Március 18-án jelentette be a kormányfő, hogy az aznap éjfélig felvett lakossági és vállalati hitelek tőke-, kamat- és díjtartozására az év végéig, azaz 2020. december 31-éig törlesztési moratóriumot vezetnek be. Az erről szóló kormányrendelet meg is jelent, ám viszonylag tiszta képet csak a március 24-étől hatályos részletszabályok adtak.
Azért viszonylag, mert még ezt követően is maradtak homályos kérdések. Például atekintetben, hogy mit kell tenniük a hitelkártya-tulajdonosoknak, s többletkamat terheli-e őket, ha élnek a moratóriummal. Közülük különösen azok várták izgatottan az iránymutatást, akik adósságát bankja minden hónap 10-én állapítja meg, amelyet – a kötelező 5 százalékos azonnali törlesztésen felül – 25-éig lehet rendezni kamatmentesen, ennek elmaradása esetén azonban vészesen kezd ketyegni a büntetőkamat, éves szinten akár 40 százalékot is közelítő teljeshiteldíj-mutató. Ezt a 10-e és 25-e közötti időszakot vágta gyakorlatilag ketté a moratórium március 18-19-ei határnapja.
Akárhogy is lesz, egy biztos, a törlesztési moratórium a március 18-a utáni hitelkártya-költésekre nem vonatkozik.
Lapunk immár több mint egy hete próbál válaszokat kapni arra. Folyamatosan kerestük a bankokat, az érdekképviseleti szervezetüket, a Magyar Bankszövetséget és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), de rendre azt a választ kaptuk, hogy a keretjellegű hiteltermékekről – ilyen a folyószámlahitel-keret és a hitelkártya – még nem zárult le a Bankszövetség és a jogalkotó egyeztetése a moratóriumról szóló rendelet értelmezéséről.
Nem sok jóval kecsegtetett, hogy a hazai bankok közül egyedüliként a honlapjára tájékoztatást feltett Magyar Cetelem Bank még a részletszabályok március 23-ai megjelenése előtt – mint arról a Privátbankár.hu beszámolt –, hogy „a hitelkártyák esetében a bank továbbra is felszámítja a havi kamatot, így – halasztás esetén – az ügyfélnek később a kamatokkal növelt összeget kell megfizetnie”. Érdekes, hogy ez a kitétel azóta eltűnt a bank honlapjáról.
A kérdés súlyát jelzi, hogy 2019 szeptember végén 1,28 millió hitelkártya volt forgalomban Magyarországon, több mint 2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában – derült ki az MNB február elején publikált adataiból (az év végi mennyiségekről május elején várható tájékoztatás). 2014 szeptemberében még több mint 1,4 millió ilyen plasztik volt, a számuk azóta folyamatosan csökkent. A múlt év harmadik negyedévében több mint 202 milliárd forintos belföldi vásárlási forgalmat mutatott ki az MNB, ami 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 186,3 milliárdot.
Bár hivatalos választ még mindig nem kaptunk az illetékesektől, legalább a hazai lakossági bankpiac legnagyobb szereplője alapos tájékoztatást jelentetett meg internetes oldalán, amiből azért már kihámozható valami, még ha az említett kamatos problémára itt sincs megoldás.
Az OTP közzététele szerint a beszedési megbízások teljesítését a kormányrendelet hatályba lépését követően a bank leállította. A fizetési határidőket 2020. március 30-áig meghosszabbította.
Aki a hitelkártya-tartozását korábban is beszedési megbízással rendezte és szeretné, hogy a vásárlásai kamatmentesek maradjanak, teljes tartozását átutalással rendezheti. A kamatmentesség abban az esetben lehetséges, ha az elszámolási időszakban hitelkártyáját csak vásárlásra használta és a teljes tartozását visszafizeti. Ahhoz, hogy az OTP a következő ciklustól ugyanúgy beszedje a tartozást, a hitelkártya-tulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy tartozását az eredeti szerződés szerint kívánja teljesíteni. Amennyiben ezt nem teszi, akkor a következő tartozását is átutalással kell rendeznie a kamatmentességhez, a korábbi rendelkezése szerinti beszedés beállítása ezt követően lép újra érvénybe.
Aki pedig az eredeti szerződésének megfelelően kívánja törleszteni legalább a minimumösszegnek megfelelő tartozását, nyilatkoznia kell arról, hogy nem szeretne a moratóriummal élni. Az ő beszedési megbízását a következő ciklustól újra beállítja az OTP a korábbi rendelkezésének megfelelően.
Ha valaki az OTP felé nem nyilatkozik és a tartozását nem rendezi, akkor a 2020. március 18-ig fennálló tartozására fizetési halasztást állít be a bank, amiből arra lehet következtetni, hogy elkezd ketyegni a késedelmi kamat.
Ha valaki nem nyilatkozik és a tartozását részben rendezi, akkor a visszafizetésével csökkentett összeg kerül a moratórium alá.
Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha valaki hitelkártya-tartozását átutalással vagy csekken rendezte. Ha nyilatkozik arról, hogy nem kíván élni a moratóriummal, tartozását az eredeti szerződése szerint rendezheti részben, vagy teljes egészében a megszokott módon. Ha nem nyilatkozik és tartozását mindig teljes egészében átutalja/befizeti, a 2020. március 18-án fennálló tartozása nem kerül moratórium alá, az eredeti szerződése szerint történik az elszámolás a továbbiakban is. Ha nem vagy részben fizeti meg a tartozását, a 2020. március 18-án fennálló tartozása a visszafizetésével csökkentett mértékben moratórium alá kerül.
Ismételjük, az OTP tájékoztatásából már lehet következtetni arra, milyen eredménnyel zárulhat (vagy már le is zárult, csak a konklúzió még nem került nyilvánosságra?) a bankszövetség-jogalkotói egyeztetés (főként, hogy a Bankszövetség elnökét a legnagyobb hazai bank adja). Ám arra továbbra sincs válasz, hogy miként fogják elszámolni a halasztott kamatot a március 18-a óta fel nem töltött, korábban lehívott hitelkeretek esetében. Az Erste egyik, erről érdeklődő ügyfelének a telefonos ügyintéző azt válaszolta, hogy valószínűleg a március 19-e után felvett személyi kölcsönökre megállapított (a mindenkori – jelenleg 0,9 százalékos – jegybanki alapkamatot plusz 5 százalékos) kamatplafon fog vonatkozni a késedelmes hitelkártya-törlesztésre. Ami egybecseng a Cetelem honlapján egyszer már megjelent, ám később onnan eltüntetett tájékoztatásával.
