A magánvagyonok kiugró tavalyi emelkedése több forrásból táplálkozik. A magyar gazdaság uniós viszonylatban kiemelkedő, 5 százalékos tavalyi növekedésének hatására a tehetősebbek a cégeikből a korábbinál több osztalékhoz jutottak, emellett nagyobb prémiumokat is vettek fel, miközben vállalati érdekeltségeik és ingatlanjaik eladásából is szépen csurrant-cseppent. De a tranzakciók mellett a meglévő privátbanki ügyfélállományok is szépen felértékelődtek, köszönhetően a 2019-es kiugró befektetési teljesítményeknek, annak, hogy a tőzsdék sorra döntögették a történelmi rekordjaikat.
Mindezeken túl a K&H-nál azt is szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy európai szakmai tulajdonosi hátterük – anyabankjuk a belga KBC – erősíti a vagyonos családok bizalmát. Miközben az is hozzájárult a növekedéshez, hogy folyamatosan bővítették a privátbanki ügyfeleik által elérhető forintos és devizás megoldásokat. Nemcsak a tavaly június elején debütált új üdvöskével, az ötéves lejáratán évi közel 5 százalékos átlaghozamot biztosító Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal, hanem új befektetési alapokkal és egyedi strukturált kötvényekkel.
A MÁP Plusz hatása
A MÁP Pluszra külön is érdemes kitérni – már csak annak kapcsán is, hogy az újkori magyar gazdaságtörténetben páratlan, hogy egy instrumentumból alig hét hónap alatt több mint 3 ezer milliárd forintos állomány épüljön fel.
„Nem kétséges, a MÁP Plusz jött, látott és tarolt. A tavalyi év végéig nagyságrendileg 1200-1300 milliárd forint betétet, folyószámlapénzt, új jövedelmet és befektetési jegyet szippantott be, valamint 1500 milliárd forintnyi állampapír-befektetést forgatott magába, zömében privátbanki forrásból, ám a várakozások alatti mennyiségben tudott csak a lakossági készpénzállományhoz férni. Ennek elérése 2020 zenéje lesz” – összegezte Karagich István, a privátbanki monitoringgal foglalkozó Blochamps Capital ügyvezetője.
Az új szuperállampapír megjelenése a megtakarítási formák között nagy kihívást jelentett a piaci szereplőknek – jegyezték meg az OTP Banknál. Az állampapírok által kínált extra kedvező hozam ugyanis befolyásolta a régiós viszonylatban is kockázatkerülőnek számító magyar ügyfelek rizikóvállalási attitűdjét. A MÁP Plusz ráadásul a lakossági állampapírokon belül is olyan konstrukció, ami képes magába olvasztani több, többféle futamidőben gondolkozó ügyféligényt, értelemszerűen már csak emiatt is koncentrálja a pénzeket. Ezért most sokkal nehezebb, de nem lehetetlen a portfoliószemlélet és a kockázatvállalás értékteremtését bebizonyítani az ügyfeleknek. Az állampapírok térnyerése kapcsán az OTP privátbankárai a részvényportfoliókban nem tapasztaltak visszaesést, az átrendeződés a befektetési alapok kárára történt – ami a hasonló kockázati szintek miatt logikusnak is tekinthető.
Karagich István úgy véli, a majdnem 5 százalékos hozam kétségtelenül imponáló, de a vagyonosabbak komplex megtakarítási mixében az ennél is nagyobb hozampotenciállal bíró elemek helyét biztosan nem veszi át a MÁP Plusz. Bár a „párnaciha-hatás” lassan érezhető, a bankoktól első kézből kapott adatokból a Blochamps azt látja, hogy a MÁP Plusz-vásárlások főként az addig más állampapírokban, illetve egyéb befektetésekben (mindenekelőtt befektetési alapokban) fialtatott pénzek átcsoportosításából származnak, 10-15 százalék az addig inaktív számlapénz és alig 15 százalék körüli csak az új külső forrás.
A Blochamps ügyvezetője szerint a jövőben is inkább azok az ügyfelek fognak még vásárolni, akiknek éppen lejár valamelyik állampapírjuk, vagyis már eddig is állampapír-befektetők voltak. Időarányosan rendre 50 százalék körüli értékesítési nagyságrend a korábbi állampapírok eladásából és kifutásából származik, így a jegybank által ősszel kimutatott 45-50 százalékos állampapír-forrás aránya biztosan 50 százalék fölé fog lassan kúszni. Igaz, a privátbanki szektorban a cég friss felmérése szerint a MÁP Plusz privátbanki állománynövelő hatása együttesen több mint 450 milliárdos volt, ebből az aspektusból tehát volt pozitív hozadéka is az elmúlt hónapoknak a privátbanki piac számára.
Ám ahány (befektető)ház, annyi szokás. A Generali Alapkezelőnél például az új típusú állampapírok nem voltak nagy hatással a portfolióik összetételében végrehajtott változásokra. Ügyfeleiket inkább a kockázatosabb irányba terelték, a részvények súlyát növelték, ami megfelelt az aktuális tőkepiaci környezetnek. De a MÁP Plusz megjelenése az SPB Befektetési Zrt.-nél sem módosította jelentősen a portfolióstruktúrát, tekintettel arra, hogy a cég inkább globális nemzetközi portfoliókat épít ügyfelei számára már tizenkilenc éve. Az Ersténél is hagyományosan magasabb a nemzetközi részvényportfóliók aránya, ezért fektetnek nagy hangsúlyt a portfóliók nemzetközi diverzifikálására is.
E stratégiák helyessége aztán 2019-ben igazolódott is, hiszen – mint már említettük – a tőzsdék sorra döntögették a történelmi rekordjaikat. Többen is kihangsúlyozták egyébként, hogy privátbanki ügyfélkörük érezhetően nyitottabb lett a magasabb kockázatú eszközök iránt.
A kezelt privátbanki vagyonok alapján felállított rangsorban 2018-hoz képest két helyen történt változás. A Concorde Értékpapír Zrt. csaknem 60 milliárdos növekedésnek – ami közel 40 százalékos bővülésnek felel meg – köszönhetően mindjárt két pozíciót is ugrott, s nemcsak a Hold Alapkezelőt előzte meg, hanem némi meglepetésre a K&H-t is. Hasonlóan huszáros hajrát vágott le az SPB, amely az egy éve még előtte álló Takarékbankot utasította maga mögé.
A kezelt vagyonok azonban nemcsak a felértékelődések és annak hatására nőttek, hogy a meglévő ügyfelek újabb összegeket toltak be, hanem egyúttal új klienseket is sikerült megszerezniük. Legalábbis erre utal, hogy a 14 hazai privátbanki szolgáltató 2019 végén mintegy ezerötszázzal több számlát vezetett, mint egy évvel korábban, azok száma megközelítette a 45 ezret (ami nem azonos az ügyfélszámmal, lévén, hogy egy kliens több számlát is tarthat).
Más kérdés, hogy ehhez az emelkedéshez nem mindenki járult hozzá, sőt akadtak, akiknél az ügyfélszámlák csökkentek. De először nézzük a bővülőket. A legjobban, több mint 25 százalékkal a Takarékbank gyarapodott, annak köszönhetően, hogy budapesti ügyfélköre mellett egyre inkább a vidéki klienseire fókuszált, ami tükröződött a számukra kezelt vagyon több mint 30 százalékos emelkedésében. Az Equilor Befektetési Zrt.-nél elsősorban a céges számlák nyitása ugrott meg – mint fogalmaztak – az aktív vállalatfinanszírozási tevékenységüknek, továbbá annak köszönhetően, hogy privátbanki ügyfeleik több banktól áthozták a magánvagyonuk mellé a cégest is.
Ügyfélszámláinak csökkenését az SPB annak tudja be, hogy feljebb tették a lécet, magyarán, a prémium banki minősítés elnyeréséhez magasabb feltételeket szabtak. A Hold Alapkezelő viszont a hazai állampapírpiac elszívó hatásával magyarázta, hogy elveszített kisebb vagyonú ügyfeleket.
Optimista 2020-as várakozások
Úgy tűnik, a privátbanki szolgáltatók nem tartanak attól, hogy a világban kétségtelenül meglévő kockázatok – mindenekelőtt az amerikaiak év eleji dróntámadása miatt Iránnal szemben kialakult feszültség, az USA és a Kína közötti kereskedelmi tárgyalások második szakasza, a lassuló világgazdaság és az amerikai elnökválasztás – negatívan befolyásolják majd az üzletmenetet. Legalábbis ez derül ki az azon kérdésre adott válaszaikból, mit várnak 2020-tól?
BB: az egyéni kockázatviselési hajlandóságra és befektetési időtávra épülő diverzifikált portfólió kialakítását célzó stratégiát folytatjuk ebben az évben is, ezen felül figyelmet fordítunk az ügyfélkör speciális igényeinek kielégítésére, a kényelmi és exkluzív szolgáltatásokra.
Concorde: a 2019-es nagyon jelentős beáramlás után a kezelt vagyon további, ám inkább egyszámjegyű százalékos emelkedésére számítunk.
Erste: ha nem is a 2019-es mértékhez hasonlóan, de tovább növekedhet a privátbanki piac Magyarországon, mivel az idén is dinamikus gazdasági növekedésre számítunk, ez az egyik alapvető hajtóereje a privátbanki vagyon növekedésének.
Equilor: pozitívan tekintünk a 2020-as évre, 10-15 százalékos vagyonnövekedéssel kalkulálunk. Sávos kereskedésre számítunk a devizapiacokon, emelkedő részvényárfolyamokkal, stabil kötvényhozamokkal tervezünk. Az idei terveink között szerepel a privátbankárok számának növelése, az ebből eredő állománynövekedés hatása inkább az év második felében lesz érezhető.
Generali Alapkezelő: 2020-ban is jelentős vagyonnövekedésre számítunk, amit a cégcsoportunk értékesítési hálózatára támaszkodva tervezünk megvalósítani. A múlt év sikereit felhasználva további vagyonbeáramlást várunk meglevő ügyfeleink részéről is.
A továbbra is bizonytalan és kockázatokkal telített tőkepiaci környezet ebben az évben is fokozott figyelmet és gyorsan reagáló stratégiát ír elő a számunkra. Az idén is stratégiai pontnak tekintjük a technológiai fejlődést, amely egyben a hosszú távú sikeres működés és fejlődés záloga is.
Hold Alapkezelő: a kezelt vagyon állományának növekedésére számítunk az idén is. A hazai növekvő megtakarítások és az ügyfelek részéről jelentkező igény a vagyonkezelési szolgáltatásokra jelentős teret adhat a bővülésre, ugyanakkor teljesen érthetőnek tartjuk, hogy jelen lesz az új állampapírok felé fordulás is.
K&H: a kezelt vagyon további növekedésére számítunk, a bővülést 2019-ben támogató trendek ugyanis nem törnek meg. Digitális innovációs stratégiánknak megfelelően a szolgáltatásainkat és a termékeinket tovább fejlesztjük, ami még vonzóbbá teheti a kínálatunkat.
MKB: az elmúlt évek tendenciáját folytatva 2020-ra is dinamikus bővüléssel számolunk a magyar private banking piacon. A nemzetközi monetáris politikában tapasztalható irányváltás jótékony hatást gyakorolhat a legtöbb pénzügyi eszközosztályra, ennek következtében a magasabb hozamok folyamatosan növekvő kezelt vagyont eredményezhetnek. Piaci elemzéseink azt mutatják, hogy a kedvező pénz- és tőkepiaci hangulat javíthatja a várakozásokat, ennek eredményeként jelentősebb mennyiségű – eddig bankszektoron kívül tartott megtakarítás – találhat majd utat a privátbanki szolgáltatókhoz. A hazai lakossági állampapír-kínálat eddigi piaci hatásai azt jelzik előre, hogy a forintmegtakarítások egyre növekvő hányada kerül majd át az ingatlanbefektetésekből e konstrukciókba. Jelentős hangsúlyt fektetünk a szakmailag megalapozott, intelligens pénzügyi befektetési tanácsadásra is, mellyel azon ügyfeleinknek kívánunk eleget tenni, akik hozamelvárásai markánsan meghaladják a kockázatmentes kamatokat.
OTP: a kezelt vagyonunk 7-9 százalék körüli növekedését tervezzük 2020-ban. Célunk, hogy megőrizzük a domináns piacvezető pozíciónkat. Az üzletági növekedést 2020-ban is – hasonlóan a tavalyi évhez – döntően a nettó friss pénzbeáramlás fogja meghatározni.
Raiffeisen: az teremt kiváló alapot a kezelt vagyon növelésére, hogy ügyfeleink elégedettek lesznek a szolgáltatásaikkal, s emiatt a barátaiknak, ismerősüknek automatikusan ajánlják azokat.
SPB: jelentős beáramlással, de kisebb hozamnövekedéssel kalkulálunk. Az év egészében mintegy 10 százalékos növekedésre számítunk.
Takarékbank: optimisták vagyunk, a teljes integráción belül több ezer új private banking ügyfelet érhetünk el. Ennek érdekében 2020-ban fokozatosan új helyszíneken szeretnénk a private banking szolgáltatást bevezetni. További pozitív hatást várunk a bankon belül – főképp az agrár- és a vállalati üzletágakkal – elmélyülő együttműködéstől. Ezek mellett ugyanakkor a lassuló ingatlanpiaci boom miatti hozamrealizálásra számítunk, ami további állománynövekedéshez vezethet, miközben a gazdaság folytatódó növekedésétől is pozitív hatást várunk.
UniCredit: 2020-ban a piaci részesedésünk további növelése, kényelmi szolgáltatásaink körének bővítése, valamint új digitális lehetőségek bevezetése szerepel a terveink között.
"2020-ban a privátbankárok feladatát nehezíti a tény, hogy az ügyfelek hozamelvárásai új zsinórmértéket kaptak, miközben magas hozamelvárások mellett a gyakorlatban inkább nevezhetőek kockázatkerülőnek. A privátbankok fontos kihívása lesz tehát, hogy kedvező kockázatarányos hozamokat érjenek el, miközben nagy eséllyel szűkülhet az eddig mankót nyújtó állampapírok forgalmazói köre. 2020 nem lesz könnyű menet a szektornak, ám azt jósoljuk a két számjegyű állomány növekedést hozni fogja" – prognosztizálja Karagich István.
Ma már 25 millió forint alatt egyetlen szolgáltatónál sem lehet valaki privátbanki ügyfél, élvezheti az e minősítéssel járó előnyöket. Egy éve még ez az alsó korlát 10 millió volt, ám az ezt előíró Generali Alapkezelő triplázott, 30 millióra emelt, s mivel ugyanerre a szintre vitte fel a Takarékbank is a 2018 végén még 20 milliós belépési küszöbét, most a nem változtató Budapest Bank került e lista aljára.
A 14 hazai privátbanki szolgáltató közül egyébként 2019-ben öten is feljebb srófolták a belépési korlátot, vagy ahogy a többségük fogalmazott, azokat hozzáigazították a valósághoz, mivel az egy ügyfélszámlán kezelt vagyonok a beugró szintnél jóval magasabbak. Ehhez az Erste még annyit tett hozzá, hogy nekik a – 70 százalékban tulajdonos – osztrák anyabankjuk limitjéhez is közelíteniük kellett. Valószínűleg azonban még mindig nem vésődnek kőbe e belépési korlátok – a Takarékbank máris jelezte, hogy egy éven belül tovább emel, mivel azt tapasztalja, hogy az átlag kezelt vagyon egyértelműen és kiegyensúlyozottan meghaladja az 50 millió forintot.
