5p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Sem a 2020 végéig tartó törlesztési moratórium alatt, sem azt követően, azaz jelen állás szerint 2021. január 1-jétől nem növelhetik meg a tőketartozást a bankok a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével – ez a legfontosabb előírása a tegnap meghozott, mától hatályos kormányrendeletnek. Emellett további lényeges részletekre derült fény, ezeket gyűjtöttük össze.

Az, hogy sem a 2020 végéig tartó törlesztési moratórium alatt, sem azt követően nem teljesített kamattal a bankok nem növelhetik meg a tőketartozást, azt jelenti, hogy e felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt, a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. Ugyanez vonatkozik a díjakra is.

A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. Ez logikus, hiszen csak így biztosítható, hogy nem változik a havi törlesztőrészlet. S van esélye annak, hogy nemcsak a moratórium közel 9 és fél hónapos időtartamával, hanem annál hosszabb periódussal (hogy mennyivel, azt a bankok most dolgozzák ki, ezt követően ígértek tájékoztatást lapunk megkeresésére).

A tegnap késő este megjelent rendeletben a kormány egyértelműsíti, hogy a fizetési moratórium hatálya nem érinti azokat az adósokat, akik az eredeti szerződési feltételeknek megfelelően törlesztik a hiteleiket. Az ő esetükben a befizetéseket a bankoknak a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

Fontos, hogy a törlesztési moratóriumra vonatkozó rendelkezések a munkáltatói kölcsönökre is vonatkoznak, s azokat a garanciaszerződésre, illetve a garanciavállaló nyilatkozatra is alkalmazni kell. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szerződések teljesítési határidejének kitolódása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is meghosszabbítja, függetlenül attól, hogy azt szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták.

A babaváró támogatásról szóló, tavaly meghozott kormányrendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedik.

Az is nagyon fontos kitétel, hogy ha a moratórium 2020. december 31-ei határidejét a kormány nem hosszabbítja meg (ennek lehetősége – mint arra lapunk felhívta a figyelmet – a múlt héten megjelent kormányrendelet alapján fennáll), akkor a hitelt nyújtó bank szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíjmutató – azaz a hitel összes költségét mutató thm – válik irányadóvá. Magyarul, ha a kormány mondjuk további fél évvel, azaz 2021. június 30-áig meghosszabbítja a törlesztési moratóriumot – mert a koronavírus miatti vészhelyzet elhúzódik, ahogy arra már a kormány és tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is utalt –, akkor 2021. július 1-je után a törlesztésnek a 2020. március 18-án érvényes kondíciókkal kell folytatódnia.

A kormányrendelet pontosította azt a múlt héten meghozott előírást, miszerint a 2020. március 19-ét követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a thm maximum 5 százalékponttal haladhatja meg a mindenkori (jelenleg 0,9 százalékos) jegybanki alapkamatot. Eszerint irányadónak az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell tekinteni az adott naptári félév teljes időtartamára. Vagyis, a június 30-áig felvett hiteleknél a január 1-jén érvényes 0,9 százalék a viszonyítási alap az idei első félévre, függetlenül attól, hogy az irányadó rátát esetleg az MNB megváltoztatja-e a következő, valamivel több mint három hónapban (tegnapi ülésén mindenesetre a Monetáris Tanács nem módosított).

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a fizetési moratóriumnak megfelelően módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés megváltozott tartalmával is érvényes.

Fontos információ, hogy a fizetési moratórium a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is vonatkozik. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2020. december 31-éig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.

A mától hatályos kormányrendelet továbbá azt is kimondja, hogy nemcsak az adós, hanem az ő hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyekre is kiterjed a moratórium. Továbbá a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított fizetési kötelezettségek teljesítésére is a 2020. március 19-e után esedékessé váló törlesztőrészletekre vonatkozóan.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!