Talán kevesen tudják, hogy a Konzumot 1988-ban alapították és az egyik első cég volt a Budapesti Értéktőzsdén. A társaság korábban az iparban, a kereskedelemben és az ingatlanszektorban tevékenykedett, majd 2015-2016 folyamán jelentős átszervezés zajlott a cégcsoportban. 2017-re a társaság a turizmus, pénz és tőkepiac, biztosítási szolgáltatások, valamint a kereskedelmi ingatlan hasznosítás és üzemeltetés területén szerzett érdekeltségeket. A részvény azóta már a BUX–index tagjává vált és a Budapesti Értéktőzsde elit csapatába, a Prémium kategóriába is bekerült.
A Konzum papírok 2017 tavaszán még a 150-200 forint közötti sávban mozogtak, ám Mészáros Lőrinc tulajdonszerzése után óriási változások történtek. Az év végére már a legnagyobb, a blue-chipeket is meghaladó forgalmat generált a kereskedés bizonyos napokon. A Konzum árfolyama 2017-ben 6600 százalékkal emelkedett. Sokan egyfajta kisgömböcnek tartják, amely az ismert tulajdonos miatt erősebb tempóban tud más cégeket bekebelezni, és szintén ebből az okból akár komoly (állami) tenderek megnyerése sem kizárt.
A helyzetet bonyolítja, hogy vannak olyan vagyonelemek, amelyeket ugyan a Konzum kezel, ám azok egy (a Mészáros család kezében lévő) magántőketársaság tulajdonában vannak. Így néhány akvizíció hiába tűnik nagyszerűnek, végső soron a részvény fundamentális értékére aligha hat. A Konzum részvényekről elsőként fundamentális elemzést készítő MKB Bank szakértője is jelezte áprilisban publikált anyagában, hogy a cég és ezáltal a részvények értékének meghatározása, a sztenderd részvény-értékelési módszertanok szerint nehéz és összetett feladat.
Ráadásul meglehetősen sokféle eszköz van a Konzum portfóliójában, amely miatt egy általános elemzés, amely a „klasszikus mutatókat” EBITDA, P/E tekinti át és hasonlítja a szektorban működő más versenytársak eredményeihez, nem jelent alternatívát. Éppen ezért az elemző egy, a holdingvállalatok eredményeit jobban tükröző módszert alkalmazott. Először minden, a társaság szempontjából fontosabb befektetésnél meghatározta az egy részvényre jutó könyv szerinti értékét és a részvény árfolyamának arányát. Így külön-külön kiszámították a Hunguest Hotels, a Ligetfürdő, a balatoni kempingek (Balatontourist, CT Camping, BTFCC), és a Konzum Alapkezelő P/BV szorzóját is, a nyilvános társaságoknál (Appeninn, a CIG Pannónia, Opus) a legfrissebben elérhető adatokat használták.Az elemzés szerint a fontosabb vagyonelemeket egyenként értékelve számításaik szerint a Konzum fair értéke a P/BV érték 2,13-szeresén található. A Konzum egy részvényre jutó könyv szerinti értéke a 2017. évi IFRS konszolidált, nem auditált pénzügyi beszámoló alapján 1958 forint, így egy részvény fair értéke 4175 forint. Ugyanakkor a piaci ár ettől elmarad, hiszen szerdán az ár 3200 forint volt.
A hazai eszközök iránt ugyan az elmúlt időszakban a befektetői bizalom elillanni látszik, amely tükröződik a forint árfolyamában éppen úgy, mint az emelkedő kötvényhozamokban, vagy éppen az alacsonyabb részvényárfolyamokban, ha a kedélyek megnyugszanak, akkor az elemzők által számított fair ár, és a piaci szint közötti különbség áthidalásában segíthet a Konzum részvények feldarabolása (split).
Hogy ne csak találgassunk, megkérdeztük a Konzum Nyrt vezetőit, hogy miért döntött így a társaság. Kérdésünkre Fekete Péter, a Konzum Nyrt. vezérigazgató-helyettese a következőket válaszolta:
A Mészáros Csoport tőzsdei érdekeltségein belül a Konzum Nyrt.-nél a legalacsonyabb részvények, illetve részvényesek száma, amely tényezők rövid távon gátolhatják a forgalomnövekedést. A részvényfelaprózás célja tehát az, hogy vonzóbbá tegyük a kisbefektetők és intézményi befektetők számára a Konzum részvényeket. A befektetői bázis szélesítése, illetve ebből adódó kereslet- és forgalom bővülés pedig potenciálisan árfolyamnövelő hatással is járhat, amelyet korábban már több hazai blue chipnél is megfigyelhettünk. A részvényfelaprózásból származó forgalombővülés támogathatja a menedzsment azon célját, hogy az Opust követően a Konzum Nyrt. is bekerüljön az MSCI indexekbe, amely tovább növelné az intézményi befektetők súlyát a társaság részvényesei között.
Ahogy azt a vállalat a május 24-én közzétett közgyűlési meghívójában jelezte, majd kedden néhány részletet pontosított, egy mostani részvényből 10 új papír lesz. Ugyanis a részvénytársaság alaptőkéjét megtestesítő jelenlegi, összesen 29 284 159 darab, egyenként 25 forint névértékű "A" sorozatú törzsrészvényből álló részvényszerkezetét módosítják, ezt követően pedig 292 841 590 darab, egyenként 2,5 forint névértékű törzsrészvény alkotja majd azt.
Nagyobb vállalat esetében legutóbb tavaly szeptemberben láttunk ilyen lépést, amikor a Mol papírokat splittelték. Ott 1:8 arányú felaprózására került sor, az új névérték 125 forint lett tehát 1 db 1 000 forint névértékű törzsrészvény helyébe 8 darab, egyenként 125 forint névértékű törzsrészvény lépett. A részvényfelaprózás (split) jellemzően növeli az adott részvény tőzsdei forgalmát, mivel az újabb szereplők belépése nyomán emelkedik a likviditás (alábbi táblázat). A lépésnek számos esetben az árfolyamra is jótékony hatása van, főként amennyiben olyan időszakban következik be, mikor a vállalat stabilan, jól teljesít. Erre több példát is láthattunk a közelmúltban a hazai, illetve nemzetközi piacokon közölte akkori elemzésében az Equilor.
Példákat is hoztak amelyek szerint a múltbéli tapasztalatok azt mutatták idehaza, hogy az esetek többségében a splitet követően a forgalom növekedésével együtt a részvény árfolyama is jelentősen emelkedni kezdett. Az OTP a 2002-es aprózását követő 3 hónapban +9,8 százalékos teljesítményt ért el. Eközben a MOL 7,7 százalékkal, a Richter 9,5 százalékkal, a Matáv árfolyama 2,7 százalékkal csökkent, az OTP-n kívül csak az Egis jegyzése tudott emelkedni a vezető részvények közül.
A Richter esetében 35 700 Ft-nál történt meg az 1:10-es felaprózás. A részvény forgalma több mint megkétszereződött, az árfolyama pedig közel 15 százalékot emelkedett a következő negyedévben, miközben a MOL árfolyama 9,7 százalékkal, az OTP-é 11,6 százalékkal, a Magyar Telekomé 8,7 százalékkal került lejjebb. Az Egis jegyzése jelentősen, 27 százalékkal emelkedett, de ennek oka a szeptember végén érkezett felvásárlási ajánlat volt.
A tőzsdéken természetesen nem lehet semmit biztosan kijelenteni, így könnyen lehet, hogy a Konzum részvények árfolyama sem fog kedvező irányba változni. Ezt viszont nem a split fogja okozni, inkább az, hogy a héten bejelentett tranzakció, Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásakor azt közölte a társaság, hogy lezárult az elmúlt fél év tőkeemelés sorozata. Így rövid távon könnyen lehet, hogy nem adnak hírt újabb akvizíciókról, ami eddig sok spekulánst mozgatott meg. Hozzá kell tenni, hogy az elmúlt fél évben zajló, a tőzsdei társaság turisztikai portfóliójának bővítésére irányuló tőkeemelésekkel 60 milliárd forint fölé növelték a társaság saját tőkéjét és tovább javítják jövedelemtermelő képességét. A tőzsdei társaság turisztikai portfóliójának bővítésére irányuló tőkeemelésekkel a Konzum közvetlen és közvetett módon összesen 18 belföldi és 5 külföldi szálloda tulajdonát szerezte, illetve szerzi meg, ezzel együtt érdekeltségébe került a Hunguest Hotels Zrt. is. A tranzakció-sorozattal a menedzsment célja az volt, hogy a Konzum Nyrt. a közép-kelet-európai régió meghatározó turisztikai befektetővé, a társaság turisztikai érdekeltségeit működtető Hunguest pedig a régió egyik jelentős szállodaüzemeltetőjévé váljon.Az mfor.hu honlapon szereplő adatok, információk, elméleti és gyakorlati elemezések, kommentárok, előadások és egyéb írások (a továbbiakban együttesen: „Honlaptartalom”) tájékoztató céllal készülnek, azok befektetési ajánlást nem tartalmaznak, és így nem valósítanak meg a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi 138. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési elemzést vagy befektetési tanácsadást.
