2019. január 14. 05:27

A rabszolgatörvény azonban új helyzetet teremthet.

A legutolsó bírósági statisztikai jelentés szerint látványosan, a felére esett vissza az elindított munkaügyi perek száma 2018 első félévében. Abban a hat hónapban összesen 3536 per indult a bíróságokon, az egy évvel korábbinak mindössze az 50,3 százaléka.

Lassabban zárulnak le a munkaügyi perek, mint a gazdaságiak Lassabban zárulnak le a munkaügyi perek, mint a gazdaságiak

A törvényszékek közül a legtöbb ügy a fővárosihoz érkezett, szám szerint 1111 darab, míg a legkevesebb (53) az egri törvényszéken landolt.

A nemperes indított ügyek száma ebben az időszakban 428 darab volt.

A jelentés szerint a tavalyi első félévben 5894 munkaügyi pert fejeztek be a bíróságok, ami az egy évvel korábbi 77 százaléka. A Fővárosi Törvényszéken 1889 munkaügyi per zárult le, a zalaegerszegin 87, ez volt akkor a legkevesebb.

Az adatok alapján jellemzően a munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatások miatt indítanak pereket (2017-ben 5320-at), de a munkaviszony megszüntetése miatt is ezres nagyságrendben indulnak perek (2258). Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét miatt 96 per indult a bíróságokon.

Figyelemre méltó, hogy míg a polgári vagy gazdasági ügyek nagy százaléka az első három hónapban lezárul, addig a munkaügyi pereknél erre inkább 3-6 hónapra van szükség. A gazdasági perek 41,4 százaléka, a polgáriak 38,1 százaléka zárul le három hónap alatt, míg a munkaügyi esetek 26,9 százalékára kerül csak pont ennyi idő alatt.

Arról nem árulkodik a statisztika, hogy az ügyek mekkora százalékában adnak igazat a felpereseknek.

A rendőrök miatt is esett a perek száma

Az ügyszám visszaesésére többféle magyarázattal szolgál a bírósági beszámoló. Megemlítik, hogy 2018 januárjától új közigazgatási perrendtartást (Kp.) vezettek be, ami kihatott a hatásköri és az illetékességi szabályokra. További magyarázat, hogy a megelőző években folyt egy nagy munkaügyi per, amely közel 3000 rendőrt érintett, akik a garantált illetménykülönbözetük elmaradt megtérítése miatt álltak perben a munkahelyük szerint illetékes rendőr-főkapitányságokkal. Ezzel összefüggésben 2017 első felében 1403 per indult, 2018 első hat hónapjában viszont már csak 54.

Érzékelhetően csökkent továbbá a munkabérek, juttatások miatt indított esetek száma egy év alatt: 1660-ról 1074-re. A munkaviszony miatt kezdeményezett perek száma is esett: a tavalyi időszakban 797 ügyet regisztráltak, egy évvel korábban még 1197-et, 2016 hasonló időszakában pedig 1248-at.

Mint a jelentésből kiderül, csökkentette a munkaügyi perek számát az is, hogy a kötelező formanyomtatványon történő előterjesztés és az új perrend miatt kevesebb keresetet adtak be.

A korábban munkaügyi lajstromban szerepelt társadalombiztosítási és nyugdíjügyek, a munkaügyi ellenőrzéshez kapcsolódó és a Kp. alapján közszolgálatinak minősülő ügyek átkerültek a közigazgatási lajstromba, ami szintén befolyással volt az ügyek számára.

Vagyis látható, hogy egyebek mellett a munkaügyi perrend változása miatt is lohadt a munkavállalók elszántsága, hogy bírósági úton harcoljanak az igazukért. Kérdés, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása – köznyelvben rabszolgatörvény – felbátorítja-e az alkalmazottakat, hogy adott esetben bírósághoz forduljanak, ha úgy ítélik meg, hogy a munkaadó túllépi a törvény szabta kereteket. A túlóra-szabályozás miatt már országos demonstráció, sőt sztrájk is szóba került érdekvédelmi körökben.

A perrendtartás változásainak ugyanakkor egyik, a munkavállaló számára kedvező következménye, hogy a munkaadó szempontjából szigorúbb lett a bizonyítási eljárás a bíróság előtt. A következő időszakban kiderül, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása által teremtett új helyzetben a perindítás elleni vagy melletti érvek lesznek-e az erősebbek.