2019. február 11. 18:52

Mi lesz a Corvinus Egyetemmel, ha egy évben a Mol vagy a Richter nem fizet osztalékot, ad absurdum egyik sem? Ez a kérdés annak kapcsán, hogy a kormány úgy döntött, e két forrásra alapozza az egyetem finanszírozását.

Bár a Corvinust fenntartó alapítvány (Maecenas Universitatis Corvini) vagyona a Mol és a Richter 10-10 százalékos – jelenleg az állam tulajdonában lévő – részvénypakettjéből jön létre, aminek értéke jelenleg körülbelül 380 milliárd forint, a papírokat nem adhatja el, azoknak kizárólag a hozamait, vagyis az osztalékait használhatja fel. Márpedig volt olyan periódus, 2008-2010 között, amikor a Mol nem fizetett osztalékot. Aminek megismétlődése azért jelentene nagy érvágást a Corvinusnak, mert a két cég által 2018-ban – a 2017-es üzleti évük után – együttesen fizetett 10,66 milliárd forintos osztalék csaknem 90 százalékát a Mol adta. Ami egyébként nagyobb annál az összegnél, mint amekkora állami támogatásból a Corvinus most gazdálkodik – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a portfolio.hu-nak adott interjúban. Hogy pontosan mennyivel, azt nem tudni, az mfor.hu azt olvasta ki a költségvetésből, hogy az állam 5 milliárd forintot adott a Corvinusnak.

A részvények eladása szóba sem jöhet A részvények eladása szóba sem jöhet

A Richternél az osztalékfizetés elmaradására nem volt példa, nem is lehetett, a gyógyszergyárak ugyanis hagyományos osztalékfizetőknek számítanak. Fejlesztési igényük kielégítéséhez ugyanis általában nem kell hozzányúlniuk eredménytartalékukhoz. Más a helyzet a Molnál, amely ugyan nem volt veszteséges 2008-2010 között, ám kellett a pénz a beruházásokra, külföldi terjeszkedésre (éppen akkor növelték a horvátországi INA-ban lévő részesedésüket), miközben még a 2008-as válság lehetséges következményei miatt is tettek félre.  

Nem tudjuk, mi szerepel az egyetem és az állam közötti megállapodásban, hogyan biztosítják azt, hogy az osztalék esetleges elmaradása se akassza meg a Corvinus működését (kerestük az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumot, amint választ kapunk, természetesen közöljük). Mindenesetre az egyik megoldás az lehetne, hogy a most még törzsrészvényekben megtestesülő 10 százalékos pakettet osztalékelsőbbségi papírokká alakítanák át. Ezek lényege ugyanis, hogy évente előre meghatározott, fix osztalékot fizetnek, akkor is, ha a cég a törzsrészvények tulajdonosainak nem juttat a nyereségéből, vagy az eredménytartalékából. Cserébe az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosai lemondanak a szavazati jogukról.

Szakértők szerint ugyan az is megoldás lehetne, ha osztalékfizetés elmaradása esetén az alapítvány eladhatna a Mol- és Richter-részvényeiből. Erre azonban aligha van lehetőség: a Corvinus az alapítói vagyont nem adhatja el, annak mindig a tulajdonában kell maradnia, így biztosítható ugyanis az egyetem hosszú távú finanszírozása – tette egyértelművé Palkovics László mai sajtótájékoztatóján.

A Richter- és a Mol-pakett átkerülése az államháztartásból az alapítványhoz egyébként minden bizonnyal az állami vagyonmérleget is befolyásolja, kérdés, hogyan. Reméljük, hamarosan erre is választ kapunk.

1,5 millió forint jól jönne? Találd meg a legjobb ajánlatot!

Előrébb tudsz lépni 1,5 millió forinttal? Találd meg a tucatnyi ajánlat közül a legjobb hitelt személyi kölcsön kalkulátorunk segítségével! Ha 60 hónapos futamidőre vennél fel 1,5 millió forintot és számít a törlesztőrészlet nagysága, ezek a legkedvezőbb ajánlatok a kalkulációk szerint: A K&H kiemelt személyi kölcsönét 30 050 forintos törlesztőrészlettel és 8,47 százalékos THM-mel kínálja, míg a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönével 30 327 forintos havi törlesztőrészlet és 8,17 százalékos THM mellett vehetjük fel a kölcsönt. A Raiffeisen Bank személyi kölcsönét 30 379 forintos törlesztőrészlettel, 8,97 százalékos THM-mel igényelhetjük. 32 149 forint a Budapest Bank Online Prémium személyi köcsönének törlesztőrészlete 10,50 százalékos THM mellett. További ajánlatok érdekelnek, esetleg nagyobb hitelösszeg? Használd ezt a hitelkalkulátort!