Alapvetően a gazdasági növekedésnek tudható be, hogy 2019 első felében is folytatódott a tehetősebb – legalább 25 millió forintjuk kezelését privátbankárokra bízó – ügyfelek vagyonának már évek óta tartó gyarapodása, s az immár az 5 ezer milliárd forintos határt is átlépte. Nemcsak a meglévő ügyfelek tettek több pénzt a számláikra, hanem új klienseik is szép számmal keletkeztek. Fél év alatt mintegy ezer új számlát nyitottak a privátbankárok. (Pontos összesített adatokkal azért nem tudunk szolgálni, mert az MKB Bank lapunk érdeklődését azzal hárította el, hogy sem a kezelt vagyonról, sem az ügyfelek számáról nem áll módjában adatot közölni – amire a korábbi összeállítások elkészítése során egyszer sem volt példa, sem az ő, sem más privátbank részéről.)
A privátbankok ügyfelei több forrásból is jutottak befektethető munícióhoz. Egyebek mellett osztalékokból, vállalkozásaik, üzletrészeik, valamint ingatlanjaik értékesítéséből. De a részvények árfolyamemelkedése miatt növekvő tőkepiaci hozamok realizálása is hízlalta a pénztárcájukat, valamint – ha kisebb mértékben, de – a reálbérek emelkedése.
Bátrabbá váltak a privátbanki ügyfelek
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy portfolióikban csökkent a likvid eszközök (folyószámla, megtakarítási számla) aránya, miközben nőtt a befektetéseké (befektetési alapok, részvények, állampapírok) – hívták fel a figyelmet a K&H-nál. Ez az Erste szerint mindenekelőtt a tavasszal kedvezőbbre fordult nemzetközi tőzsdei klímának köszönhető, annak hatására ugyanis a tavalyi év végén és az idei elején még inkább kockázatkerülő befektetők ismét mertek részvényeket vásárolni. Az SPB Befektetési Zrt. pedig azt tapasztalta, hogy ismét fókuszba kerültek a fix kamatozású, nemzetközi vállalati kötvények.
Ugyanakkor a kockázatmentes eszközökre is maradt muníció. Alapvetően a június 3-án megjelent Magyar Állampapír (MÁP) Pluszra, amelynek megjelenése a várakozásoknak megfelelően átalakította az ügyfélportfoliók többségének összetételét. Ám az Equilor Befektetési Zrt. tapasztalatai szerint a magasabb, kétszámjegyű hozamot kereső befektetők továbbra is a részvény-, a deviza- és a kötvénypiacon aktívak. Különösen, hogy a hozamcsökkenésből adódóan a kötvénypiacon jelentős nyereséget lehetett elérni, miközben a devizapiac is folyamatosan mutatott kiugró lehetőségeket az első félévben.
A MÁP Plusz elszívó hatása
Az Equilornál úgy vélik, a bankbetétektől, befektetési alapokból inkább szívhatnak el pénzt az új állampapírok, azonban ez egy hosszabb folyamat eredménye lehet.A Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki ügyfelei viszont már a MÁP Plusz megjelenése előtt is főként lakossági állampapírokban tartották a kockázatmentes befektetéseiket és élvezték a tartós befektetési számla nyújtotta adómentességet is, így ebben az új kamatadó-mentes állampapír megjelenése érdemi változást nem hozott. A Concorde 3-5 éves befektetési időtávon inkább az inflációkövető Prémium Állampapírok tartását javasolja az ügyfeleinek. Az új MÁP Plusz rövidebb, 1-2 éves befektetési időtávon azonban versenyképes a korábbi Kamatozó Kincstárjegyhez képest, így ezek lejáró sorozatait a cég kliensei várhatóan MÁP Pluszra cserélik.
Az Erste lát olyan trendet, miszerint az új állampapírba való befektetés céljából több külföldi privátbanki szolgáltatótól is átcsoportosítottak vagyont az ügyfelek, miközben náluk kevésbé volt jellemző a belföldön már meglévő hazai befektetések közötti átrendeződés.
A Concorde tapasztalatai szerint a legmarkánsabb változás a befektetési jegyek állományában látható. Jelentős a kiáramlás a lakossági állampapírokkal már nem versenyképes, alacsonyabb volatilitású, így kisebb hozampotenciállal bíró abszolút hozamú befektetési alapokból. Ezt a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének júniusi adatai is megerősítik, amelyek szerint ugyanis nem kevesebb, mint 179 milliárd forint tőkét vontak ki a befektetési alapokból. Köztük 48 milliárdot az ingatlanalapokból, miután azok vonzerejét a 180 napos elszámolású visszaváltás csökkentette. Ezzel szemben a részvényalapok iránt nőtt az érdeklődés, illetve az azokba való tőkeáramlás.
Vegyes második féléves várakozások
Korántsem egységes az év hátralévő részének privátbankári megítélése. Bár a többségük optimista, abban már eltér a véleményük, hogy a kezelt vagyonok növekedése milyen mértékű lehet. Vannak, aki a gyarapodási ütem folytatódására, esetleg annak fokozódására számítanak, ugyanakkor többen is úgy ítélik meg, hogy a második félévi bővülés elmaradhat az első félévitől. S olyanok is akadnak, akik stagnálást prognosztizálnak, illetve nagyobb vagyonnövekedést csak jövőre várnak. Nézzük, privátbankonként az előrejelzéseket.
CIB: további, összességében bőven kétszámjegyű lehet ebben az évben, így az év második felében is a kezelt privátbanki vagyon növekedése.
Concorde Értékpapír: további, mérsékeltebb emelkedésre számítunk.
Erste: amennyiben folytatódik a jelenlegi gazdasági növekedés, akkor változatlanul dinamikusan emelkedhetnek az ügyfélvagyonok. Tekintettel arra, hogy úgy tűnik, továbbra is fennmarad az alacsony hozamkörnyezet, s várhatóan a hitelezés is további teret nyer majd.
Equilor: a bizonytalan nemzetközi politikai helyzet (például Brexit, kereskedelmi háború) jelentős mértékben határozhatja meg a piacok irányát az év hátralevő részében.
Hold Alapkezelő: a kezelt vagyonállomány stagnálására számítunk az év hátralevő részében. A hazai növekvő megtakarítások és az ügyfelek részéről nagyobb kockázatvállalási hajlandóság mellett van tere a növekedésnek, ugyanakkor teljesen érthetően jelen lesz az új állampapírok felé fordulás is.
Generali: az ingatlan- és állampapírpiaci lehetőségek továbbra is alternatívát jelentenek és esetlegesen befolyásolhatják az attraktív növekedési célokat.
Gutmann: csak 2020-ban, a befektetések realizálását követően várunk nagyobb vagyonnövekedést.
K&H: a kedvező gazdasági növekedés várakozásaink szerint fennmarad, ami változatlanul jótékonyan hat a hazai vagyonos családok anyagi helyzetére. Többségében cégtulajdonos, cégvezető ügyfeleink a vállalkozásaikból növekvő osztalékokkal számolhatnak, így év végéig további vagyonnövekedésre számítunk.
MKB: mérséklődő, de összességében jelentős érdeklődést várunk a lakossági állampapírpiacon. A nemzetközi piacok érzékelhető konszolidációja és a befektetési alapok éves jó teljesítménye miatt a magasabb kockázatú termékek iránti érdeklődés fennmaradhat.
OTP: a kedvező privát banki vagyonnövekedés trendje fennmarad, de a dinamikája csökken.
Raiffeisen: a vagyonok növekedése 2019 második felében is folytatódhat, mivel a tőkepiacok sokkal támogatóbbak voltak az idén, mint tavaly, mind a részvényeket, mind a kötvényeket tekintve.
SPB: várakozásaink szerint a második félévben a kezelt vagyon mintegy 6 százalékkal nőhet, így éves szinten a vagyongyarapodás 10 százalék körüli lehet.
UniCredit: további növekedésre számítunk, meglevő és új ügyfeleink bankunkhoz történő átcsoportosításai nyomán.
Takarékbank: az állampapírok részesedése tovább növekedhet, de reményeink szerint ez nem belső kannibalizáció eredménye lesz. Néhány jelből azt látjuk, hogy a közvetlen ingatlanbefektetések hozamával a hosszabb lejáratú állampapíroké egyre inkább versenyképes és az utóbbi kényelmesebb, kiszámíthatóbb az ügyfelek számára is. Szemben az ingatlannal, itt nincs amortizáció, nincsenek bérbeadással járó kockázatok, nem kell időt fordítani a befektetés figyelemmel kísérésére. Ennek megfelelően az ügyfelek számára rendelkezésre álló új források kisebb hányada lehet a korábbiakban népszerű ingatlanbefektetések része.
Változó belépési limitek
Két privátbanki szolgáltató – az Erste és a Generali emelt belépési limitet 2019 első felében. Az Erste több okkal magyarázta, hogy nála már csak minimum 120 millió forinttól lehet valaki privátbanki ügyfél. A tartalmi érv, hogy a vagyongyarapodás az elmúlt években jóval élénkebbé vált, a formai pedig, hogy az Erste-csoport egységesítette a tagbankjain belüli beszállási minimumértékeket. A Generalinál a belépési limit megháromszorozásának – 10 millióról 30 millióra – az indoka, hogy privátbankárai száma bővült, ugyanakkor hatékonyabb ügyfélportfóliókat szerettek volna létrehozni és emellett az egy ügyfélre jutó minőségi időt is növelni, annak érdekében, hogy a szolgáltatásukat még magasabb szintre helyezzék.
A Takarékbank ugyanakkor most még csak azt helyezte kilátásba, hogy a belépési limitet 2020-ban, a szolgáltatás teljes integrációra történő kiterjesztését követően emelni fogja – hogy mennyire, azt nem közölte. A Takarék Csoporton belül egyelőre csak a Takarék Kereskedelmi Bank nyújt szerződésen alapuló privátbanki szolgáltatást. A Csoport célja, hogy 2020-ban az addigra már egységes, országos Takarékbankban a Csoport teljes ügyfélköre számára nyújtson prémium és privátbanki szolgáltatást. A szolgáltatás kiterjesztésének már tartanak az előkészületei. A Takarék Csoport széleskörű elérhetőségének és az ügyfélszámnak köszönhetően 2020 végén várhatóan a jelenleginél jóval nagyobb szerződtetett ügyfélszámról és kezelt vagyon volumenről tudunk majd beszámolni.
Ugyancsak limitváltoztatást sugall a Concorde Értékpapír Zrt. azon megfogalmazása, miszerint „egyelőre nem emeltünk”.
