Mark Möbius szerint komoly viharfelhők gyülekeznek a befektetők feje felett. Trump elnök újabb vámjai miatt eszkalálódhat a globális kereskedelmi háború, ami a piacon is érezteti majd a hatását. Ennek első körben a feltörekvő piacok láthatják kárát, a tőzsdeguru szerint ezeken a tőzsdéken további 10 százalékos esés várható.
Nem kétséges, hogy előbb vagy utóbb pénzügyi válságot fogunk látni, aki szerint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vámok bevezetése mellett egy másik veszély is a küszöbön áll, véget ér ugyanis az olcsó pénzek kora. Sok vállalat rendezkedett be arra, hogy a piacon óriási likviditás volt, és szinte ingyen adták a hiteleket. Számukra komoly kihívást jelent majd a következő időszak, amikor egy részük biztosan elvérzik majd.
Ki az a Mark Möbius?
Mark Möbiust korábban beválasztották a XX. század tíz legnagyobb befektetője közé, olyan hírességek mellé, mint Warren Buffett vagy Soros György. Sokan a feltörekvő piacok királyának tartják. 30 éven keresztül dolgozott Franklin Templeton Investments vagyonkezelő csoportnál, amely a világ egyik legnagyobb alapkezelője, tavaly ment nyugdíjba, ám azóta is gyakran megszólal szakmai kérdésekben.
Möbius filozófiája az volt, hogy akkor jelent meg sok piacon, amikor mások menekültek onnan. Ez ugyan komolyabb kockázatot jelentett, de ha bejött, akkor magas hozammal is járt. Ezt az elvet követve vásárolt be alaposan a Tempelton 2011-2012-ben magyar kötvényekből. A cég az alapjaiban hatalmas mennyiségű, több mint ezermilliárd forintnyi magyar állampapírt tartott, Magyarország forint- és deviza-államadósságának több mint 10 százaléka az amerikai Templeton-alapok kezében volt. Később tovább növelte az alap az állományát, és a csúcson az államadósság több mint 12 százalékát tartotta kézben. Ekkoriban a sajtó többféle nevet is ráaggatott, pozitív kontextusban Magyarország megmentőjeként, míg kevésbé hízelgően az Ország hitelezőjeként írtak Möbiusról
A monetáris politika az elmúlt évek ultra laza helyzete után világszerte normalizálódhat, és a Fed után az EKB is megkezdi a likviditás szűkítését (vagyis leállítja kötvényvásárlási programját). Emiatt a befektetők tovább szűkíthetik a feltörekvő piaci kitettségüket. Ha mindehhez hozzátesszük a kereskedelmi háborús lépéseket, és azt, hogy az USA és Kína között továbbra is feszült maradhat a helyzet, akkor elég borús összkép bontakozhat ki.
Annak ellenére, hogy rövid távon a feltörekvő országok eszközei leértékelődnek, legyen szó a devizákról, részvényekről, az állampapírokról, összességében nem lesz tragikus hatással. Möbius szerint Brazília vagy Törökország számára a gyengülő devizaárfolyamok nem jelenek megoldhatatlanul nagy gondot, sőt a gyenge real és líra miatt az exportjuk még fel is pöröghet. Más országok, így India, Dél-Korea vagy Vietnam számára pedig a protekcionizmus jelenthet előnyt.
