Összefonódást jelentett be öt entitás a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) – derül ki a hatóság honlapjáról. A bejelentéshez csatolt összefoglaló szerint „a Bonitás Kockázati Tőkealap II. és a Solus I. Kockázati Tőkealap részesedést szerez a Phoenix Innovation Kft.-ben, aminek révén a Phoenix Innovation Kft. felett a Bonitás Kockázati Tőkealap II. és a Solus I. Kockázati Tőkealap közös irányítása jön létre.”
Kis hazánkban havonta több összefonódás bejelentésére is sor kerül. Erre azokat az egymással üzletelő feleket kötelezi a törvény, akik piaci súlya akkora, hogy a GVH-tól kell állásfoglalást kérniük, együttes szerepvállalásuk tekinthető-e versenyt korlátozó összefonódásnak.
Az, hogy most az összefonódások közül pont ezt emeljük ki, a szereplők személye indokolja. A Bonitás Kockázati Tőkealap II.-t az a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amelynek egyedüli gazdája a Csányi Sándor OTP-vezér által kizárólagosan tulajdonolt Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. A Solus I. Kockázati Tőkealap pedig az MKB Bank csoportjába tartozik, egészen pontosan az alapot az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. menedzseli.
Nem csak az adja e tranzakció pikantériáját, hogy Csányi azt azt OTP-t irányítja, amelynek az MKB az egyik fő vetélytársa. Bár a piaci súlyukat kifejező mérlegfőösszegük alapján lapunk által elkészített 2020-as banki rangsorban hat hely választja el a két nagybankot egymástól, az OTP az 1., az MKB a 7. – előbbi mérlegfőösszege közel négyszer volt nagyobb az utóbbinál. Csakhogy az MKB éppen egyesülni készül az e listán 6. Takarékbankkal és 9. Budapest Bankkal, amely eredményeként létrejövő pénzintézet a második helyre léphet előre, magyarul, az OTP legnagyobb versenytársává válhat. Ezen eshetőség miatt is szerepel a cikkünk elején idézett GVH-s bejelentést tett öt entitás között a Magyar Bankholding Zrt. neve is, amely az MKB, a Takarékbank és a BB 2023 közepére tervezett fúzióját hivatott előkészíteni.
A szóban forgó ügyletet ugyanakkor az is pikánssá teszi, hogy az MKB-t az a Barna Zsolt irányítja, aki 2020 júliusáig éppen Csányi első számú helyettese volt. Akkor a kívülállók számára teljesen váratlanul távozott, hogy aztán mindössze negyven nappal később leigazoljon a Magyar Bankholdinghoz, majd tavaly decemberben átvette az MKB elnök-vezérigazgatói posztját is.
Ami pedig a verseny potenciális korlátozását illeti, a Bonitás Kockázati Tőkealap II. – az azt menedzselő cég honlapján szereplő tájékoztatás szerint – 2018 júliusában jött létre, 12,15 milliárd forintos jegyzett tőkével. Működését a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram keretében folytatja, nagyrészt európai uniós forrásból. Legalább 200 millió, legfeljebb 1,5 milliárd forintot fektethet be EGT-tagállambeli székhellyel és magyarországi – kivéve közép-magyarországi régióbeli – telephellyel rendelkező projektekbe. Az alap futamideje 2029. december 31-éig tart.
További hasonlóság az egymással üzletelő két alap között, hogy a Solus I. is részben a GINOP említett tőkeprogramjának forrásait használja – derül ki az alapkezelő honlapjáról –, részben pedig az MKB Csoport és stratégiai partnerei, mint magánpiaci befektetők által a rendelkezésére bocsátott tőkét. A Solus I. Alap 2023 végéig több mint 13 milliárd forint kockázati tőkét fog kihelyezni innovatív és intelligens technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozásokba.
S végül, ám korántsem utolsósorban akkor azért essen szó a szóban forgó ügylet tárgyáról, a Phoenix Innovation Kft.-ről is. E cég három éve, 2018. július 27-én alakult Pécsett, fő tevékenysége gyógyászati termék kiskereskedelme. A 2020-as beszámolójának kiegészítő melléklete szerint a két alap GVH-jóváhagyásra váró beszállása előtt hét tulajdonosa van, két magánszemély és öt korlátolt felelősségű társaság. Az csak érdekesség, hogy utóbbiak közül a Wine & More Kft. az MTK Budapest focicsapatot tulajdonló Zakor Sándor cége.
Megalakulásától egészen a múlt év végéig egyetlen fillér árbevételre sem tett szert, ellenben mindhárom évét veszteséggel zárta, a legnagyobbal, több mint 28 millió forintossal pont a 2020-ast. Mindezek ellenére a cég értékére utaló saját tőkéje a múlt év végén 32,4 millióra rúgott, amellyel szemben mindössze 5,3 milliónyi, kivétel nélkül rövid lejáratú, azaz egy éven belül rendezendő kötelezettség állt. A Phoenix által befektetett eszközök értéke évről évre nőtt, az a 2018 végi 3 millió forinttal szemben 2020 végén megközelítette a 88 milliót, ezek döntő többségében szellemi termékek – ezek, valamint a cégben rejlő lehetőségek mozgathatták meg a két alapot kezelők fantáziáját.
