Már a pici babák is imádják az édes ízt, amint azt több kutatás kimutatta – persze csak azután, ha már egyszer megkóstolták a tápszereket, még akkor is, ha azokban ma már csökkentett a cukortartalom. Ahogy nő a gyerek, elkezdődik az édességvásárlás, illetve ezzel párhuzamosan az ellene való küzdelem, ami sokszor nem könnyű feladat. A szupermarketekben – de akár a kínai boltokban is – tonnaszámra kaphatók karácsony előtt a Mikulás-figurák, márkás csokoládék, kekszek, bonbonok, szaloncukrok. Édességet egyébként is egész évben mindenütt lehet vásárolni, a dohányboltoktól a színházi és orvosi rendelőintézeti büféig, a pályaudvari standokig és automatákig.
Ajándék is lehet, de mértékkel
A nagyszülők, hacsak nem figyelmeztetjük őket, hajlamosak édességet hozni ajándékba – lásd Mikulás- vagy macifigurák –, vagy hagyományosan házilag sütnek. Ez utóbbi egyébként akár egészségesebb is lehet, hiszen nincs benne számos ipari adalékanyag. A barátnők egymásnak, ha szellemesebb ötlet nem jut eszükbe, bonbont ajándékoznak, mert az mégsem egy szelet csoki, hanem egy egész doboznyi. A cukortartalom persze ebben is ugyanannyi, nem is azt kell megfizetni, hanem a külcsínt.
Hogy látja a dietetikus?
De még csak most jön az édességek főszezonja! Ahogyan Antal Emese dietetikus fogalmaz a saját honlapján: „Decemberben valahogy sok családnál megborul a korábban kialakított ”édességrend„ (feltéve, hogy volt). A mikuláscsomagokból bőven jut csoki még legalább egy héten át minden napra, a karácsonyra vásárolt szaloncukrot ugye meg ”kell„ kóstolni előre is (lehetőleg minden nap), az ünnepre készülve próbasütéseket kell csinálni a tervezett sütikből, azokat pedig nyilván az egész család megkóstolja. A gyermek is. Aztán csodálkozunk, hogy már minden nap követeli az édességet?”
A gyerekek túlevéséért elsősorban a gyorséttermeket és a cukros üdítőket szokás hibáztatni, pedig az étkezési szokások kialakítása leginkább a szülők felelőssége. „Nem lehet kizárólag az élelmiszeriparra mutogatni: a gyerekek szervezetébe kerülő cukor jelentős része a szülők által megcukrozott teából, süteményekből származik. Na és ehhez jön hozzá adventkor a sok csoki és egyéb finomság. Pedig nem kell minden nap édességet ennie, nincs rá szüksége. Decemberben sincs” – hangsúlyozza a szakember.
Ellen lehet-e állni az ünnepi cukorrohamnak?
Ez még az egészségeseknek is embert próbáló feladat. Időközben megjelent egy fogyasztói réteg, amelynek tagjai vegán, cukor- és laktózmentes édességeket akarnak fogyasztani az ünnepek alatt is, nem beszélve az allergiát okozó alapanyagokról, amivel sokaknak vigyázni kell. Erre az igényre ma már egész iparág valamint rendezvények sora épül.
A cukrászoknak nyilván az a fő érdeke, hogy ilyenkor újabb és újabb desszertekkel kápráztassanak el bennünket. Az utóbbi másfél évtizedben óriási sikert arattak a tematikus cukrászvetélkedések, az Év Tortájától és Fagylaltjától a közelmúltban lezajlott bejgliversenyekig. Ha nem tudta volna valaki, a megmérettetésen létezik ínyenc kategória is.
Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület
Pekándió, fenyőrügy-szörp és whisky
Az összetevők között a pekándió idén különösen népszerű, akárcsak a különböző fűszerekkel ízesített mogyorós töltelékek, de felhasználtak a cukrászok almát, körtét, málnát, epret, meggyet, sárgabarackot, fügét, narancsot és mandarint is. Szerepelt az alapanyagok között a rózsavíz, az Earl Grey tea, a fenyőrügy szörp, illetve a whisky és a gin.
Ez utóbbi fantáziadús kompozíciók szakmai bravúrok, bár önmagukban nem fogják növelni a fogyasztás mértékét, inkább emelni a szakma renoméját. Mert közben változtak a fogyasztói szokások is. Ma már sokan csak jelképesen vesznek egy – vagy fél – rúd bejglit, és szeletelve kínálják a tálra rakott más sütikkel együtt. A tinédzser gyerek nem biztos, hogy erre vágyik, hanem mondjuk macaronra, édesburgonya-tortára, mákos guba trüflire, flódnira vagy panettonéra. Esetleg maga áll neki és külföldi recepteket böngész. Sokan elutaznak és nem vesznek semmilyen süteményt, a szállodában úgyis megkóstolják majd. Vagy éppen a nagymama hagyományosan otthon sütött rúdjaira hagyatkoznak.
Fatörzsben is vetélkedtek a cukrászok
De a több tepsinyi otthoni bejgliözön lassan a múlté. Egyrészt mert drágák az alapanyagok: nemcsak a dió, hanem egyre inkább a tojás is, másrészt mert módosultak az utóbbi években az édességvásárlási szokások. A cukrászdákban pedig megjelentek az újdonságok. Az idén először hirdette meg a Magyar Cukrász Ipartestület a karácsonyi fatörzsversenyt. Ez a francia eredetű sütemény nagyszerű lehetőséget nyújt a kreativitásra és különleges alapanyagok felhasználására. Itt szárnyalt csak igazán a képzelet: a magyar gyümölcsök mellett yuzu és kumkvat is előfordult a tortákban. Használtak a versenyzők kávét, likőröket, gyömbért, tonkababot és timur borsot is.
Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület
A legutóbbi ipartestületi szakmai napon bemutatkoztak a realisztikus desszertek is, amelyek gyümölcsöt vagy zöldséget utánoznak, tökéletesen. Amint Kruchio László, a monori Fürge Páva élménybisztró és kávézó tulajdonosa elmondta, a vendégek szinte mindegyike megkóstolta már ezeket az újdonságokat. Ugyanakkor sokan karácsonyra is kész tortát vásárolnak, ebből is óriási a választék a világszínvonalú üzletben. Mint mondta, a karácsony előtti napokban nemcsak a sütemények fogynak, hanem az akár fő ételnek számító szendvicsek, különleges bio levek, pékáruk és saját borok is. Legalább ilyen fontos vonzereje az üzletnek a magas szintű és egyedi ötletekben gazdag karácsonyi dekoráció, ma már jpbb helyeken ez is elvárás.
A vidéki cukrászdák, kávézók, éttermek az utóbbi húsz évben nagyon feljöttek, magas színvonalat produkálnak. Ilyen a lajosmizsei Kiss Cuki is, melynek kínálata a legpatinásabb budapesti üzleteket idézi.
Tömegcikk vagy elegáns bonbon
A szaloncukor, amely szintén hungarikum, régen fillérekbe került és a fára kötöztük, ma új szerepben mutatkozik. Másfél évszázada a szaloncukkedli az arisztokrata családok körében dívott, – hiszen az ő kastélyaikban, hatalmas lakásaikban léteztek szalonok –, aztán megérkezett a polgárok asztalaira is. Még az ínséges háborús időkben, az óvóhelyen is előteremtettek az asszonyok valamilyen, a szaloncukorra hasonlító karácsonyi díszt – mondjuk száraz kenyérkockákat csomagolva házilag, kézzel rojtozott selyempapírba. (Ahogy létezett hadifogoly-bejgli is.)
Mára tömegcikk, illetve elegáns ínyenc bonbon lett belőle. Már rég túl vagyunk azon, hogy a zselés és a kókuszos különlegességnek számítson. Nem is akasztják sok helyütt a fára – hiszen óriási a karácsonyfa-díszek választéka – hanem inkább egy elegáns porcelán tálkában kínálják.
Emelkedett a minőség és az árak
Az utóbbi években emelkedett a magyar szaloncukor minősége, ami nemcsak annak tudható be, hogy a nagyüzemi termékeken kívül a cukrászok is kirukkolnak saját fantáziadús recepttel, hanem hogy a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi a minőséget. De – ha csak nem rajongója ennek az édességnek a család – nem érdemes sokat vásárolni belőle, inkább kötelező ünnepi hangulati elem lett ez sok helyütt, akár irodákban is.
Ha szerencsénk van, megkóstolhatjuk az Év Szaloncukorját: ez idén a Szent Korona Cukrászda díjnyertes karamellás szaloncukra lett. A győztes idén – ismét rekord számú nevezéssel – 24 gyártó 165 terméke közül került kiválasztásra. A verseny 8 kategóriájában összesen közel 200 ember 12 000 szaloncukrot kóstolt meg. Második helyen a Keszthelyi Sütibolt roppanó ostyás sós karamellás szaloncukra lett, ami 2021-ben is győztes volt. A harmadik a Gyulai Kézműves Cukrászda DJC Stílusgyakorlat szaloncukra lett, amit a Magyarország Tortája 2025-ös győztes tortája alapján készítettek a tortaverseny győztesei.
Inkább tehát keveset, de jobb minőségűt – bár milliónyi embernek Magyarországon a szupermarketes kilóra mért is luxus.
De erről nem a gyártók és a cukrászok tehetnek.
Címlapkép forrása: Facebook / Kiss Cuki
