Történetének legnagyobb sebét ütötte a fosszilis tüzelőanyagok iparán a koronavírus-járvány. A pandémia miatt az idén globálisan bezuhant kőolaj- és földgáz-kereslet azonban, úgy tűnik, nem olyan sérülés, melyből felgyógyul az iparág, az akár a nagy olajcégek végső hanyatlását is elhozhatja, fejtegeti a Guardian cikke.
A BP nemrég jelentősen lecsavarta a következő három évtizedre vonatkozó olajár-előrejelzését, melyet a cikk úgy értékel, mint a "legfrissebb földrengést," amit az iparág "szeizmikus mozgása" keltett. A változtatás valóban nagy volt: a vállalat a következő 30 évre 75 helyett immár csak 55 dolláros hordónkénti átlagárat jósol az olajnak. Az ár lefokozása egy csapásra több mint 17 milliárd dollárt tüntetett el a BP becsült értékéből, és azt is jelentheti, hogy a cég a rendelkezésére álló olajból hatalmas mennyiséget fog végül mégis a földben hagyni.
Az olajár-becslés módosítását bejelentő közleményben a BP igyekezett kidomborítani, hogy a jövőjüket a megújuló energiákra fogják alapozni. A szöveg idézi Bernard Looney vezérigazgatót, aki szerint "ezek a nehéz döntések, melyek a szénsemlegességi ambicióinkban gyökereznek, és melyeket a pandémia is csak megerősített, segíteni fognak minket abban, hogy versenyképesek maradjunk az energia-átállás során." A közleményben azt is írják, hogy a világjárvány valószínűleg felgyorsítja az alacsonyabb széndioxid-kibocsátású gazdaság és energiaipar eljövetelét.
A másik olajgigász, a Royal Dutch Shell szintén nemrég lépett jelzésértékűt: a második világháború óta először osztalékcsökkentést jelentett be, eltörölve az idei évre várható kifizetések nem kevesebb, mint háromnegyedét. Ben van Beurden vezérigazgató lépés bejelentésekor arról beszélt, hogy a pandémia lehet a vízválasztó az olajiparban, és lehetségesnek tartotta, hogy vállalata elindul a tisztaenergia-projektek felé, melyek "jobb szolgálatot tesznek a cégnek a jövőben."
Bár van Beurden jóval óvatosabban fogalmaz, mint Looney, egy irányba tartanak. És a Guardian szerint a világjárvány megmutatta, hogy a bolygó legnagyobb szennyezői közül kettő felett eljárt az idő.
Két fecske nem csinál nyarat
Mindkét vállalat elismeri, hogy a pandémia hatására bezuhant fosszilistüzelő-használat miatt a globális olajkereslet hamarabb érheti el a plafont, mint korábban hitték, és a változást tovább gyorsíthatják egyes kormányok zöldítési törekvései. A Rystad Energy energiapiaci kutató szerint az olajétvágy betetőzése hét éven belül várható, melynek hatására aztán több mint 280 milliárd hordó olaj maradhat a földben. Más vélemények szerint már tavaly megvolt a tetőzés.
Ezzel együtt semmi sem garantálja, hogy legyőzzük a klímaváltozást. A siker azon múlik, hogy a világ kormányai mennyire hajlandóak megsürgetni a gazdaság zöld fordulatát. Jócskán benne van a pakliban, hogy semennyire, a drasztikus átalakítások ugyanis mindig szavazatok tömegeibe kerülnek, márpedig a gazdaságok most akkora gyomrost kaptak a koronavírustól, mint már rég nem. Ha innen nézzük, most a tűzoltás a feladat, nem a gyökeres változtatás.
Ez eddig csak kirakatzöldítés
Vannak iparágak - például a légiközlekedés - melyek évtizedekre vannak attól, hogy olyan technológiai áttörésekhez érkezzenek, melyek lehetővé tennék, hogy érdemben hozzájáruljanak az emissziócsökkentéshez. A Guardian szerint ez csak növeli a nyomást az olajmammutokon, hogy elfogadják a végzetüket, és jelentősen több pénzt és akaratot pakoljanak a megújulás folyamata mögé. A BP 2050-re karbonsemlegessé akar válni, de évi 12 milliárd dolláros befektetési keretéből csupán 500 millió dollárt nyom a zöldenergiába, így a nagy szavakhoz eddig valójában nem járt nagy pénz. Ezúttal azonban a koronavírus és a klímaváltozás együttese végzetes fenyegetést jelent a fosszilistüzelő-iparág nagy játékosainak, és a cikk szerint a BP és a Shell sokkal okosabb annál, hogy ezt ne vegye észre.
Azt viszont nem említi a cikk, hogy pont a BP karbonsemlegességi vállalása az, ami a kritikusai szerint valójában a kirakatnak szól, az olajóriás ugyanis csak azt tűzte ki célul a februárban bejelentett programjában, hogy a saját tevékenységéből származó széndioxid-kibocsátást csökkenti nullára a következő harminc évben. A szennyezés javát azonban nem a nyersanyag kitermelése, feldolgozása és értékesítése adja, hanem az előállított üzemanyagok eltüzelése, melyről nem tettek említést, tehát a vállalat szerint már nem az ő problémájuk, azzal nem is foglalkoznak. Igaz, a februári bejelentéskor a koronavírus még nem volt pandémia, akkor még nem bénult meg, és omlott össze a világ gazdasága, és az olaj várható átlagárát se vitték még le 20 dollárral a következő 30 évre.
(via Guardian)
