A tavalyi év egyértelműen a kriptodevizákról szólt. A Bitcoin szárnyalása ezekre a termékekre irányította a széles közönség figyelmét, és sokan fektették megtakarításaikat kriptoeszközökbe. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de bebizonyosodott, hogy ez igen rossz ötlet volt. Ráadásul nem is azok jártak a legrosszabbul, akik a legismertebb kriptoeszközöket -, mint a Bitcoin, az Ether vagy a Rippel – választották, hanem azok, akik a kevésbé ismert termékek mellett tették le a voksukat.
A kriptoeszközök esetén az új digitális tokeneket ICO néven ismert eljárással hozták létre, ahol az induláskor új virtuális pénzt bocsátottak ki, amelyet a befektetők vásárolhattak meg. A befektető nem kapott tőkerészesedést (tulajdonrészt) a cégnél, de lehetővé tették, hogy az általuk vásárolt kriptopénzt használják a vállalat termékeinél. Az emberek azért vásároltak ICO-kat, mert a kibocsátáskor ezek elég olcsóak voltak, és nagy megtérüléssel kecsegtettek.
A Bitcoin farvizén számos más kriptoeszköz született. Valóságos robbanásnak lehettünk szemtanúi az ICO-k piacán, a vállalatok 2017-ben 3,8 milliárd dollár értékben emeltek tőkét ICO-n keresztül, majd 2018 elején ez még fokozódott, hiszen ez a szám már 11,9 milliárd dollárra nőtt, a CoinSchedule adatai szerint.
Ezen projektek egy jelentős része azonban ahogy a semmiből feltűnt, úgy került a süllyesztőbe. Az elmúlt egy évben a fejlesztők gyakorlatilag naponta indítottak ilyen projekteket, és bocsátottak ki a cégek újabb és újabb ICO-kat.
A Dead Coins nevű weboldal szerint a kibocsátott kriptopénzek többsége igen rövid életűnek tűnt, 800 ilyen eszköz tűnt el az elmúlt hónapokban. Mára ugyanis ennyi kriptopénz van, amely teljesen elértéktelenedett, és kevesebb, mint 1 centet ér. Ez a folyamat a szakértők szerint az 1999-2000 környéki dotkom lázat, illetve a kialakult buborék kidurranását idézi.
A kriptovilág legismertebb képviselője ehhez képest viszonylag jól tartja magát. Igaz, tavaly decemberben egy egység értéke közel 20 ezer dollárt ért, míg a napokban a több hónapos mélypontot jelentő 5800-as szintig csúszott le. Igaz, most ismét 6000 ezer dollár feletti szinten kereskednek vele.
A szakértők továbbra is meglehetősen eltérő állásponton vannak a kriptoeszközök kapcsán. Van olyan, mint például a Doktor Végzetként is emlegetett Nouriel Roubini, aki szerint az egész mögött lévő blockchain technológia minden idők leginkább túlértékelt technológiája. Hiába nyújt a hagyományosnál nagyobb biztonságot ez a rendszer, a pénzügyi rendszert támogató funkciói nem életképesek. De a Wall Street számos nagyhatalmú bankára is viccnek tartja a Bitcoint és a társait, egyesek szerint ezek leginkább egy globális pilótajátéknak tekinthetők.
Vannak olyan szakértők, akik kevésbé elítélően vélekednek, ők többnyire a fent említett dotkom korszakkal állítják párhuzamba a kriptoeszközöket. Szerintük az internethez hasonlóan a blockchain nagy jövő előtt áll, ugyanakkor hasonlóan a sok-sok csődbe ment netes céghez, az ICO-k döntő része eltűnik.
A harmadik irányt a kriptorajongók képzik, aki azt állítják, hogy ez a jövő, és új pénzügyi rendszer hajnalán állunk. Ők azon a véleményen vannak, hogy amikor az aranypénz-rendszert felváltották a bankjegyek, akkor is nagyon sokan voltak a szkeptikusok, ám végül az a váltás a gazdasági növekedés gyorsulásával járt. Ők azzal érvelnek, hogy a blockchain és a kriptopénzek az aranyfedezet nélküli bankjegyekhez hasonlóan ki fogják szorítani a mostani fizetőeszközöket.
