A Magyar Állampapír Plusz elszívó hatását a CIB Alapkezelő is megérezte. Annak következtében, hogy sokan az ötéves lejáratú, évi közel 5 százalékos átlaghozamú új szuperkötvénybe csoportosították át a pénzeiket, az alapjaik által kezelt vagyon 2019-ben összességében 7,2 százalékkal csökkent – ismertette Komm Tibor, az alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
A rövid kötvények eleinte még nagyon jól teljesítettek, ami beigazolta az alapkezelő azon várakozását, hogy a befektetőket elsősorban az elérhető hozam érdekli, ezért hajlandók magasabb kockázatot is vállalni. A legnagyobb vesztesek végül a rövid kötvény- és ingatlanalapok voltak, de nem kímélte a változás az abszolút hozamú alapokat sem, a tőke- és árfolyamvédettek pedig vegyes teljesítményt nyújtottak, több alap sem fizetett hozamot.
Ami az idei kilátásokat illeti, a tőzsdéket az elmúlt év végén csúcsokra repítő tényezők – a hard Brexit elkerülése, a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború enyhülése és a változatlanul laza monetáris politikák – 2020-ban is éreztethetik a pozitív hatásukat a CIB Alapkezelő prognózisa szerint.
Bizonytalanságot okozhat azonban a koronavírus, még ha az egészségügyileg az első negyedévben meg is oldódhat, gazdasági hatásai azonban vélhetően hosszabb távon érvényesülhetnek – jelentette ki Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő befektetési igazgatója. Nem várnak recessziót, inflációs nyomás nincs, így az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tovább lazíthat, amennyiben megakad a gazdaság növekedése.
Emellett a már említett kedvező évkezdet ellenére persze 2020-ban is megmaradnak az alapvető kockázatok, mint a kereskedelmi háború, a Brexit kedvezőtlen alakulása az év végi átmeneti időszakban, a Közel-Kelet geopolitikai konfliktusai és a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás.
Mindezek ellenére a CIB Alapkezelőnél úgy vélik, még az idén is alapvetően részvénypiaci befektetésekkel lehet pozitív reálhozamra szert tenni, de az a 2019-essel szemben várhatóan kettő helyett már csak egyszámjegyű lehet. A teljesítményeket meghatározó összetevők – a monetáris politika, a likviditásbőség és a részvénypiaci eredménynövekedés – közül az utóbbiban látják a legnagyobb kockázatot.
