Kinek éri meg a NYESZ és mikor jó választás a nyugdíjbiztosítás?

Tényleg csak röviden a nyugdíjbiztosításról, és a NYESZ-ről

A nyugdíjbiztosítás egyfajta speciális megtakarításos életbiztosítás, annak is egy nyugdíjcélú változata. A lényege tehát, ahogyan a neve is sugallja: egy olyan rendszeres, havi megtakarítás, aminek segítségével - a szükséges tőkét összegyűjtve - nyugodtan élhetünk nyugdíjasként.

A nyugdíjbiztosítás esetén az összegyűlt pénz kezelése már nem a mi feladatunk, mi csupán az irányvonalakat jelöljük ki a termékben megtalálható különböző befektetési eszközalapok között tetszőleges arányban választva - a többiről már minden esetben az alapkezelő szakemberei gondoskodnak.

A NYESZ (nyugdíj előtakarékossági számla) ezzel szemben egy banknál (vagy más pénzügyi szolgáltatónál) vezetett speciális értékpapírszámla, amelynek szintén az a célja, hogy az itt megvásárolt értékpapírokból és azok hozamaiból saját magunk építsük fel nyugdíjas éveink pénzügyi alapjait.

A nyugdíjbiztosítással ellentetében a NYESZ-nél már önmagunknak kell menedzselni a számlán szereplő értékpapírokat. Ez természetesen nagyobb szabadságot ad, de valamivel több pénzügyi affinitást igényel, illetve a felelősségünk is nagyobb, hisz döntéseink komolyan befolyásolhatják megtakarításunk teljesítményét.

Akik most csettintenek, hogy a NYESZ olyasmi, mint egy tartós befektetési számla (vagyis TBSZ), azok nagyon jól rátapintottak a lényegre. Nagyon sok hasonlóság található ugyanis a két számla között, azonban a lényegi különbség pont abban rejlik, hogy a NYESZ-hez alapesetben csupán a nyugdíjba vonulást követően lehet hozzáférni.

A NYESZ és a nyugdíjbiztosítás közös jellemvonása, hogy  az általunk előre meghatározott összeget mindkét termék esetén már a nettó fizetésünkből, mi magunk, és teljesen önkéntes alapon utaljuk el a pénzintézetnek. Ezek az intézetek nem állami tulajdonban vannak, hanem nagy múltú, nemzetközi cégek - akadnak köztük olyanok is, amelyek már mindkét világháborút meg-, és túlélték.

Itt pedig érdemes is megállni egy szóra, ugyanis nem véletlenül emeltük ki, hogy a nettó fizetésből teszünk félre. Sokan félnek ugyanis attól, hogy megismétlődik az, ami a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosítása során történt, és egyszerűen “elveszik” a sajátnak hitt megtakarítás. 

Ez a téma meglehetősen összetett, azonban annyit érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy míg ezt saját elhatározásunkból, és így a nettó fizetésünkből gyűjtjük, addig annak idején MANYUP-ba áramló pénzt kötelező volt befizetni, de nem saját zsebünkből, hanem a jövedelmünkre kirótt járulékok egy részét csoportosították ide.

Így hiába kaptunk róla hónapról-hónapra egyéni, névre szóló kimutatásokat, valójában sosem volt a pénz igazán a miénk, csupán az államnak amúgy is megfizetett járulékok külön számlán történő gyűjtése és fialtatása volt. Ezt a járulékot pedig ma már újra közvetlenül az államnak fizetjük. (Természetesen a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítása nem feltétlenül volt minden szempontból a legjobb lépés - de ez már egy másik, sokkal összetettebb kérdés, amely nem ennek a cikknek a témája.) 

Fontos, hogy a jelenleg működő három nyugdíjcélú öngondoskodási forma, tehát a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ), valamint az - ebben a cikkben nem tárgyalt - önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) is valóban az államtól független, így azok minden esetben saját jövedelmünkből, nem pedig állami járulékokból fizetendőek. Így az ilyesfajta “államosítás” veszélye itt nem áll fenn, pontosabban nem tud fennállni.

A kis kitérőt követően most nézzük meg, milyen egyéb különbségek vannak a nyugdíjbiztosítás és a NYESZ között.

Melyikre jár az adóvisszatérítés?

Mindkét nyugdíjtermék államilag támogatott konstrukció, így tehát a nyugdíjbiztosításra, és a NYESZ-re is egyaránt visszatéríthető személyi jövedelemadónk egy részre. (Egyébként a cikkünkben most részletesen nem bemutatott önkéntes nyugdíjpénztárra is.)

Bár mindkét termék esetén az adott éves befizetésünk 20%-ának megfelelő adójóváírást kapunk, fontos, hogy a maximálisan igénybe vehető összeg viszont már eltér. Míg a nyugdíjbiztosítás esetében évenként maximum 130 ezer forint kapható vissza, addig a nyugdíj előtakarékossági számlánál ez az összeg 100 ezer forint.

További érdekesség a nyugdíjbiztosítás esetében, hogy ezt az adóvisszatérítést közvetve még azok is igénybe vehetik, akik saját maguk nem fizetnek SZJA-t (így például a KATÁ-s vállalkozók is). Erre NYESZ esetén nincs lehetőség, így ebből a szempontból a nyugdíjbiztosítás jelenleg egyedülálló a piacon.

Melyiket válasszuk?

Ezek után persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon melyik mellett érdemes letenni a voksunkat. A döntés megkönnyítése érdekében összeszedtem azokat a szempontokat, amelyeket érdemes figyelembe venni a konstrukció kiválasztása során.

Pénzügyi affinitás

Úgy gondolom, ha valaki van annyira előrelátó, hogy egyáltalán meggondolja egy nyugdíjcélú megtakarítás indítását, már eleve rendelkezik valamekkora pénzügyi előrelátással. Azonban ez nem feltétlenül áll párhuzamban azzal, hogy mekkora pénzügyi affinitással rendelkezik, magyarul: mennyire tud (vagy akar) a konstrukció tényleges menedzselésével, a mögöttes befektetési döntésekkel is foglalkozni.

Míg a nyugdíjbiztosítás esetén elegendő a kockázatvállalási hajlandóságot és a főbb irányokat belőni, addig egy nyugdíj előtakarékossági számlánál ez már nem ennyire egyszerű.

Ott  ugyanis gyakran analizálni, kutatni kell, és persze tisztában lenni a szakkifejezésekkel is. Az optimális eredményhez tudnunk kell olvasni a grafikonokról, összehasonlítani a számokat, és kell hozzá valamekkora logika és hozzáértés is, hogy kikövetkeztessük, mely papírokba érdemes fektetni, és melyekbe nem.

Természetesen nem feltétlenül kell hozzá egyetemi, vagy pénzügyi végzettség - pláne az internet korában, amikor bárki bármilyen szakemberré képezheti magát a YouTube segítségével. Ami viszont egyértelműen szükséges az a töméntelen mennyiségű idő, hogy szert tegyünk a szükséges tudásra. Miután pedig ez már megvan, a nyugdíj előtakarékossági számla akkor is aktív menedzselést igényel, hiszen figyelnünk kell az értékpapírokat, és egyes esetekben aktívan kereskednünk is kell velük.

Amennyiben nincs meg ez az alap “skill”, úgy abban az esetben jobb egy biztonságosabb formát, például nyugdíjbiztosítást vagy önkéntes nyugdíjpénztárat választani. Ezek ugyanis nem csak kényelmesebbek, de ilyen szempontból egyszerűbbek is. Ez persze vice-versa alapon is működik, tehát ha valaki érdeklődik a szakma iránt és van is ideje ezzel foglalkozni, úgy mindenképp érdemes megpróbálni a NYESZ-t.

Életkor

Az életkor szintén egy fontos szempont, ha mérlegelni akarjuk a lehetőségeinket. A nyugdíjbiztosítás esetében ugyanis ez a faktor a teljes költség mutatóban (TKM-ben) is megmutatkozik. Ez pedig azt jelenti, hogy minél hosszabb ideig takarít meg valaki, annál kisebb a TKM, mivel a biztosításokra jellemző speciális költségszerkezet és hűségbónusz-rendszer miatt a kezdetekben elvont magasabb költségeket csak később (akár egy évtized múltán) csepegtetik vissza.

Ennek a fejnehéz költségszerkezetnek és a hozzá társuló - szintén jelentős összegeket kitevő - hűségbónusz kifizetéseknek egyébként épp az célja a biztosítóknál, hogy ösztönözzék az embereket a minél tartósabb öngondoskodásra. Bár vannak alacsony-, és sajos magas- TKM-mel rendelkező konstrukciók is minden időtávra, az mégis elmondható, hogy a hosszabb távokhoz lényegesen alacsonyabb TKM értékek tartoznak.

A teljes költség mutató azonban csak a nyugdíjbiztosításnál alkalmazható (és most már 2020 tavaszától az ÖNYP-nél is), a NYESZ-nél ilyen egységes mutatót sajnos nem is találunk.

Bár TKM nincs rá kalkulálva, a nyugdíj előtakarékossági számla költségei relatíve alacsonynak mondhatóak, és jól nyomon követhetőek. Az összköltség több különböző díjból tevődik össze:

• számlanyitási-, 

• számlavezetési-,

• állományi-, 

• tranzakciós díjból

• és a számlára vásárolt értékpapírok mögöttes költségeiből.

A NYESZ esetén a nehézséget az utóbbi kettő okozza: a számla tényleges költsége nagyban függ attól, hogy milyen mögöttes költséggel rendelkező értékpapírt vásárolunk, illetve milyen gyakran tranzaktálunk. Ha például egy drága alapkezelési díjjal rendelkező befektetési alapot vásárolunk, vagy napi szinten tradelülnk, akkor ezek a költségeink kifjezetten magasak is lehetnek.

Ökölszabályként azonban elmondható, hogy a NYESZ-nek a legtöbb esetben alacsonyabbak a költségei, mint a nyugdíjbiztosításoknak. 

Fontos életkori szempont még az, hogy a NYESZ-t - ahogyan az önkéntes nyugdíjpénztárat is - érinti a nyugdíjkorhatár későbbi megemelése, míg a nyugdíjbiztosítást nem. Ez azt jelenti, hogy ha a korhatárt feljebb emelik, például 70-, vagy akár 75 évre, akkor a megtakarításunkhoz is csak ekkor juthatunk hozzá a teljes adóvisszatérítés megtartása mellett és adófizetés nélkül.

Ezzel szemben a nyugdíjbiztosításnál a szerződés megkötésének pillanatában érvényben lévő nyugdíjkorhatár az egyedül mérvadó, ez jelenleg 65 év. Egy nyugdíjbiztosítás tehát akkor is legkésőbb 65 éves korban hozzáférhető mindenfajta levonás nélkül, ha időközben már nagymértékben megnőtt a ránk érvényes nyugdíjkorhatár. (Ha előbb megyünk nyugdíjba - például hölgyek a korengedménnyel - akkor viszont szintén hozzáférhető, akár 65 éves kor előtt is!)

Ahogyan a fentiekből kikövetkeztethető: ha valakinek több évtizede van hátra nyugdíjig, számára szinte borítékolható a nyugdíjkorhatár megemelése, így számára a nyugdíjbiztosítás biztonságosabb megoldás lehet. Nem beszélve arról, hogy a hosszabb időtávhoz már meglehetősen alacsony TKM értékek társulnak, pláne, ha eleve a kedvezőbb költségszerkezetű termékek között válogatunk.

Rendszeresség

Fontos különbség a két terméktípus között az is, hogy mennyire szigorúan és egyáltalán milyen ütemezéssel kell fizetnünk.

A NYESZ esetén semmilyen rendszeres fizetési kötelezettségünk nincs. Gyakorlatilag akkor fizethetünk be - és olyan összeget -, amikor csak szeretnénk. Tapasztalatom szerint azonban míg ez néhányaknak előny, addig az ügyfelek többségénél gyakran egy nem várt mellékhatást generál: mivel a nyugdíjra való gyűjtés egy távlati cél, gyakran az utolsó helyre kerül a számla feltöltése prioritási listánkon. Nagyon könnyű ugyanis sodródni a mindennapokkal, és egy “majd a jövő hónapban” mentalitást felvennünk NYESZ számlánkkal kapcsolatban.

A nyugdíjbiztosítások ezzel szemben relatíve szigorúak. A legtöbb módozat igényel valamilyen rendszerességet, tehát havi, negyedéves, féléves vagy éves ütemezés közül választhatunk. Nemcsak az ütemezés, de a befizetés mértéke is minimumokhoz van kötve: a legtöbb szerződés havi 8-12 ezer forint (vagy más díjfizetési ütem esetén ennek megfelelő többszörösei) vállalása mellett indítható el.

Bár általában a negyedik évtől kezdődően időszakosan szüneteltethetőek a befizetéseink, erre a legtöbb biztosítónál az első három évben egyáltalán nincs lehetőségünk. Ebben a felállásban az ügyfelek sokkal jobban “kényszerítve” van arra, hogy valóban félre is tegyenek a nyugdíjkukra, de pont emiatt egy általunk nagy biztonsággal vállalható összeg pontos meghatározása is célszerű, nehogy elkalkuláljuk magunkat.

Összegzés

Végül, de nem utolsósorban “versenyeztessük meg” a két különböző konstrukciót, különböző szempontok mentén. Aláhúzva a “győztest” hirdetjük ki, alatta egy kisebb magyarázattal. Úgy gondolom, hogy ez a rövid összefoglaló talán átláthatóbban segíthet a felelős döntésben.

1. Pénzügyi előismeretek nélkül is elindítható, kezelhető

Nyugdíjbiztosítás vs. NYESZ

Miért?

A nyugdíjbiztosítás mögöttes befektetéseit hozzáértő alapkezelők és az ott dolgozó szakemberek kezelik. Nekünk csak a tág irányvonalak kijelölése a feladatunk.

2. Fix havi megtakarítás

Nyugdíjbiztosítás vs. NYESZ

Miért?

Aki havi szinten, rendszeresen tud félretenni, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális választás. Jobban ösztönzi az embert arra, hogy valóban megvalósuljon a gyűjtögetés. Nyugdíjbiztosítás pedig már havi 8-12 ezer forintos ráfordítással is indítható.

3. Rendszertelen jellegű megtakarítás

Nyugdíjbiztosítás vs. NYESZ

Miért? 

Aki nem tudja vagy nem szeretné az ilyesfajta kötöttségeket, annak a nyugdíj előtakarékossági számla a megfelelő választás. Itt ugyanis nincs megszabva semmilyen fix összeg, de pont emiatt nagy önfegyelmet is igényel, hogy valóban fókuszban maradjon az előtakarékosság.

4. Költségek

Nyugdíjbiztosítás vs. NYESZ

Miért?

Amennyiben nem végzünk kiugróan sok tranzakciót, a nyugdíj előtakarékossági számla általában valamivel olcsóbb megoldás lehet, mint a nyugdíjbiztosítás.

5. Hozam

Nyugdíjbiztosítás vs. NYESZ

Miért?

Itt nem lehet egyértelműen győztest hirdetni, ugyanis a várható hozam mértéke nagyban függ attól, hogy milyen kockázatvállalási képességgel bírunk, milyen eszközökbe fektettünk be, és mennyire diverzifikált a portfóliónk. Egy pénzügyi szakember, és egy pénzügyileg edukált személy is rendelkezhet akkora tudással, amivel már jelentős (akár 10%-ot is meghaladó) hozamot realizálhat.

6. Adójóváírás mértéke

Nyugdíjbiztosítás vs. NYESZ

Miért? 

Az adójóváírás mértéke éves szinten nagyobb a nyugdíjbiztosítás, mint a NYESZ esetében. Míg az előbbinél az éves visszaigényelhető maximális összeg 130 ezer forint, az utóbbinál csak 100 ezer forint.

7. Főállású KATA-s jogviszony

Nyugdíjbiztosítás vs. NYESZ

Miért? 

Főállású KATA adózók nem fizetnek SZJA-t így önállóan nem jogosultak adójóváírás igénybevételére sem, hisz nincs honnan visszatéríteni. NYESZ esetén ugyan nincs remény, de nyugdíjbiztosításoknál már lehetőségünk van arra, hogy más személy (családtag, barát) adójából főállású KATA-sként legálisan visszatérítéshez jussunk.

8. Hozzáférhetőség/nyugdíjkorhatár

Nyugdíjbiztosítás vs. NYESZ

Miért?

A nyugdíjbiztosítást nem érinti a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíj előtakarékossági számlát sajnos igen. Egy nyugdíjbiztosításhoz tehát akkor is hozzáférhetünk legkésőbb 65 éves korunkban, ha időközben már magasabbra emelték a korhatárt. Minél fiatalabb valaki, a korhatár várható megemelésének a mértéke is annál drasztikusabb. 

Természetesen cikkünkben nem tudunk minden apró szempontot megvizsgálni, valamint továbbra is igaz az, hogy minden élethelyzet más és más, ahol sokszor egyedi szempontok alapján kell mérlegelni. Azt azonban remélem, hogy e rövid összehasonlítás alapján már valamennyit tisztult a kép.

A Nyugdíj Másképpen részletes cikke a témával kapcsolatban a linkre kattintva érhető el.