Az elhúzódó járvány várható gazdasági hatásait mutatták be az Equilor szakemberei egy pénteki háttérbeszélgetésen. Varga Zoltán senior elemző elmondta: az alap-forgatókönyv (amely a járvány gyors visszaszorításával, és így mérsékeltebb gazdasági hatásokkal számol) megvalósulásának esélye mostanra csökkenni látszik, nőtt a pesszimista szcenárió valószínűsége. Ez azt valószínűsíti, hogy mind Európában, mind pedig az Egyesült Államokban újabb gócpontok alakulnak ki.
A jelenleg egyre valószínűbb pesszimista forgatókönyv bőven 5 százalék alatti kínai gazdasági növekedéssel (3,9 – 4,2 százalék), 2,5 százalék körüli vagy az alatti globális gazdasági növekedéssel számol, a magyar gazdasági növekedés esetében pedig 3-3,2 százalékra történő lassulást valószínűsít.
A német autógyárak a vesztesek között - és a magyar gazdaság?
A turizmusban és a luxuscikkek piacán már az alap forgatókönyv esetén is tartós problémák alakulhatnak ki, amelyek a pesszimistább forgatóköny megvalósulása esetén akár nagy cégek bedőléséhez vezethetnek. A légitársaságok, hajóutakat szervező cégek esetében már most is látható a részvényárak jelentős esése; az Equilor szakértpi szerint a Royal Caribbean Cruises cég lehet az első áldozatok egyike. Egy nálunk jóval ismertebb szolgátatás, a booking.com anyacége is biztosan megsínyli a járványt: a Booking Holdings már eddig is veszített értékéből, de további jelentős esés előtt áll.
Az autóipar is veszélyeztetett, különösen a német cégek vannak rossz helyzetben – mondták az Equilor szakemberei. Európában egyre szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük a cégeknek, miközben az e-autózásra való átállás óriási fejlesztési költségekkel jár. Ezeket az extra kiadásokat eddig a kínai piacról finanszírozták a gyártók, a kínai piacon azonban most 90 százalékos visszaesés következett be. A kereslet visszaesése mellett a termelés is akadozhat a globális ellátási láncban fellépő zavarok miatt (lásd keretes írásunkat.)
Nem véletlen, hogy ez az első számú fenyegetés a magyar gazdaságra nézve, ha pedig nálunk is járvány-gócpont alakul ki, az a turizmust is erőteljesen visszavetheti (bár ennek jelei szintén láthatóak már: a Privátbankár.hu által megkérdezett budapesti hostelek arról számoltak be, hogy olasz diákcsoportok már lemondták a foglalásaikat, mert az olasz hatóságok megtiltották a kiutazásukat.)
Rendszerkockázatok: mi lesz, ha kiesnek a láncszemek?
Az egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező pesszimista forgatókönyv már érezhető reálgazdasági hatásokkal is jár. Az autóipari gyártásban is elterjedt Just In Time gyártási és készletgazdasági stratégia zavartalan ellátási láncok esetében jelentős hatékonysággal jár, alapja a minimális készletek fenntartása, amikor minden alkatrész vagy félkész termék éppen időben, a gyártási fázisnak megfelelő helyen van – de ez egy rendkívül kifeszített rendszer. Nyilvánvaló, hogy egy láncszem kiesése is tud óriási kárt okozni – ha nem készül légzsák, az egész autó nem készülhet el – hozott példát Török Lajos vezető elemző. Ha az ellátási lánc sérül, olyan régiókban is megakadhat a termelés, ahol nincs is jelen a koronavírus.
Mi lesz, ha megakad az ellátási lánc? A rövid távú, maximum egy hónapos leállást el tudja viselni a rendszer – véli Török Lajos. Hosszabb távon azonban mindenhol problémák jöhetnek; a globalizáció elterjedtsége miatt a kulcsrégiók kiesése könnyen globális recessziót okozhat.
A reálgazdasági szereplők körében megjelenő visszaesés a pénzügyi szektorra is átterjedhet, ami mélyítheti a válságot.
A gazdasági növekedés mellett az infláció alakulása is kérdéses, ezen a téren kettős hatása lehet a koronavírusnak: az élelmiszerek, gyógyszerek, tisztítószerek ára jelentősen emelkedhet, a tartós cikkek ára, az üzemanyagár csökkenhet. Persze az áruhiány esetére lehet hatósági árat bevezetni, Kínában is ez történt, még büntetik is azokat, akik túl drágán akarják adni a szájmaszkokat.
Hogyan lehet védekezni a koronavírus ellen – gazdaságilag?
A lehetséges beavatkozások egyrészt a jegybankok oldaláról érkezhetnek, a piaci anomáliák nyomán (ezek pedig vannak bőven, beszámoltunk a jelentős tőzsdei esésekről). Márciusban a Fed kamatvágását várja a piac (a szakértők szerint 25 bázispont kevés lehet, 50 bázispontos vágásra is sor kerülhet), és ha a gazdasági teljesítmény indokolja, a QE újraindítása is megtörténhet. Az EKB számára kevésbé áll rendelkezésre a kamatvágás lehetősége, de a QE fokozására sor kerülhet. Még az is előfordulhat hogy egy közös jegybanki fellépés történik – ilyet utoljára 2008-ban láthattunk, emlékeztetett Török Lajos. A kínai jegybank kamatcsökkentéssel és likviditásbővítéssel válaszolhat a kihívásokra.
A jegybankok beavatkozása mellett költségvetési lazítással is mérsékelhetik a gazdasági károkat az országok. Németországban egy kisebb költségvetési lazításra szinte biztosan sor kerül, már a pénzügyminiszter előtt van egy javaslat - igaz, erre a járvány nélkül is szükség lett volna a gazdaság gyengélkedése miatt. Az Equilor szakemberei szerint több eurózóna-tagállamban és ha a növekedésre hatással lesz a járvány, akkor az USA-ban is sor kerülhet költségvetési lazításra.
Magyarországon az MNB várhatóan megvárja, mit lép a Fed. Egy, a Privátbankár.hu-n korábban megjelent elemzés arra hívja fel a figyelmet: nehéz helyzetbe kerülhet extrém laza monetáris politikája miatt az MNB, nem lesz mozgástere gazdasági élénkítésre. A Privátbankár.hu munkatársának arra a felvetésére, hogy ha az autógyárak nagy szerepe miatt súlyosabban érinti a magyar gazdaságot a válság, és a monetáris eszközök nem lesznek elérhetőek a helyzet kezelésére, Török Lajos azt mondta: az elmúlt években volt javulás a magyar gazdaság szerkezetében, sokat nőtt a szolgáltató szektor súlya, csökkent a függőség az autóipartól, ami mérsékelheti a válság hatását. Emellett a magyar költségvetésben bőven van tér a lazításra. Ráadásul ha komolyabban beüt a válság, az Európai Unió nagy eséllyel elnézőbb is lesz a kormányokkal szemben, ha a költségvetési szabályok betartásáról lesz szó – elsőkén Olaszország esetében lazíthatnak az elvárásokon, de később ez bármelyik tagállam esetében bekövetkezhet.
Mi lesz a piacon? Vegyünk vagy adjunk el?
Az utóbbi 10 év tanulsága a tőzsdéken az volt: ha van egy kis esés, akkor venni kell a részvényeket, mert úgyis jön a felpattanás. Mindenki azt kérdezi: ez lesz most is? Az Equilor szakértői úgy látják: az ETF-ek, passzívan kezelt eszközök elterjedése miatt sokkal inkább együtt mozognak a részvényárak, nehéz arra játszani, hogy egy-egy cég majd az általános piaci trendektől függetlenül mozog. A turizmusban és a luxuscikkek gyártásában érdekelt cégekre mindenesetre nehéz időszak vár, ahogy az autóipari érintettség sem jó ómen most egy tőzsdei cégnél.
A magyar piacon az Equilor szerint az OTP és a Mol lehet a legnagyobb vesztese a koronavírusnak, a gazdasági visszaesés, az olajárfolyam csökkenése lenyomhatja az árfolyamukat. A Magyar Telekom tavaly gyengébben szerepelt, a bluechipek közül ez a papír mehet a legjobban – igaz, egy esetleges általános negatív trenddel szemben kétségesek az esélyei. A Richter ugyan gyógyszeripari cég, de portfóliójában nem igazán található olyan termék, amivel profitálhatnának, így itt is esés következhet be.
A tőzsdei árak gyors visszappattanásának egyébként egyre csökken az esélye; az a forgatókönyv, ami felé tartunk, a gyógyszergyártóknak és a gyógyászati segédeszközök gyártóinak kedvez, de érdemes lehet figyelni a Netflixet is: ha nagy tömegek kényszerülnek otthon maradni, az növelheti az előfizetők számát, és a nyertesek közé repítheti a papírt. Az Equilor szakértői a defenzív részvényeket ajánlják a pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetére, vagy a defenzív eszközöket – előtérbe kerülhet például az amerikai 10 éves kötvény is.
Mit csinálnak most a magyar kisbefektetők?
Vavrek Zsolt lakossági üzletágért felelős igazgató elmondta: egyelőre vegyes az ügyfelek hozzáállása a piachoz, ami annak köszönhető, hogy egy hosszabb nyerő széria után vagyunk. Van, aki lezárta a pozícióit, és felkészült a visszaesésre, de a többség még kitart, megpróbálják higítani a pozíciókat újabb vételekkel, lejjebb viszik a portfóliók átlagárát és nagy esés után vételi pozíciókat nyitnának. Ennek persze megvan a kockázata: gyorsulhat az árak esése, ami nagyobb veszteségeket hozhat. Vavrek Zsolt lát rá esélyt, hogy koronavírus-sztori egész évben elhúzódhat, beárnyékolhatja a kereskedést. Az mindenesetre biztos, hogy aktivizálták magukat az ügyfelek, jelentkeznek, telefonálnak, érdeklődnek arról, hogy lehet pénzt beutalni…
Csúnya esések vannak, de klasszikus pánik, amikor mindent adnak, még nincs. Most ijesztőnek tűnhetnek a számok, de a január még erős volt, az éves eredmények kevésbé rosszak. Török Lajos hozzátatte: likviditás van bőven a piacokon, mindent lehet venni és adni is, pánikhelyzetben nem ez lenne - ha a befektető bukott 3 százalékot, de el tudta adni a részvényeit, az még messze nem katasztrófa.
A cikk eredetileg a Privátbankár.hu oldalán jelent meg.
