynek túlnyomó részét dollárban vettek fel, olyan szereplők, akiknek legnagyobb része hrivnyában szerzi a jövedelmét, ha szerez még egyáltalán jövedelmet. Abban a hrivnyában, amiből jelenleg csaknem kétszer többet kell adni egy dollárért annál az árfolyamnál, amely mellett ezeknek a hiteleknek a legnagyobb részét felvették. Ilyen körülmények között képtelenség lenne azt feltételezni, hogy ezt a borzalmas mennyiségű hitelt vissza tudják, vissza akarják fizetni, még akkor is képtelenség lenne, ha egy stabil, a külföldi partnereivel gördülékenyen együttműködő Ukrajnát feltételeznénk 2009-re – márpedig ennek is leginkább az ellenkezőjére lehet számítani.
A fenti gazdasági problémák mellett Ukrajna problémája, hogy a geostratégiai küzdőtér kellős közepén fekszik Oroszország és a Nyugat között. Az oroszok igyekeznek növelni befolyásukat az országban, Amerika és a NATO viszont éppen Ukrajnában látja annak lehetőségét, hogy megállítsa az oroszokat - olvasható a Concorde elemzésében. Éppen ezért a mostani gázvita csak rontja a helyzetet a pénzügyi piacokon is.
