Úgy tűnik, a kormány rászánta magát arra, hogy teljesítse az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szemben még meglévő adósságát és az idén végre privatizálja a Budapest Bankot. Az EBRD, az Erste Bank Hungary Zrt. és a kormány által 2015 februárjában aláírt megállapodás írta elő, hogy a magyar államnak három évvel később már nem lehet többségi tulajdona egyetlen hazai kereskedelmi bankban sem. Konkrét nevek nem szerepeltek a dokumentumban, ám akkoriban az MKB és a BB volt az állam többségi tulajdonában.
Az MKB-val kapcsolatban az EBRD elvárása már teljesült: e hitelintézet részvényei 2016 júniusában teljes egészében magyar magánbefektetőkhöz kerültek, melyet követően a pakettek többször is gazdát cseréltek. Legutóbb december 21-én, amikor a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló tiszakécskei vállalkozó, Szíjj László vette meg a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás által tulajdonolt BanKonzult Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Kft. közel 33 százalékos részesedését. Szíjj mellett Mészáros és felesége két magántőkealapon (Metis és Metis 2) keresztül jelenleg 48,6 százalékban MKB-tulajdonos. Azzal pedig, hogy az MKB múlt csütörtöki közgyűlése felkérte a bank igazgatóságát, tegye meg a tőzsdei bevezetéshez szükséges intézkedéseket, az EBRD felé 2019 végéig tett másik vállalását is letudhatja a kormány.
A BB esetében azonban még az első feltételt sem sikerült kipipálni. Annak teljesítésével az Orbán-kabinet immár közel egyéves késésben van, miután az általa vállalt hároméves határidő 2018. február elején lejárt. Az mfor.hu információi szerint a csúszásnak nincs szankciója, az EBRD maximum annyit tehet, hogy a színfalak mögött győzködi a kormányt, váltsa be az ígéretét, amit állítólag meg is tesz.
Lapunk értesülését Axel Reiserer, az EBRD sajtófőnöke nem kívánta kommentálni, mindössze annyit mondott: „az EBRD tudomásul veszi, hogy a kormány a BB privatizációját a megfelelő időben szeretné lebonyolítani. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a magánosítási eljárás nyílt és átlátható legyen”.
Ez utóbbi záloga lehetne a BB-részvények értékesítésére kiírt nyilvános pályázat, amelyre a bankhoz közel állóktól származó értesülések szerint készül is a kormány. Persze az egyik legfontosabb kérdés az eladási ár. Az állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2015 februárjában 700 millió dollárt (akkori árfolyamon mintegy 200 milliárd forintot) fizetett ki a BB-ért, jobban mondva vásárolta azt vissza az 1995-ös privatizáció során tulajdonossá vált amerikai GE-től. Általános piaci vélekedés szerint a vételár nagyjából a duplája volt annak, amennyit a BB akkor ért. Ez a túlárazottság volt a nem hivatalos indoka annak, hogy a kormány miért nem vágott bele korábban a bank – EBRD felé bevállalt – értékesítésébe. Mondván, nincs olyan befektető, amely akár 500 millió dollárt is megadott volna a BB-ért. Márpedig a vételárnál jelentős súllyal figyelembe vett saját tőke a BB esetében 2017 végén még a 140 milliárdot sem érte el. S ha még ez meg is fejelődne a nagybefektetőknek ekkora méretű tranzakciók során szokásosan felszámított 10-20 százalékos felárral, a kormány akkor is támadási felületet adhatna, miért adja el jóval olcsóbban a BB-t, mint amennyiért azt megvásárolta.
Kivárásra játszanak
Jó gazdaként a Budapest Bankot jó feltételek mentén kívánjuk értékesíteni – jelentette ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Időknek tavaly év végén adott interjúban. Hozzátéve: a pénzintézet eredményesen működik, az évek alatt több részpiacon jelentősen tudta növelni részesedését. Mindezek csak megerősíteni látszanak azt, hogy a kormány azért várt eddig az értékesítéssel, mert abban bízik, hogy sikerül a vételárat közelítő összegért megválnia a BB-től. Márpedig hallottunk olyan véleményt a piacon, miszerint ma már a befektetők akár a 700 millió dollárt is megadnák.
Bártfai-Mager Andrea ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy egy olyan értékesítés, mint a BB-é, legalább fél évet vesz igénybe. Ám, abból a kijelentéséből, miszerint a BB privatizálására akkor kerülhet sor, amikor annak itt lesz az ideje, azt lehet kihámozni, hogy az első kapavágás még nem történt meg.
Tavaly hárman is jelezték érdeklődésüket a Budapest Bank megvétele iránt: az MKB, az Erste Bank, valamint a K&H. Mindegyiküknek jól jönne a kis- és középvállalkozások, továbbá a mezőgazdaság finanszírozásában erős BB megszerzése, ráadásul tulajdonosaik képesek lennének előteremteni akár a 700 millió dolláros vételárat is. Csakhogy a tranzakció(ka)t úgy kell lebonyolítani, hogy ne sérüljön az MKB megvásárlásával 2016 közepén teljesült kormányfői elvárás, miszerint a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya 50 százalék felett legyen. Márpedig ez arra utal, hogy külföldi befektetők aligha rúghatnak labdába.
Csak 2020-ban?
Mindenesetre, ha valóban igazak az értesülések és első körben pályázatot írnának ki a BB-re, akkor meglehet, azon csak a többségi tulajdonát ajánlaná fel az állam. Azzal a feltétellel, hogy az új tulajdonos beleegyezik abba, a BB egyesüljön az MKB-val és a Takarékbankkal. Az így létrejövő úgynevezett szuperbank gondolata nem új keletű, azt jó egy éve a 24.hu dobta be a köztudatba. Ez az elképzelés most is aktuális, amelynek technikai megoldása részvénycsere lehetne – értesült az mfor.hu mértékadó kormányzati körökben.
A szuperbank létrehozásának az ideje azonban kérdéses, már csak azért is, mert egy ilyen mértékű összeolvadás minden bizonnyal hosszabb időt vesz igénybe. Abból azonban, hogy az új, immár univerzális – a mostani Takarékbankból, a Takarék Kereskedelmi Bankból és a 12 regionális takarékszövetkezetből létrehozott – Takarékbank 2020. január 1-jére állna össze, arra lehet következtetni, hogy a jövő év előtt legfeljebb csak a megafúzió előkészületeire kerülhet sor.
Információinkkal megkerestük Bártfai-Mager Andreát, amint megkapjuk a válaszát, azt közzétesszük. Orbán Viktor január 10-ei kormányinfóján is szóba került a BB eladása, de a miniszterelnök új érdemi információval nem szolgált.
