Orbán Viktor miniszterelnök a 2026-os Gazdasági Évnyitón először a vendéglátó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kormány egyre szorosabb kapcsolatáról beszélt. „Úgy látom, hogy egy aspiráció a kamara részéről, hogy olyan feladatokat vegyen át az államigazgatástól, amelyekről azt hiszi, hogy jobban meg tudja oldani, mint a bürokrácia” – fogalmazott. Ezt az egyensúlyozást, a feladatkörök elosztását egy folyamatos munkaként, „bokszmeccsként” írta le.
„Ne adják fel ezt az ambíciót, jelöljék meg azokat a feladatokat, amelyekről hiszik, hogy jobban tudják elvégezni, és tartsanak minket nyomás alatt” – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor készen áll arra, hogy feladatokat adjon át a kamarának.
A korábbi, 2025 előtti kamarai vezetéshez képest látható változásokról Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke beszélt korábban a Klasszis Podcastban. A műsort itt hallgathatják vissza:
Orbán Viktor a beszédét úgy folytatta, hogy az előtte felszólalók (Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke) szerinte az előadásaikban egy békegazdaság kereteit festették le. „De ki mondta, hogy békegazdaság lesz? Európa a háború szélén egyensúlyoz. Nyugat-Európában a hadigazdaság valószínűsége kétszerese a békegazdaságénak” – fogalmazott Orbán Viktor. Majd megismételte, hogy az Európai Unióban folyamatosan haditanácsüléseken vesz részt és nincs igazi perspektívája a gazdasági fejlődésnek.
„Az elmúlt négy évben Európa egy háború által blokkolt gazdasági környezetben dolgozott” – tette hozzá a kormányfő. Ezt számokkal is alátámasztotta: 2023-ban 0,6 százalékkal bővült az uniós gazdaság, azóta pedig 1 százalék körüli növekedésre képes. Németország ez idő alatt 1 százalékos recesszióba is került és óriási bravúr, hogy ezt mára sikerült stagnálássá változtatnia.
Az Egyesült Államok gazdasága eközben 2-3, Kínáé 4-5 százalékkal bővül. „A gúnyos megjegyzések ellenére az amerikai elnök napról napra hajtja végre azt a gazdasági tervet, amellyel az amerikai gazdaság az európai fölé magasodik.”
Orbán elmondta, hogy az Európai Unióban 1 millió ipari munkahely szűnt meg az elmúlt években. Egész ágazatok vannak a felszámolás állapotában. „Alumíniumipar nincs, a vegyipar pedig olyan állapotban van, hogy kérdéses, meg tud-e maradni.” Az európai ipari teljesítménye 4 százalékkal esett vissza a háború kirobbanása óta.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Orbán Viktor ezt követően az Európai Unió döntését kritizálta az orosz energiahordozókról való leválás kapcsán. Európának most 3-4-szer magasabb energiaárat kell fizetnie, mint az amerikaiaknak vagy a kínaiaknak.
A kormányfő szerint Európában fel sem merülnek azok az intézkedések (adókedvezmények, a fix 3 százalékos hitelek), amelyek Magyarországon történtek az elmúlt években. Inkább a befagyasztott jövedelmek és nyugdíjak, a megszorító csomagok a jellemzőek. Kiemelte negatív példaként Csehországot, Ausztriát, Belgiumot, Finnországot, Lengyelországot, a balti államokat és Romániát.
„Mi az ellenkezőjét csináljuk. Ne vegyék természetesnek, ami Magyarországon történik. Ki fogunk maradni a háborúból és annak finanszírozásából is. Egyetlen forintot sem fogunk elküldeni Ukrajnába. Ebben a munkában a szlovákok és a csehek jó segéderőnek számítanak, de fő erőként aligha számíthatunk rájuk.”
Az Európai Unió Ukrajnának eddig már 200 milliárd eurót küldött el, most pedig egy újabb 90 milliárd eurós összegről van szó. Emellett az asztalon hever további egy 800 és 700 milliárd dolláros tétel is.
Egy gyenge lábakon álló országban egy bátor kormány sem tudná végrehajtani azt a bravúrt, hogy nemet tudjon mondani a nagy európai uniós államoknak a háborúval kapcsolatban. „Ez csak azért sikerülhet, mert a magyar gazdaság erős fundamentumokon áll” – tette hozzá Orbán Viktor.
Majd kiemelte, hogy a vállalatok segítettek fenntartani a teljes foglalkoztatottságot, partnerek voltak a munkahelyvédelmi programok végrehajtásában és megemlítette a minimálbér- és garantáltbérminimum-emeléseket is. Az adórendszer megvédését is fontosnak tartotta, Orbán az egykulcsos adót a magyar gazdaság szíve középének nevezte.
Azt is kiemelte, hogy a cégek „jól tűrték, hogy fát vágjak a hátukon”. Orbán ezzel a különadók rendszerére utalt, amit a vállalatvezetők érthetően méltánytalannak tartanak, de a kormány a méltányos teherviselés részeként tekint rájuk.
2010 óta a különadók révén 15 ezer milliárd forintot vont el a kormány a cégek profitjából. 2026-ban pedig el fognak vonni további nagyjából 2 ezer milliárd forintot. „Értem a cégek érvelését ez ellen, de a különadók nélkül nem tudjuk fenntartani a közbizalmat, a társadalmi nyugalmat és a gazdasági fejlődést.” A kormány majd szeretné a különadókat csökkenteni, de ez nagyon nehezen lehetséges a mostani európai gazdasági környezetben.
Orbán Viktor Varga Mihály jegybankelnök előadására, a historikusan magas aranytartalékokra is reflektált. „A protestáns etika érkezett meg a jegybankhoz az unortodox gazdaságpolitika helyett” – fogalmazott.
Olajstop a Barátság kőolajvezetéken
„Győzni fogunk és erőből fogunk győzni. Le fogjuk őket verni, semmilyen paktum nem lesz” – ezt mondta Orbán Viktor a Barátság kőolajvezetéken leálló olajszállításokkal kapcsolatban.
Orbán hozzátette, hogy politikai és pénzügyi eszközökkel rá fogják venni Ukrajnát arra, hogy feltétel nélkül és lehetőleg minél hamarabb nyissák meg ismét a vezetéket. „Ki fogjuk ezt kényszeríteni, még mielőtt kifogynánk a tartalékainkból.”
Előadása végén Orbán Viktor három fő feladatot jelölt meg a következő évekre vonatkozóan. A háborúból való kimaradást, az energiaellátás kérdését és Ukrajna európai uniós csatlakozásának megakadályozását. Ez utóbbinak a céldátumát a kormányfő szerint Brüsszelben 2027 végére tették.
A következő hosszútávú, 2028 és 2034 közötti európai uniós költségvetési keretjavaslat szerint 360 milliárd euró menne Ukrajnába. Orbán szerint ennek a legnagyobb vesztesei az agrárium és – a kohéziós alap forrásainak megcsapolása miatt – a hátrányosabb helyzetű régiók lennének (mindkét soron 20-20 százalékos támogatáscsökkentésről beszélt a kormányfő). Majd megjegyezte, hogy a költségvetés elfogadásához egyhangúság szükséges, a kormány pedig harcolni fog a javaslat megváltoztatása érdekében.
„Ne engedjük, hogy belesodorjanak minket a háborúba és hogy annak árát adóemelésekkel fizettessék meg. Ne engedjük be Ukrajnát az Európai Unióba, akadályozzunk meg minden olyan pénzügyi transzfert, ami a gyerekeink, unokáink jövőjét is befolyásolja. Emellett tartsuk fenn az olcsó orosz energiát” – sorolta Orbán. A miniszterelnök szerint, ha ezek mind teljesülnek, akkor jöhetnek az olyan, békegazdaságra jellemző előadások, mint amilyeneket a Gazdasági Évnyitó során hallhatott a közönség.
Laptársunk, a Privátbankár.hu tudósításában a 2026-os Gazdasági Évnyitó többi előadásáról is olvashatnak. A teljes cikkből kiderül, hogy Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint miért jutott a magyar gazdasági a közepes jövedelmi csapdába és miként lehet onnan kitörni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt ígérte, hogy 2030-ra Magyarország nettó villamosenergia-exportőr lehet. De a tárcavezető az orosz energiahordozók hazai gazdaságban betöltendő jövőbeli szerepéről is beszélt. Varga Mihály jegybankelnök pedig kitért a közel-keleti háború nyomán megemelkedő világpiaci energiaárakra, illetve arra, hogy az iráni események miatt szerdán drasztikusan zuhanó forint miként hat a magyarországi inflációs folyamatokra.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
