2019. január 25. 09:56

A kormány csütörtöki rendelete előírja, hogy legalább 200 milliárd forintért kell értékesíteni a Budapest Bank (BB) többségi állami tulajdonát, hogy teljesüljön az EBRD felé 2015-ben vállalt kötelezettség. Az értékesítés előkészítésével a kormány Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert bízta meg.

Igaznak bizonyult az mfor.hu értesülése, miszerint a kormány rászánta magát, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szembeni adósságát és több mint egyéves csúszással ugyan, de értékesítse a Budapest Bankban 2015 februárja óta meglévő többségi állami tulajdont.

Az eladás az első lépés lehet a szuperbankhoz vezető úton Az eladás az első lépés lehet a szuperbankhoz vezető úton

Bártfai-Mager Andreának június 30-áig kell tárgyalnia a vevőként szóba jöhető pénzintézetekkel. Eddig hárman jelezték nyilvánosan a vételi szándékukat: az Erste Bank Hungary, a K&H és az MKB. Közülük az Erstében az osztrák anyabank mellett a magyar államnak 15 százalékos részesedése van, a K&H teljes egészében a belga KBC Bank tulajdonában van, míg az MKB közel fele két magántőkealapon (Metis és Metis2) Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában, egyharmada pedig Mészáros Lőrinc üzlettársáé, Szíjj László tiszakécskei vállalkozóé.

Tekintve, hogy Orbán Viktor 2011-ben célként jelölte meg, hogy a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon arányának 50 százalék felett kell lennie, a legnagyobb esélyesnek az MKB számít. Már csak azért is, mert – mint azt az mfor.hu szintén megírta – napirenden van egy szuperbank létrehozása, amely a BB-ből, az MKB-ból és a Takarékbankból jönne létre, részvénycserék révén. Ennek első lépcsője lenne a BB többségi tulajdonának az értékesítése, mely során lapunk értesülése szerint a vevőnek azt is vállalnia kell majd, hogy beleegyezik abba, friss szerzeménye egyesüljön az MKB-val és a Takarékbankkal, előreláthatólag 2020 után.

Korábban azért nem jöhetett szóba a BB értékesítése, mert a befektetők sokallták az állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. által 2015 februárjában kifizetett 700 millió dolláros (akkori árfolyamon mintegy 200 milliárd forintos) vételárat. A jelek szerint azonban most már van olyan potenciális invesztor, aki hajlandó lenne megadni ezt az összeget. Amivel a kormány legalább kommunikálhatná azt, hogy nem bukott a BB-ügyleten. Legalábbis nagyot, hiszen egy befektető számára nem sikertörténet, ha részvényein négy év elteltével ugyanannyiért ad túl, mint amennyiért azokat megvásárolta.