<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p


			
		
		


		
		

Kettős hatás érvényesült a hazai bankrendszerben tavaly. Míg a koronavírus-járvány miatt leült gazdaság ösztönzése érdekében rajtuk keresztül elérhetővé tett fiskális és monetáris pénzbőségnek köszönhetően jelentősen fokozták az aktivitásukat, addig egy másik állami Covid-intézkedés, a hitelmoratórium jócskán megnyirbálta az eredményeiket. Mindez a napokban közzétett 2020-as beszámolóikból immár számszerűen is visszaköszön. Hogy a különböző hatások – ahogy az lenni szokott – ezúttal is eltérően érintették az egyes bankokat, azt a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb, 2020-as rangsor is tükrözi: érdekes átrendeződések következtek be 2019-hez képest.

Azt már közel három hónapja közhírré tette a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogyan hagyták maguk mögött a hazai bankok a koronavírus-járvány által gyakorlatilag egy negyedév kivételével terhelt 2020-as évüket. Már akkor fény derült arra, mennyire ellentétesen változott a hitelintézetek két fő mutatója konszolidált szinten: míg az összesített mérlegfőösszegük több mint 20 százalékkal bővült egy év alatt, addig a kumulált adózott eredményük a 2019-esnek alig a felét érte el.

Jócskán megdőlt a hazai hitelintézetek eredménye. Fotó: depositphotosJócskán megdőlt a hazai hitelintézetek eredménye. Fotó: depositphotos

Egy ilyen helyzet egy gazdálkodó szervezetnél általában akkor szokott előállni, ha hiába növeli jelentősen a bevételeit, azt úgy teszi, hogy az nem párosul javuló eredményességgel, például azért, mert túlzottan magasak lettek az egyéb költségei, kiadásai.

Ez történt a hazai bankokkal is 2020-ban, az ok azonban speciális és a járvány kormányzati kezelésében keresendő. Az, hogy a Covid miatt tavaly tavasszal lepadlózott gazdaságot az állam és az MNB is kedvezményes hitelekkel, forrásokkal próbálta felpörgetni, a bankok mérlegfőösszegét megdobta, mivel ezek az összegek zömében rajtuk keresztül jutottak el a címzettekhez. Ezzel szemben az a másik, a lakosság és a vállalatok helyzetét szintén megkönnyítő intézkedés, amellyel a hiteleiket törleszteni nem képes adósok moratóriumot kaptak – először 2020 végéig, majd idén június 30-áig, amit nemrég hosszabbított meg a kormány további két hónappal, augusztus 31-éig, s tárgyal a jegybankkal és a bankokkal arról, hogy ez akár 2022. június 30-áig, azaz a jövő tavasszal esedékes választásokig kitolódjon –, a bankokat kedvezőtlenül érintette. 

Több mint 400 milliárd forinttól eshettek el a Magyar Bankszövetség minapi becslése szerint azáltal, hogy az átmeneti törlesztési stopot kapott hitelekre felszámított kamattól elestek, méghozzá végleg, hiszen a meg nem fizetett törlesztőrészleteit nem lehet kamatostól követelni a moratórium lejárta után. 

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.