Holnap újra bíróság elé áll Tarsoly Csaba, a Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzéke szerint az első tárgyalási napot tartják a közokirat-hamisítás bűntette ügyében indul perben.
A Fővárosi Főügyészség 2017 októberében emelt vádat Tarsoly Csaba és Orgován Béla ellen közokirat-hamisítás miatt. Amiatt, hogy Tarsoly a Quaestor Értékpapír Zrt. 2015. március elejei emlékezetes bukásának előestéjén a szerteágazó Quaestor-vállalatbirodalom két legfontosabb tagja – az anyacég Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. és egyik leánya, a Quaestor Invest Kft. – irányítását átadta a mindössze nyolc osztályt végzett, tápiósági illetőségű Orgován Bélára.
Aki nemcsak, hogy büntetett előéletű volt – miután egy kocsmai verekedésben elkövetett emberölési kísérlet miatt már elítélték –, hanem a cégképviseletek átadásakor még érvényben volt a közügyektől való eltiltása, így nem is lehetett volna vezető tisztségviselő. A hatályos polgári törvénykönyv szerint ugyanis nem tölthet be ilyen pozíciót az, „akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült”.
A vád szerint a Tarsoly által tulajdonolt cégcsoport nagyarányú, mintegy 210 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásaiból – melyekből 150 milliárdnyi fiktív volt – eredő visszafizetési kötelezettségei 2015-re már kezelhetetlenné váltak, ezért döntött úgy Tarsoly, hogy a pénzügyi tanácsadó cég és a befektetésekkel foglalkozó kft. képviseletét egy strómanra, Orgovánra ruházza át. Aki azonban még Tarsolyt is átvágta, legalábbis a vád szerint sem a Quaestor-vezért, sem a cégeljárásban közreműködő ügyvédet nem tájékoztatta arról, hogy megbízatása büntetett előélete miatt törvénysértő. Az ügyészség Tarsolyt társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, míg Orgovánt emellett még folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével is vádolja.
A rendszerváltást követő legnagyobb brókerbotrányt előidéző Tarsoly ellen már több per is folyamatban van, ám négy és fél évvel a Quaestor 32 ezer egykori ügyfelének különösen jelentős, 77 milliárd forint kárt okozott bebukását követően még egyikben sem született ítélet.
Kiemelt jelentőségű az a büntetőügy, amelyik öt vádpontban, bűnszervezetben elkövetett, 5458 rendbeli sikkasztás- és csalássorozat miatt folyik Tarsollyal és tíz társával szemben.
Egy másik büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt Tarsolyt és hét társát azzal vádolja, hogy a 47 társaságból állt Quaestor-csoport működtetésének részeként 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak az eltulajdonítása volt. Jelesül a Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítésével 2009–2010-ben mintegy 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételre tettek szert jogtalanul, hogy biztosítsák a Quaestor-cégcsoport további működését.
Egy polgári perben pedig a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 16 milliárd forintot követel Tarsolytól, mert utóbbi a Quaestor-botrány kirobbanásakor nem a hitelezők érdekeit képviselte és ezzel meghiúsította a követeléseik kielégítését.
