4p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		
		


		
		

A rabszolgatörvény azonban új helyzetet teremthet.

A legutolsó bírósági statisztikai jelentés szerint látványosan, a felére esett vissza az elindított munkaügyi perek száma 2018 első félévében. Abban a hat hónapban összesen 3536 per indult a bíróságokon, az egy évvel korábbinak mindössze az 50,3 százaléka.

Lassabban zárulnak le a munkaügyi perek, mint a gazdaságiakLassabban zárulnak le a munkaügyi perek, mint a gazdaságiak

A törvényszékek közül a legtöbb ügy a fővárosihoz érkezett, szám szerint 1111 darab, míg a legkevesebb (53) az egri törvényszéken landolt.

A nemperes indított ügyek száma ebben az időszakban 428 darab volt.

A jelentés szerint a tavalyi első félévben 5894 munkaügyi pert fejeztek be a bíróságok, ami az egy évvel korábbi 77 százaléka. A Fővárosi Törvényszéken 1889 munkaügyi per zárult le, a zalaegerszegin 87, ez volt akkor a legkevesebb.

Az adatok alapján jellemzően a munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatások miatt indítanak pereket (2017-ben 5320-at), de a munkaviszony megszüntetése miatt is ezres nagyságrendben indulnak perek (2258). Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét miatt 96 per indult a bíróságokon.

Figyelemre méltó, hogy míg a polgári vagy gazdasági ügyek nagy százaléka az első három hónapban lezárul, addig a munkaügyi pereknél erre inkább 3-6 hónapra van szükség. A gazdasági perek 41,4 százaléka, a polgáriak 38,1 százaléka zárul le három hónap alatt, míg a munkaügyi esetek 26,9 százalékára kerül csak pont ennyi idő alatt.

Arról nem árulkodik a statisztika, hogy az ügyek mekkora százalékában adnak igazat a felpereseknek.

A rendőrök miatt is esett a perek száma

Az ügyszám visszaesésére többféle magyarázattal szolgál a bírósági beszámoló. Megemlítik, hogy 2018 januárjától új közigazgatási perrendtartást (Kp.) vezettek be, ami kihatott a hatásköri és az illetékességi szabályokra. További magyarázat, hogy a megelőző években folyt egy nagy munkaügyi per, amely közel 3000 rendőrt érintett, akik a garantált illetménykülönbözetük elmaradt megtérítése miatt álltak perben a munkahelyük szerint illetékes rendőr-főkapitányságokkal. Ezzel összefüggésben 2017 első felében 1403 per indult, 2018 első hat hónapjában viszont már csak 54.

Érzékelhetően csökkent továbbá a munkabérek, juttatások miatt indított esetek száma egy év alatt: 1660-ról 1074-re. A munkaviszony miatt kezdeményezett perek száma is esett: a tavalyi időszakban 797 ügyet regisztráltak, egy évvel korábban még 1197-et, 2016 hasonló időszakában pedig 1248-at.

Mint a jelentésből kiderül, csökkentette a munkaügyi perek számát az is, hogy a kötelező formanyomtatványon történő előterjesztés és az új perrend miatt kevesebb keresetet adtak be.

A korábban munkaügyi lajstromban szerepelt társadalombiztosítási és nyugdíjügyek, a munkaügyi ellenőrzéshez kapcsolódó és a Kp. alapján közszolgálatinak minősülő ügyek átkerültek a közigazgatási lajstromba, ami szintén befolyással volt az ügyek számára.

Vagyis látható, hogy egyebek mellett a munkaügyi perrend változása miatt is lohadt a munkavállalók elszántsága, hogy bírósági úton harcoljanak az igazukért. Kérdés, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása – köznyelvben rabszolgatörvény – felbátorítja-e az alkalmazottakat, hogy adott esetben bírósághoz forduljanak, ha úgy ítélik meg, hogy a munkaadó túllépi a törvény szabta kereteket. A túlóra-szabályozás miatt már országos demonstráció, sőt sztrájk is szóba került érdekvédelmi körökben.

A perrendtartás változásainak ugyanakkor egyik, a munkavállaló számára kedvező következménye, hogy a munkaadó szempontjából szigorúbb lett a bizonyítási eljárás a bíróság előtt. A következő időszakban kiderül, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása által teremtett új helyzetben a perindítás elleni vagy melletti érvek lesznek-e az erősebbek.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.