A nehéz gazdasági helyzet miatt világszerte évtizedes mélységekbe estek a tőzsdeindexek, de a BUX szinte mindegyiket alulmúlta. A mutató több mint 5000 pontot veszített január óta, és mostanra belátható közelségbe került a 20 000 pontos határ is. Különösen figyelemreméltó a kisebb részvények esése, néhány cég tőzsdei értéke felére esett vissza hat hónap alatt.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugró volt a BUX esése az év első felében: a magyar tőzsdeindex 21,3 százalékkal gyengült, 5502 ponttal zárt alacsonyabban június végén, mint január első napján. A kisrészvényeket tömörítő BUMIX index ennél is nagyobbat, 27,1 százalékot esett, ez azt támasztja alá, hogy a nagyobb papírok némileg biztonságosabbak voltak, és kisebb eséssel megúszták a kérdéses időszakot.
A legnagyobb bukás címet az Orco Property Group "nyerte meg" az első félév alapján, az ingatlanszektorban érdekelt cég részvényei 58,5 százalékot veszítettek értékükből. Január elején még 21450 forintért lehetett Orco papírokat venni, azonban rosszul jártak azok, akik akkor vásároltak, mostanra ugyanis mindössze 8900 forintért tudnak túladni a papírokon. "A konkrét papírtól függetlenül a nemzetközi ingatlanválság minden hasonló részvényt sújt, ráadásul az Orco esetében már a budapesti tőzsdei bevezetés is érdekes volt, nem feltétlenül volt szükséges tőzsdére vinni a céget" - mondta el kérdésünkre Illés László, a Quaestor elemzője.
A nem túl megtisztelő második helyért éles verseny folyt a Synergon és az Econet között, végül a Synergon zuhant nagyobbat, 55,5 százalékos értékcsökkenéssel zárta az első félévet. Erre nehezebb magyarázatot találni, mint az Orco mélyrepülésére, ugyanis az informatikai szektor világszerte nem teljesített kiemelkedően rosszul. "A Synergon esetében az okozta a kimagasló gyengülést, hogy nem érkeztek a várt megrendelések, amikre számított a cég, így fokozatosan elfordultak a befektetők" - tette hozzá Illés László.
A dobogó harmadik fokára szorult az Econet, mely a januári 212 forintról 105 forintig eset vissza. Ez 50,5 százalékos értékcsökkenést jelentett a papír esetében. A Quaestor elemzője szerint az Econet esetében volt egy buborék, melyet különböző pletykákkal fújtak fel, ezért túl lett árazva, ám a hangulat változásával kiábrándultak felőle a befektetők.
A kispapírok közül jelentősen "lekaszabolták" a Humetet és a Fotexet is. Előbbi 38,7 százalékkal volt olcsóbb június végén, mint az év elején, míg a Fotex 32,2 százalékkal zuhant vissza. "A Fotex is egy felfújt sztori volt, jelenleg is nagy készpénzállományon ül a cég, melyet nem fizet ki osztalékként, de akvizíciókra sem használja fel" - tette hozzá Illés László.
Az elemző elmondta: a nagy gazdasági válságok előtt mindig törvényszerű egy kispapír-rally, ezért túlárazottak voltak ezek a részvények. Az alapkezelők is fokozatosan elfordultak a kisebb részvényektől, mivel ezek a pénzek nem likvidek, kis pénzzel is jelentős árfolyamelmozdulást lehet elérni. A jövőt illetően Illés László hozzátette: jelenleg a Rábát ajánlaná vételre hosszabb távon, azaz legalább egyéves viszonylatban.
A vezető részvények közül az OTP lett a legnagyobb vesztes, mely 8874 forintról 6259 forintig gyengült a félév végére. Ez a közel 30 százalékos zuhanás jórészt a nemzetközi pénzügyi szektor bizonytalanságainak köszönhető. A pénzügyi cégek világszerte gyengén szerepeltek az év első hónapjaiban, a hitelválság következményei miatt rengeteg veszteséget írtak le. Az OTP kevésbé van kitéve a hitelválságnak, de a nemzetközi bankszektor gyenge szereplése hatással volt az árfolyamra. A Quaestor elemzője továbbra is vételre ajánlja hosszú távon az OTP-t a nemzetközi minősítőkhöz hasonlóan.
20 százalék körüli mértékben esett vissza a két gyógyszeripari részvény árfolyama, ami átlagosnak mondható a Budapesti Értéktőzsdén. Akinek Richter papírjai vannak fél év alatt 8335 forinttal lettek szegényebbek részvényenként, ennyit estek a cég papírjai.
Az OTP mellett a másik vezető papír a Mol a pesti parketten, mely 15,3 százalékot veszített értékéből hat hónap alatt. Az olajrészvények a januári 23795 forintról 20145 forintig estek vissza június végére. A Mol esetében annak volt köszönhető a visszaesés a magas olajár ellenére, hogy a magyar tőzsde gyengén szerepelt, az OMV felvásárlási prémium pedig fokozatosan kiárazódott a részvényből.
