Persze nem azért, mert Joffrey király, és Ramsay Bolton együtt mozgatják a szálakat, hanem azért, mert a sok egy irányba nyitott pozíció zárása nagy mozgásokat indukálhat akár már kis kiinduló erővel. Adott esetben például elég egy-két jó hír, és a shortosok ezerrel menekülnek, ami még feljebb hajtja az árakat, ami újabb short-zárásokat okoz. Sokszor látunk ilyet a különböző piacokon, a lényeg, hogy piaci szereplők kényszerhelyzetbe kerülnek, és emiatt kell cselekedniük. A forint piacán a magyar jegybank a legnagyobb szereplő, amely explicit és implicit módon gyakorlatilag oda kormányozza az árfolyamot ahová akarja. Vajon mi fájna a forint-piac legnagyobb szereplőjének?
Az MNB célja a minél gyorsabb gazdasági növekedés, amit alacsony kamatokkal, gyenge forint általi exportösztönzéssel, laza hitelkondíciókkal (pl. a legutolsó a növekedési kötvényprogram) próbál megvalósítani. Eddig ez az agresszív, prociklikus monetáris politika nem ütközött korlátokba. Az elmúlt hónapokban a világgazdasági lassulást további forintgyengítéssel ellensúlyozta a gazdaságpolitika, ami nem okozott nagy károkat, ugyanis az európai lassulás miatt az importált infláció is visszaesett.
A gyenge forint-alacsony kamat-olcsó hitel szentháromságra a legnagyobb veszélyt az infláció tartós, makacsul magas szintje okozhatja. Mindaddig, amíg Európa gyengélkedik, erre kisebb az esély, ám ha a 2018-19-es lassulás után a világgazdaság, és a kontinens magára találna, akkor hirtelen korlátokba ütköznének: fennmaradna a magas hazai bérnövekedés, amely a belső inflációt tovább fűtené, miközben a külső inflációs komponens is megerősödne. Ebben az esetben ráadásul a nemzetközi kamatcsökkentési ciklus is véget érhet, sőt megfordulhat, amely még inkább kiemelné az MNB extrém laza monetáris politikáját. A jegybanknak tehát most valószínűleg egy gyors európai gazdasági felpattanás fájna legjobban.
Mivel a világgazdaságban nincs túl sok komoly egyensúlytalanság, ezért szerintem a jelenlegi lassulás/gyengélkedés/recesszió nem mélyül el túlságosan, sőt könnyen lehet, hogy a mindenki által várt válság/recesszió éppen most zajlik, vagy ér véget, és 2020-21-ben pont a fenti képlet következhet be: talpraálló/stabilizálódó világgazdaság, erősödő Európa.
Ekkor az MNB két dolgot tehet: vagy hagyja továbbra is extrém lazán a monetáris feltételrendszert, azaz leegyszerűsítve alacsony kamatszintet tart, viszont ebben az esetben további forintgyengülés és infláció-emelkedés lesz, vagy beszigorít, de akkor ezzel behúzhatja a gazdasági fékeket, ami nem lenne nagyon jó, mert az EU pénzek csökkenése miatt, amúgy is lassuló pályán lesz a hazai gazdaság.
Mivel egyik sem jó megoldás, ezért valószínűleg a kettő között próbál majd egyensúlyozni a jegybank (feltéve, hogy igazam van, és a fenti forgatókönyv következik be), azaz tessék-lássék módon pont annyit szigorít jövőre, hogy az infláció ne szálljon el, és forint még éppen ne gyengüljön nagyon...
