3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A pénzügyi világ összeomlása után rengetegen jósoltak olyan gyökeres változásokat, melyek akkor elkerülhetetlennek tűntek. Eltelt tíz év, és kiderült, hogy nem voltak azok, sőt. 

Tíz éve robbant ki a 2008-as gazdasági világválság, a Financial Times szerzője pedig véleménycikkben szedett össze öt olyan következményt, melyek elég meglepőek. A pénzügyi kataklizma után sokan jósoltak olyan változásokat, melyek abszolút elkerülhetetlennek tűntek, de egy évtized után mégis pont az ellenkezőjük jött össze. Íme, az öt legmeghökkentőbb következmény az FT szerint:

1. Fellendült a hitelezés

Tíz évvel ezelőtt a befektetők és a pénzintézetek kénytelenek voltak megtanulni, hogy a túlzott tőkeáttétel veszélyes lehet. Ezért logikusnak tűnt, hogy a hitelezés hanyatlani fog - ehhez képest az amerikai jelzáloghitel-piac csökkentette a tőkeáttétel mértékét, csakúgy, mint a bankszektor és a fedezeti alapok. De összességében a hitelezés fellendült: tavaly az USA-ban a GDP 217 százalékára nőtt, ami közel 40 százalékkal magasabb - nem pedig alacsonyabb - , mint 2007-ben volt.

2. Nem lettek kisebbek a bankok

A Lehmann Brothers összeomlása megmutatta: nincs olyan, hogy egy pénzintézet túl nagy legyen a bukáshoz. A csőd után erősödtek fel a szólamok, hogy a mammutbankokat fel kellene darabolni. Ehhez képest ma a nagy intézmények még nagyobbak lettek: tavaly Amerika 5 vezető bankja kezelte a banki eszközök 47 százalékát, a 2007-es 44 százalékkal szemben, és a befektetési alapok legfölső 1 százalékánál van az eszközök 45 százaléka.

3. Az amerikai pénzügyi szektor erősebb, mint valaha

A világválság tíz évvel ezelőtt olyasvalaminek tűnt, amit az amerikai intézmények hoztak össze, középpontban az amerikai subprime jelzálogokkal és a Wall Street-i pénzügyi tervezéssel, így logikusnak tűnt az is, hogy a súlyos kudarc után az USA szerepe csökkenni fog a pénzügyi szektorban. Ennek ellenére ma az amerikai befektetési bankok majdnem mindenben elhomályosítják az európaiakat - a dealek arányában, a saját tőke megtérülésében és a részvények árának alakulásában is - , és míg New York és Chicago ereje teljében van, addig London csak gyengül a Brexit miatt.

4. Dőzsölnek az árnyékbankok

A befektetők legkésőbb tíz évvel ezelőtt rá kellett, hogy eszméljenek az árnyékbankok világára, amikor mindenki számára kiderült, hogy óriási, rendszerszintű kockázatokkal jár a homályos befektetési eszközökkel való tömeges zsonglőrködés. A szabályozók megígérték, hogy lecsapnak a nem banki pénzügyi intézményekre. Mégsem tűntek el az árnyékbankok, sőt: óvatos becslések szerint ma a szektor 45 ezer milliárd dollár értéket képvisel, a világ pénzeszközeinek 13 százalékát kezeli. 2010-ben még 28 ezer milliárd dollár volt a szektor értéke. A bankok megregulázása tehát csak még nagyobb teret nyitott meg az árnyékbankok előtt.

5. Elmaradtak a börtönbüntetések

Amikor tíz éve úgy hullottak a hitelezők, mint a legyek, mindenki biztosra vette, hogy lesznek bankárok, akik börtönbe jutnak. De míg több bankot összesen több mint 321 milliárd dollárra bírságoltak meg az elmúlt évtizedben, addig csak azok a pénzügyesek kerültek rács mögé, akik olyan bűncselekményeket követtek el, melyek nem kapcsolódtak közvetlenül a krízishez.
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!