A sajtótájékoztatón elhangzott: a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika régiós szinten is kiemelkedő szakmai tudásközpont a komplex fej-nyak onkológiai ellátásban. Az intézményben a korszerű képalkotó diagnosztika, a fej- és nyaksebészet teljes műtéti spektruma, a rekonstrukciós sebészet, valamint a kemoterápiás és immunterápiás kezelések integrált formában, egy intézményen belül érhetők el. A klinikán három, nemzetközi licencvizsgával rendelkező fej-nyaksebész dolgozik, emellett koponyabázis-sebészeti, rekonstrukciós és fej-nyak endokrin sebészeti team is támogatja az ellátást.
Az intézmény az elmúlt években olyan komplex koponyabázis- és orbitasebészeti beavatkozások irányába is nyitott, amelyek korábban sok esetben nem voltak operálhatók vagy több szakterület közötti ellátást igényeltek. A klinika emellett a kezelést megelőző prehabilitáció, valamint a digitális betegút- és betegedukációs fejlesztések területén is úttörő szemléletet képvisel.
Nem csak az orvosok figyelmébe!
A szakmai képzés és a régiós tapasztalatcsere fontossága mellett a szakemberek abban is egyetértenek, hogy a betegség kapcsán széles körű társadalmi érzékenyítésre van szükség, hiszen a fej-nyaki daganatok társadalmi ismertsége továbbra is elmarad más daganattípusokétól, miközben ezek a betegségek jelentős népegészségügyi terhet jelentenek.
„Magyarországon minden tizedik daganatos halálozás hátterében fej-nyaki daganat áll. Tudatosítani kell, hogy a dohányzás nem csak tüdőrákot, a HPV pedig nem csak méhnyakrákot okozhat” – hangsúlyozta Prof. Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár.
Fotó: Semmelweis Egyetem
A fej-nyaki daganatok közé, többek között a szájüreg, a garat, a gége, az orrgarat és bizonyos nyálmirigyek daganatai tartoznak. A Global Cancer Observatory 2022-es magyarországi adatai szerint Magyarországon 1136 új ajak- és szájüregi, 815 gégerákos, 653 oropharyngealis (száj-garatüregi), 571 hypopharyngealis (alsó garati) és 76 nasopharyngealis (orrgarati) daganatos esetet jelentettek.
A fej-nyaki daganatok kiemelt kockázati tényezői a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint a tartósan fennálló HPV-fertőzés, amely egyes oropharyngealis daganatokkal hozható összefüggésbe.
Prof. Dr. Tamás László szerint a laikus edukáció mellett az alapellátás szerepe is kulcsfontosságú a betegség korai felismerésében. A három hétnél tovább fennálló panaszok – például tartós rekedtség, nyaki duzzanat, gombócérzés, idegentest-érzés vagy vérköpés – esetén, akár gyulladásos eredetűnek tűnik az elváltozás, akár nem, fej-nyaki daganat lehetőségére is gondolni kell, és a beteget szakorvosi vizsgálatra kell irányítani.
„A korán felismert fej-nyaki daganatoknál ma már több esetben szájon keresztül végzett, minimál invazív műtéti megoldások is alkalmazhatók. Ilyenkor nincs szükség nagy feltárásra, a beteg gyorsabban regenerálódhat, és a kezelés a beszéd, a nyelés és az általános életminőség szempontjából is számottevően kedvezőbb lehet” – mutatott rá Dr. Dános Kornél, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának habilitált adjunktusa, fül-orr-gégész.
Az elmúlt években a fej-nyaki daganatok gyógyszeres kezelésében is jelentős előrelépés történt. A korszerű immunterápiás megközelítések új lehetőségeket nyitottak az előrehaladott vagy kiújuló betegségek kezelésében, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyre szabott terápiaválasztás és az egyes kezelési modalitások összehangolása.
„Korábban minden beteg – a súlyos mellékhatások miatt korlátozott ideig – azonos kemoterápiás kezelést kapott fej-nyaki rákok kezelése kapcsán. Mára ez egy könnyen elérhető, személyre szabott, célzott kezelési koncepción alapuló protokollá nőtte ki magát, amely kedvezőbb mellékhatásprofil mellett jelentősen jobb túlélést biztosít a betegek számára” – hívta fel a figyelmet Dr. Prekopp Péter, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegéd/magyar tanulmányi felelőse, fül-orr-gégész, onkológus.
A szakemberek szerint a jövő egyik fontos iránya az immunterápia korai alkalmazása lehet, akár neoadjuváns terápiaként egyes műtéti beavatkozásokat megelőzően is, megfelelő betegkiválasztás mellett.
Dr. Dános Kornél kiemelte: az elmúlt években a képalkotó diagnosztika is jelentős szerephez jutott a fej-nyaki daganatok pontos stádiumbeosztásában. A CT-, MRI- és PET-CT-vizsgálatok segítségével ma pontosabban megítélhető a betegség kiterjedése, a nyirokcsomó-érintettség és az esetleges távoli áttétek jelenléte.


