A hitelfelvevők között sokan szembesülnek azzal a bankfiókban, hogy bár van pénzük és nem szerepelnek a KHR (vagyis a "rossz adósok") listáján, mégsem kapnak hitelt, például egy nagyon egyszerűen igényelhető személyi kölcsönt sem vehetnek fel.
Az elutasításnak több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb a nem megfelelő jövedelem és annak forrása. Ez utóbbi sokak számára lehet elég ködös: milyen fizetést fogad el a bank? Külföldi jövedelem számít? Ösztöndíj, diákmunka után járó bér? Sok kérdés merülhet fel, ezért igyekszünk tisztába tenni a dolgokat a szemelyi-kolcson.hu segítségével.
Elsődleges és másodlagos jövedelmi források
Induljunk ki abból, hogy a pénzintézetnek törvényi kötelessége felelősséggel hitelezni. Azaz mindaddig nem adhat kölcsön, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy van módunk a hitel visszafizetésére, van rendszeres, stabil bevételünk, amiből tudjuk fizetni a törlesztőrészleteket havonta, hosszú éveken át. Egyértelmű, hogy ez a rendszeres bevételi forrás munkabérből származik, éppen ezért a bankok is azt vizsgálják, hogy
- mióta dolgozunk a munkahelyünkön, azaz mennyire stabil ez a forrás,
- és mennyit keresünk havonta, amelyből kikalkulálhatják a JTM-szabályok alapján azt a maximális törlesztőrészletet, amelyet fizethetünk és az ennek megfelelő hitelösszeget, amit felvehetünk.
Ez a munkából származó bér az úgynevezett elsődleges jövedelem, amely az egész hitelfelvételi procedúra alapja, ezt mindig vizsgálja a bank. Erről tehát egy hiteles munkáltatói igazolást kell benyújtanunk, vagyis a zsebbe kapott fizetéssel, hó eleji borítékokkal a bank nem tud mit kezdeni. De mi a helyzet azokkal, akik nem hagyományos alkalmazotti munkaviszonyban vannak?
Vállalkozóknak például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állít ki jövedelemigazolást, a legalább egy éve fenntartott vállalkozás előző üzleti évének mérlege, vagy éves beszámolója alapján. Nekik az ezen szereplő összeg számít elsődleges jövedelemnek (azaz aki vállalkozóként akar hitelt felvenni, készülhet arra, hogy a vállalkozás első évében nem lesz hitelképes más jövedelem híján). Fontos, hogy a bevétel 60 százalékáról kaphatunk csak igazolást a NAV-tól, azaz rosszabb helyzetben vagyunk, mintha ugyanazt a pénzt alkalmazottként kerestük volna, hiszen így szűkülnek a hitelfelvételi lehetőségeink, ám erre is van megoldás, amelyről lentebb írunk.
Nyugdíjasoknak pedig - értelemszerűen - a nyugdíj az elsődleges jövedelmi forrás. Az öregségi nyugdíj- jogosultságunkat nyugdíjas igazolvánnyal és nyugdíjszelvénnyel tudjuk igazolni.
Külföldi munkavállalóként szintén jövedelemigazolásra lesz szükség, amelyet munkáltatónktól vagy az adóhatóságtól szerezhetünk be. A bankok többsége angol vagy német nyelvű igazolást is befogad, de egyes esetekben hiteles fordításra is szükség lehet.
De mi a helyzet akkor, ha máshonnan vannak bevételeink, mint például lakáskiadásból, ösztöndíjból, vagy kapunk valamilyen szociális juttatást? Ezek a források a másodlagos, vagy kiegészítő jövedelmek kategóriájába esnek és önmagukban nem fogadhatók el hiteligényléskor. Ha azonban nincs probléma az elsődleges jövedelemmel, ezek a kiegészítő források lehetővé teszik, hogy nagyobb törlesztőrészletet vállalhassunk vagy nagyobb hitelt vegyünk fel.
Annak eldöntése, hogy a másodlagos jövedelmek közül melyeket számítja be a bank, egyedi elbírálás alapján történik és mindig szükség lesz valamilyen hivatalos igazolásra is, ha azt szeretnénk, hogy a hiteligénylés során figyelembe vegyék.
Néhány példa a másodlagos jövedelmekre:
- osztalék
- értékpapírok
- GYES
- GYED
- családi pótlék
- ösztöndíj
- otthonápolási segély
- gyermektartási díj
- bónusz
- cafetéria
Nincs elsődleges jövedelmem, mit tegyek?
Abban az esetben, ha nem tudunk igazolt jövedelmet felmutatni a banknak, kezes vagy adóstárs segíthet, de természetesen olyan személy jöhet szóba, akinek van megfelelő bevétele a hitel felvételéhez. A tőle származó jövedelmet ugyanúgy megvizsgálja majd a bank és a kockázatok rá is vonatkoznak, hiszen a hitelszerződésbe őt is beemelik.
