Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

Legalábbis erre lehet következtetni Nagy Márton MNB-elnöknek a jegybank honlapján megjelent írásából, miszerint a kincstári állampapír-értékesítés kizárólagosságához fejlesztésekre van szükség. No meg arra, hogy mindenkiben tudatosodjon, hogy egyrészt a kincstárnál a bankokkal szemben díjmentesen lehet vásárolni állampapírt, másrészt a Webkincstár milyen előnyökkel jár.

Néhány napja foglalkoztunk részletesebben azzal, mennyire van realitása annak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációjában már egy éve folyamatosan visszatérő felvetésnek, miszerint mi lenne, ha állampapírokat kizárólag a Magyar Államkincstárnál vásárolhatnánk, illetve az annak ügynökeként eljáró postahivatalokban, s a bankfiókokban már nem. Akkor arra a következtésre jutottunk, hogy mivel a forgalmazói helyek száma jelentősen csökkenne, a mostani közel kétezerről mintegy négyszázra, jóval nehezebb lehetne az állampapír-vásárlás. Nemcsak személyesen, hanem a bankok online felületein is, amit aligha válthat ki a webkincstári értékesítés, ami valószínűéeg még nincs felkészülve ekkora forgalomra.

E témáról tette közzé ma Nagy Márton, az MNB alelnöke a véleményét a jegybank honlapján. Ami gyakorlatilag megismétli azokat az érveket, amelyek az elmúlt egy év jegybanki kommunikációjában már szerepeltek. Ezek lényege: „amennyiben a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023-ig, közel 5 év alatt összesen 175 milliárd forint költséget jelenthet ezen két szereplőnek – amelyet egyéb, nehezen becsülhető tételek tovább növelnek. Ennek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg, ezért érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is” – írja Nagy Márton. 

A jegybank alelnöke emlékeztet arra, hogy az állam a bankokat a nagybani piaci kötvényekénél magasabb forgalmazói jutalékkal ösztönzi a lakossági állampapírok értékesítésének növelésére. Vagyis – tehetjük hozzá – arra, hogy segítsék azt a 2018 végén megfogalmazott kormányzati célt, miszerint az akkor 5900 milliárdos lakossági állomány 2023 végére 11 ezer milliárdra növekedjen. Ami, ha megvalósul, hozzájárulhat ahhoz, hogy az államadósságot kizárólag belföldről finanszírozza a kormány, nullára redukálva a devizahiteleket, így eltüntetve az árfolyamkockázatot, amely a 2008 őszén kirobbant válság jelentős sebeket ejtett. 

Az állampapírok értékesítéséért az állami forgalmazók is kapnak jutalékot, de ez az állami költségvetésen belüli átcsoportosításnak tekinthető, így nem eredményez valós költségvetési kiadást – emlékeztet Nagy Márton. Számszerűsítve, hogy a bankoknak fizetett forgalmi jutalékok 2023-ig mintegy 110 milliárd forintos többletkiadást jelentenek az államkasszának.

Relatíve vaskos tételek

Az állampapírok bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása miatt ugyanakkor a lakosság is számos különféle díjtétellel szembesülhet: a számlavezetési díj, az értékpapír-számlán megtakarított állományon alapuló díj, a tranzakciós díj és egyéb díjak (például számlanyitási díj, vásárlások utáni díjak). Ezek összességében 2023-ig mintegy 65 milliárddal rövidíthetik meg a magánszemélyeket. Miközben a banki állampapír-forgalmazás esetén további, nehezebben számszerűsíthető költségeik is felmerülnek, amelyek banktól, ügyféltípustól, illetve a tranzakciók jellegétől függően változhatnak.

Ezzel szemben a Magyar Államkincstárnál való állampapír-vásárlás és számlavezetés számos előnnyel jár – mutat rá Nagy Márton. Szerinte a legfontosabb, hogy a Kincstárnál az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, amely mellett a jegyzés, az adásvétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Továbbá szerinte célszerű azt is szem előtt tartani, hogy készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, amellyel a lakosság további költségek alól mentesülhet. (Mivel a Posta a Kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat, így náluk is hasonlóan kedvező feltételek érvényesülnek.) 

A háztartások állampapír-állományának letétkezelők szerint bontása (milliárd forintban)

Megjegyzés: az állami értékesítési csatornák kategória a Kincstár mellett tartalmazza a Posta és a materializált értékpapírok forgalmát is. Forrás: MNB.

Mindezek mellett az MNB alelnöke érdemesnek tartotta megemlíteni a Webkincstár – a Kincstár internetes forgalmazási rendszere – által nyújtott előnyöket is: ennek segítségével bárhol és bármikor kezdeményezhetők állampapírokkal kapcsolatos műveletek (vétel, eladás), lekérhető az aktuális egyenleg, módosítható a befektetések jövőbeli esedékességfizetéseinek módja (azaz például egyszerűen dönthetünk a kamatok újrabefektetésének módjáról), stb. – mindezt teljesen ingyenesen.

Egy átlagos állampapírt tartó háztartás évente mintegy 16 ezer forint költséget spórolhat meg, ha a Kincstárnál adja, veszi az állampapírokat.

Fejlesztések szükségesek

Mindezek ellenére a lakossági állampapírok értékesítésének érdemi része eddig nem az állami értékesítési csatornákon keresztül történt – ennek megváltoztatását célozza az MNB mostani pénzügyi edukációs kampánya. A háztartások állampapír-állományának 2012 óta tartó dinamikus bővülése legnagyobb részben a bankokhoz köthető, amellyel párhuzamosan a kincstári értékesítés részesedése csökkent és az utóbbi 3 évben 21-22 százalék körül stagnál. Ez csak a június elejétől elérhető MÁP Plusz esetében volt némileg magasabb (átlagosan 25 százalék). 

Ám ahhoz, hogy a magánszemélyek már csak jól felfogott érdekükben is a bankok helyet a Kincstárnál bonyolítsák le az állampapír-ügyleteiket, nemcsak annak tudatosítása szükséges, hogy a kincstári értékesítés díjmentes, hanem az is, hogy az állami értékesítési csatornák fejlődjenek és hatékonyabbá váljanak – ismerte el tulajdonképpen Nagy Márton. Kihangsúlyozva, amint ezek megtörténtek, érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is.

 

 

 

 

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.