2019. október 24. 13:56

Lapunk megbízható forrásokból származó értesülései szerint az egyik az augusztus 29-ei, amelynek során a Mészáros Lőrinc többségi befolyása alatt lévő cég pozitív hitelminősítést kapott ahhoz, hogy kötvényeket bocsásson ki. A másik pedig az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Titász) megvásárlásának október 4-ei nyilvánosságra hozatala.

Mindkét közlés jelentős horderejű. A német Scope Ratings GmbH augusztus 29-ei döntése ugyanis zöld jelzést adott ahhoz, hogy az Opus Global Nyrt. 28,6 milliárd forint értékben bocsásson ki úgynevezett növekedési kötvényeket, amelyeknek akár a 70 százalékát, vagyis 20 milliárdot a Magyar Nemzeti Bank vásárolhat meg – 50 százalékot a jegyzéskor, a többit a másodpiaci forgalomban. A Titász pedig egy 2018 végén 100 milliárd forintos eszközértékkel bíró cég, amelynek megszerzésével az Opus nagy értékű, stabilan jövedelmező vagyonelemmel gyarapodhat – mutatott rá az adásvételt tervező E.ON és Opus közleménye. A tranzakció a társaság átvilágítását és a Gazdasági Versenyhivatal eljárását követően, 2020. harmadik negyedévben zárulhat.

Mivel az ilyen jellegű bejelentések egy társaság kilátásait jócskán javíthatják, logikus, ha az tükröződik a tőzsdei részvényei árfolyamában, nevezetesen, az felfelé indulhat el. Ez alól csak az szokott kivétel lenni, ha a piac már számít a nagy bejelentésre, mivel az kiszivárgott, vagy valamilyen okból logikusnak tűnik. Ezekben az esetekben sokszor előfordul, hogy a hivatalos közlést követően az árfolyam csökkenni kezd, az addig elért nyereséget ugyanis a befektetők gyorsan le akarják aratni, eladásaik hatására viszont egyre lejjebb megy a részvény kurzusa. Ezt hívják a szakzsargonban a „pletykára venni, hírre eladni” jelenségnek.

Csakhogy a részvényárfolyam egyik, az Opussal kapcsolatos esetet megelőzően sem nőtt, azt követően viszont csökkent, ami kétségtelenül nem tűnik logikusnak. Illetve ez utóbbi csak a Titász-bejelentés kapcsán egyértelmű. Az augusztus 29-ei pozitív minősítés napján ugyanis az Opus-részvények 2,7 százalékkal magasabban zártak, mint egy nappal korábban, majd a következő három tőzsdei napon további 5,5 százalékkal drágultak, azaz összességében csaknem négy nap alatt valamivel több, mint 8 százalékkal. Ezt követően azonban közel 4 százalékot veszítettek az értékükből, ami akár annak a bizonyos, bejelentés utáni profitrealizálásnak is betudható lehetne.

A Titász-ügylet nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban már egyértelműbb a kép. A hivatalos közlés napján még 377,20 forintos árfolyam három tőzsdei nap alatt közel 16,5 százalékot zuhant. Vélhetően ez, vagy ez is vezethetett a piacbefolyásolási gyanú bejelentéséhez. Persze ehhez önmagában kevés a feltételezés, így valószínűsíthető, hogy az a piaci mozgásokból levonható következtetéseken túli további konkrétumokat is tartalmaz.

Az árfolyamesésre játszó (ismert angol elnevezéssel: short) ügyletek mindig voltak és lesznek is. Hiszen az nem tilos, ha valaki a piac akár csaknem egészével szemben úgy ítéli meg, hogy egy részvény árfolyama lefelé indulhat el – feltéve, hogy az adott befektető rendelkezik a kereskedni szánt pénzügyi eszközzel. A fedezetlen short ügyleteket azonban szigorúan bünteti az uniós szabályozás, mivel azokkal úgy lehet keresni, hogy a befektető olyan értékpapírokat ad el, amelyek még nincsenek a tulajdonában. Persze lehetséges, hogy azokat a részvényeket egy befektető kölcsönveszi annak érdekében, hogy majd egy későbbi időpontban kedvezőbb áron szerezhesse meg és így a kölcsön időpontjában meglévő piaci és a bekerülési érték közötti különbség jelentkezzen haszonként. A befektető e short-technikával arra spekulál, hogy az értékpapírokat alacsonyabb áron tudja megvenni, mint amennyiért eladta őket, így amikor a kölcsönvett értékpapírokat visszaadja az azokat számára kölcsönadó tulajdonosnak, az árkülönbözeten haszonra tehet szert.

Az, ha valaki úgy ad short-megbízást, hogy egyáltalán nincs a tulajdonában a papír, vagyis azt még kölcsönbe sem vette, a 2008 őszén kitört pénzügyi válság hatására – mint ahogy már említettük – ma már jogszabályellenes. Méghozzá egy 2012-es európai uniós rendelet értelmében, amely kimondja, a pénzügyi instabilitási időszakokban az olyan pénzügyi tranzakciók, mint például a fedezetlen short ügyletek, erősíthetik a részvényárfolyamok lefelé irányuló spirálját, ezzel jelentős károkat okozhatnak azok kibocsátóinak.

Az Opus bejelentésére az MNB most azt vizsgálhatja, történt-e jogszabálysértés, piaci visszaélés a cég részvényeivel. Mint azt a felügyeleti szóvivő, Binder István közölte, jelenleg értékelik az információkat, és azok alapján döntenek a további lépéseikről. Nem biztos, hogy ennek rövid időn belül lesz eredménye, hiszen a törvény alapján egy ilyen bejelentés kivizsgálására, amennyiben megalapozottnak találja az MNB a piaci visszaélés gyanúját, piacfelügyeleti eljárást indít, amelynek lefolytatására főszabály szerint 180 napja van a felügyeletnek. 

Most éppen az Opus bejelentésére kezdett vizsgálódni az MNB, de alaphelyzetben a felügyelet is folyamatosan monitorozza a szabályozott piacok működését, és szükség esetén azonnal intézkedik abban az esetben, ha akár a saját értékelése, akár egyéb fél bejelentése alapján piaci zavart észlel – jelezte Binder. Azt ugyanis, hogy kik, milyen mennyiségben kötöttek short-ügyleteket és azok fedezettek voltak-e, csak az MNB tudja megállapítani, miután kizárólag a felügyelet juthat hozzá ezen információkhoz.

Érdekes egyébként, hogy amióta fény derült az Opus bejelentésére, részvényei kilőttek, kedden például már több mint 4 százalékos pluszban is jártak a hétfői záróárukhoz képest. Ami lehet annak a jele is, hogy a shortoló berezelt és felhagyott az árfolyamesésre játszással.  

Lépj velünk a növekedés útjára! Kockázati tőke, közösségi finanszírozás / crowdfunding, gyakorlati tapasztalatok hazai és nemzetközi nagyágyúktól és startupperektől! Ismerd meg a legújabb finanszírozási lehetőségeket és a startup-ökoszisztéma fejlődési irányait és lehetőségeit!

Finanszírozás 2019 - startuppereknek kedvezmény, 25 év alattiaknak ingyenes! Részletek és jelentkezés