Az orosz-ukrán feszültség egyre nagyobb, a Kijevet támogató NATO-országok kíber-fenyegetettsége ugyancsak az egekbe szökhet egy orosz kíbertámadás miatt - figyelmeztetett az AP amerikai hírügynökség hétfőn.
Az úgynevezett kritikus infrastrukúrák (közellátási rendszerek, informatikai hálózatok) kerülhetnek Moszkva célkeresztjébe sok nyugat-európai országban és az Egyesült Államokban. Az elmúlt években rengeteg incidens történt és ezek gyakran megtorlatlanok voltak.
"A szabályok homályosak, nem tudni mit szabad és mit nem ezen a téren.” - figyelmeztetett Max Smeets, az Európai Kíberkonfliktus-kutató Kezdeményezés igazgatója.
Az Egyesült Államok és más NATO-államok rendkívül kemény szankciókkal fenyegették meg Oroszországot, ha megtámadná Ukrajnát, de nem tudni, hogy ezeket akkor is bevetnék-e, ha Ukrajna kritikus infrastruktúráját is célba venné Putyin hadserege.
Ha a Nyugat keményen válaszolna az orosz agresszióra, akkor Moszkva akár a kíbertérben is soha nem látott méretű és intenzitású csapásokat mérne a szövetségesekre. Márpedig egy ilyen lépés Wahington részéről erős választ hozna.” – fűzte hozzá a portál. Felteszi azonban a kérdést: Mi történik, ha Putyin csak az európai NATO-tagállamokat támadja meg ilyen módon?
A NATO 5-ös cikkelye szerint ha bármely tagállamot támadás éri, az az egész szervezet elleni támadásnak minősül. De nem tudni, hogyan vonatkozik ez a kíbertámadásra. Az államok által támogatott hackelésre nem vonatkozik semmiféle fegyverzetkorlátozási egyezmény, egyébként is nehéz gyorsan detektálni a kíbertámadót.