A többség a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt döntött más ország egyeteme mellett. A legnépszerűbb célország: Ausztria – derül ki az Engame Akadémia adataiból.
A szeptemberben indult tanévben rekordot döntött a külföldön tanuló magyar diákok száma. A középiskolás diákok mentorálásával és felvételire való felkészítésével foglalkozó Engame Akadémia adatai szerint 18 391 fiatal jár más ország egyetemeire. Ez a szám 2017-ben még 14 ezer fő körül volt, ami 30 százalékos emelkedést jelent hét év alatt – számol be róla a Népszava.
A növekedés azért is meglepő, mert ezzel párhuzamosan a magyar felsőoktatási intézményekben is emelkedett a felvettek száma, idén a több mint 129 ezer jelentkezőből 95,9 ezret vettek fel. Összességében a külföldön tanulók aránya a teljes magyar felsőoktatási hallgatói populációban 7 százalék körül alakul, vagyis minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul.
Az akadémia idén tavasszal arról is végzett egy kutatást 504 külföldi felsőoktatási intézményben tanuló vagy már végzett diák körében, hogy mi motiválta őket a döntésük meghozatalakor. Ebből az derült ki, hogy 48,8 százalékuk a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt döntött más ország egyeteme mellett. 36 százalékuk a külföldi diplomával elérhető munkalehetőségeket, 33 százalékuk a magyar felsőoktatás színvonalát, 29 százalék a magyar képzések szemléletét, módszereit jelölte meg okként. Emellett harmaduk a kalandvágyat és közel ugyanennyien a magyar megélhetési körülményeket is megnevezték döntésük egyik katalizátoraként.
Fotó: Depositphotos
Hollandia előretört, a Brexit betett a briteknek
Mint azt Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője elmondta, a magyar diákok célországai között jelentős átrendeződés figyelhető meg az elmúlt években.
A legnépszerűbb ország a magyar diákok körében a földrajzi közelségnek, stabil, kiszámítható közegnek és az ingyenességnek köszönhetően Ausztria, ahol 4218 magyar diák tanul. Nagyon előretört Hollandia, ahol jelenleg 3340 magyar tanul. A dobogón megtaláljuk még Németországot is, 3139 diákkal.
2020 óta az Egyesült Királyság felsőoktatását választó magyar diákok száma meredeken csökken, így már csak a negyedik legnépszerűbb ország, körülbelül 1500 tanulóval. A Brexit óta a megemelkedett tandíjak, a vízum- és bevándorlási szabályok szigorodása és a diákhitel lehetőségek megszűnése szinte lenullázta a Kelet-Európából érkező diákok számát.
Az ötödik helyen pedig Dánia található, 838 magyar diákkal, itt a mérleg egyik serpenyőjében a sok angol képzés van és ingyenes oktatás van, viszont magasak lehetnek a megélhetési költségek.
Viszont Nádas Rita azt is hangsúlyozta: új célpontok is megjelentek a magyar diákok érdeklődésének fókuszában az utóbbi időben, és ez az átrendeződés az egész világon megfigyelhető. A Brexit és Donald Trump diák-ellenes politikája miatt a hazai tanulók körében egyre népszerűbb Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország és Svájc is.
Emellett feljövőben vannak a nem Egyesült Államokon belüli amerikai egyetemek. Ilyen a Magyarországról elüldözött bécsi CEU, a Bard College Berlinben, a NYU Abu Dhabi, a The American University of Paris és a budapesti McDaniel College is, amelyek az említett akadályok nélkül nyújtanak amerikai diplomát.
Egyre több a nálunk tanuló külföldi egyetemista
A 2024/2025-ös tanév őszi félévében már 45 755 külföldi hallgató tanult magyarországi egyetemeken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. Ez 2618 fővel több, mint egy évvel korábban, és a hazai felsőoktatásban tanulók 13,9 százalékát teszi ki. A legtöbben (3383 fő) Németországból érkeztek, de sokan éjöttek Kínából (2769 fő) és Iránból (2142 fő) is.
A szomszédos országok közül Romániából (3083 fő), Szerbiából (1827 fő) és Szlovákiából (1817 fő) származik a legtöbb, magyar egyetemi képzéseken tanuló hallgató.
A külföldi hallgatók száma jelentősen emelkedett az elmúlt tíz évben: 2014-ben még 24,6 ezren tanultak magyarországi egyetemeken, vagyis tíz év alatt, 2024-re több mint 21 ezer fővel bővült a számuk. Az egyik legnagyobb növekedés a kínai hallgatók számában következett be, de az iráni, indiai és pakisztáni diákok is egyre többen vannak.
A magyarországi egyetemek azért is vonzóak a külföldi hallgatók számára, mert itt lényegesen olcsóbban lehet tanulni, a tandíjak és a megélhetési költségek is sokszor alacsonyabbak, mint más nyugat-európai vagy észak-amerikai államokban. A külföldi hallgatók számának növelését az állam is támogatja a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal, amellyel a külföldi hallgatók tanulmányait és lakhatását is segítik.
