Nagyívű célokat fogalmazott meg az Orbán-kormány már a második, 2010-es hatalomra kerülését követően is; emlékezhetünk a sokat emlegetett egymillió új munkahely létrehozására. Az akkori nemzetgazdasági miniszter nem sokkal később emelte a tétet, hiszen 2012-ben talán legelőször került be a köztudatba a teljes foglalkoztatottság, mint elérendő cél, aminek határidejét Matolcsy György 2020-ra tette. Később Orbán a 10 pontja közül utolsóként konkretizálta is, számára mit jelent a teljes foglalkoztatottság: 3 százalék alatti munkanélküliséget, illetve 150 ezer környéki munkanélküli létszámot. Ezt akkori nyilatkozata szerint 2018-19-re szerette volna elérni, a gyakorlatban azonban csak ennek közelébe sikerült érni, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan úgy vélte - az évente elkészített konvergencia programok kivetítési horizontjai alapján -, még csak megközelíteni sem fogjuk tudni a kívánt szintet. Egészen mostanáig. Egy év leforgása alatt előkerültek a rózsaszín szemüvegek, tegyük hozzá azért, nem teljesen alaptalanul. Mindeközben, a Matolcsy vezette jegybank az előrejelzése szerint még nem látja a cél teljesülését.
Az egy évvel ezelőtti dokumentum szerint a 2016-os 5,1 százalékról a kivetítési horizont végére, 2021-re 3,4 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizált a Nemzetgazdasági Minisztérium. Idén viszont annak ellenére, hogy a tavalyi ráta a vártnál 0,2 százalékponttal magasabb lett, 4,2 százalék, a mutató alakulását sokkal alacsonyabb pályán határozták meg.
Ahogy az a grafikonon is látható, már 2019-re a tavalyinál 0,4 százalékponttal kisebb munkanélküliséget vár a kormány, 2020-ra pedig - Matolcsy céldátumára - tényszerűen is elérhetjük a teljes foglalkoztatottságot. A ráta ugyanis 2,8 százalék lehet.
Bár a munkanélküliek létszámára vonatkozóan nem tartalmaz adatokat a konvergencia program, a rendelkezésre álló előrejelzésből visszafejthetjük. A munkanélküliségi ráta ugyanis nem más, mint a munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktívakkal, akiket a foglalkoztatottak és a munkanélküliek csoportja alkot. Az aktívak felbontásával tehát egy egyismeretlenes egyenletet kapunk, aminek segítségével kiderül: a nemzetgazdasági tárcánál hirtelen 30 ezerrel kevesebb munkanélkülivel számolnak.
Ez a hirtelen jött optimizmus némileg ellentmond a piaci vélekedéseknek, hiszen az elmúlt hónapok adatai alapján úgy tűnik, a munkaerőpiac elérte a csúcspontját, a statisztikák a jövőben csak lassabb fokozatban javulhatnak. A további látványos javulást akadályozza a munkaerőhiány, a kereslet és a kínálat eltérése. Ráadásul nem látja ezt másként az MNB sem, hiszen a márciusban készített inflációs jelentésük szerint a következő években 0,1 százalékponttal csökkenhet a munkanélküliségi ráta, mely így 2020-ra 3,5 százalék lehet, ami 0,7 százalékponttal magasabb a kormány által reméltnél.
